Magyarországon ilyet még csak kevesen láttak. Eddig is csak azok, akik megépítették, s akik most is benne, illetve körülötte dolgoznak. Immár azonban az Index olvasói is gazdagabbak lehetnek egy élménnyel. Munkatársaink ugyanis Fóton, a Hunyadi-sorozat forgatásán jártak, ahol a törökök éppen Nándorfehérvárt ostromolták. Igen, merthogy felépítettek ott egy várat.
Múlt és jelen talán soha ilyen közel nem volt egymáshoz. Fóton, a Keleti Márton út autós forgatagától alig pár száz méterre, a filmstúdió területén 567 évet ugrunk az időben.
Meg is állunk egy pillanatra, mert ami a szemünk elé tárul, az valóban a középkor. Amikor hívtak, hogy végre megnézhetjük, milyen az 1456-os nándorfehérvári csata helyszíne, volt némi elképzelésünk arról, milyen lehet egy filmes ostromlott várfal, megroggyant bástya, megégett gerenda, szétszórt szalma, szurkos hordó.
Erre most azt érezzük, hogy benne vagyunk a múltban. Fóton ugyanis olyan várat építettek, amitől egy pillanatra tényleg elnémulunk. Ha nem tudnánk, hogy filmes kellék, hogy gerendákból és öregített, festett habból, hungarocellből épült, tényleg azt hihetnénk, valódi.
No nem úgy, mint az eredeti vár, melynek maradványai ma is állnak a Duna és a Száva találkozásánál, hanem úgy, hogy arról elhisszük, hogy eredeti.
Azt tudjuk – mert Krskó Tibor, a tízrészes filmsorozat egyik producere mondta nekünk, már akkor is, amikor az Index olvasóinak Magyarországon először beszámoltunk arról, Cannes-ban, a világ vezető televíziós filmvásárán a filmszakma kiválóságainak bemutatták a készülő sorozatot –, hogy a Hunyadi János életéről szóló sorozat – angol címe Rise of the Raven – alkotói sok mindenben törekszenek a történelmi hűségre. Például abban, hogy a szereplőgárda nemzetközi. Vagyis a színészek magyar, török, lengyel, szerb és német nyelven szólalnak meg – az utómunkálatokban majd szerepet kapnak a fordítók, a feliratozók és a szinkronstúdiók.
Krskó Tibor ugyanis úgy tartja, hogy bár a törökverő Hunyadi Jánosról tudni lehet, hogy nem volt különösebben iskolázott, ám a reneszánsz hadvezér sok nyelven beszélt, hiszen csakis így volt képes összekötni a különböző nyelvű, kultúrájú és vallású európai közösséget, így tudott egységet teremteni annak érdekében, hogy a szultán előrenyomuló seregeit megállítsa. A nemzetközi szereplőgárdával készülő sorozat soknyelvűségével szintén a különböző régiós országok televíziós piacait köti össze.
A Hunyadi forgatása – mely Bán Mór Hunyadi című regényfolyamának filmes adaptációja – szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt kezdődött. Most, ezen a forró fóti pénteken azokat a jeleneteket veszik fel, amikor a törökök megindulnak a vár ellen.
A nándorfehérvári erőd díszlete olyannyira élethű, amilyen várat eddig talán csak egyszer építettek hazánkban, igaz, azt kőből, ám sokkal kisebbet, Pilisborosjenőn, az 1968-ban bemutatott Egri csillagok forgatásakor. Ez itt Fóton viszont hatalmas. Ennek okairól Lengyel Balázs showrunner (erről a pozícióról később többet is megtudhatnak) mesél nekünk, miközben a várat belülről is megmutatja.
A méret és a látvány – túlzás nélkül – impozáns. A belső teret úgy alakították ki, hogy több helyszín forgatására is alkalmas legyen. Ezért van az, hogy a vajdahunyadi színt elhagyva alig ötven méter múlva már Nándorfehérváron járhatunk.
Vissza kell kérdeznünk, hogy jól hallottuk-e, de igen, mindezt 17 hét alatt építették meg. Vannak lécek, pillekönnyű várkövek, gerendák, amelyek alig pár napja még vadonatújak voltak, most meg, köszönhetően az öregítési festési technikának, úgy néznek ki, mintha mindet az imént kormozta volna be az ágyúzás nyomában fellobbanó tűzvész lángja.
De ilyen a filmszakma: ami a forgatókönyv szerint egyszer tiszta, az később simán rommá omlik, majd szükség szerint megint régi pompájában ragyog.
Lengyel Balázs a forgatás egyik legfőbb motorja, mondhatni, lelke. Munkáját tekintve – úgy, hogy ő az egyik forgatókönyvíró és rendező is – ő itt az egyik legfontosabb góré. Angolul: showrunner. Vagyis rajta múlik, hogy a produkció, a forgatás pontosan úgy haladjon, ahogyan az a nagykönyvben, a forgatókönyvben megíratott. Ő az, aki összefog és átlát mindent. Munkát, stábot, munkafolyamatot, és még arról is gondoskodik, hogy a rendezők – a Hunyadi-sorozatnál négy is van: rajta kívül Robert Dornhelm, Nagypál Orsi és Szász Attila – ugyanabban a hangulatban, látványvilágban, formanyelvben maradjanak. És a tempót is muszáj tartani. Ha drámai jelenetet vesznek fel, napi 4-5 hasznos percnyi film a cél, akciók esetén ez feszes 1-2 hasznos percet jelent.
Miután felvisz minket az épített vár egyik bástyájának tetejébe, akkor nyer igazán értelmet mindaz, amit még odalent mondott. Merthogy itt a várudvar is azért ekkora és monumentális, valamint ennyire élethű, mert a kamera így akár 360 fokos szögben is képes jeleneteket felvenni – ami lehetővé teszi, hogy a rendezők vágás, valamint CGI és VFX nélkül is dolgozhassanak.
S ha már CGI- és VFX-technológia. A várfalakon túli falurészlet mögött kék színű paraván nyújtózik több tíz méteren át. Ez a fal az utómunkák fontos szereplője, a számítógépes technológia segítségével ugyanis bármilyen látvány odavarázsolható.
A díszletvár egyik kápolnájában másféle munka is zajlik. A sorozathoz készülnek fényképek, amelyekkel majdan promózni, reklámozni lehet a törökverő magyar történetét. Fotózni itt sajnos nem tudunk (a filmesek ugyanannyira nem szeretik a spoilerezést, mint a nézők), de már látjuk, milyen ruhát visel Törőcsik Franciska. És a főszereplő Kádár L. Gellérttel is válhatunk néhány szót, mert éppen átöltözve érkezik a következő képsorozat elkészítéséhez. Annyit megtudunk tőle, de ez látszik is rajta, hogy rajong Hunyadi János karakteréért. Azt mondja, leginkább az érett, a milánói éveit már megért Hunyadi János áll hozzá a legközelebb. De már rohan is, mert egy ilyen gigaprodukciónál a fotózás folyamata is feszes, odabent egy egész stáb várja.
Lengyel Balázs is visszatér a napi feladataihoz. Munkája van, sőt lesz bőven. Mint mondja, 2025-ig csak ezt csinálja. Általában reggel fél nyolckor kezd, gyakran éjfélre végez. De látszik rajta, ezt a munkát semmi másért nem cserélné el. Munkájából azt tartja a legnehezebbnek, amit a szakma csak így hív: „Kill Your Darlings!” Vagyis: nem kell, de nem is tudsz mindenhez ragaszkodni, ami az előkészítés során a szívedhez nőtt. A legjobban viszont azt élvezi, amikor átjárja a flow-élmény, amikor látja, mennyire működik mindaz, amit az alkotók megálmodtak.
S míg odalent a törökök éppen a várat ostromolják, az egyik sátorban, amelyben az ágyúgolyókat keressük, rábukkanunk a hollywoodi produkciókkal világhíressé vált Robert Lantosra, a vezető producerre, aki a nyári hőségben sztoikus nyugalommal monitorokon keresztül figyeli a kinti eseményeket. Így a sötét sátor mélyén, a képernyőkön keresztül már nem kevés benyomásunk támad arról, hogy ez a történelmi sorozat miként mutat majd a képernyőn. Erről ugyan most nem beszélhetünk, pedig a mondatot minden bizonnyal így kezdenénk: Apááám...
A Hunyadi-sorozat várhatóan 2024 végére készül el. A forgatás jóval hamarabb véget ér, de az utómunkák jelentős időt visznek el. Az alkotók azt mondják, hogy ez lesz az első olyan, Magyarországon forgatott nemzetközi, koprodukciós alkotás, amely magába foglalja mindazt a tudást, amelyet az elmúlt évtizedekben a hozzánk érkező nemzetközi filmes projektekben meg lehetett tanulni.
A Hunyadi-sorozat pedig várhatóan azért tudja majd megszólaltatni más nemzetek polgárait is, mert a déli harangszó legendája világszerte dekódolható. Hunyadi János életének történetén keresztül válik számukra is kézzelfoghatóvá: íme, az ember, akiért minden délben megszólaltak a harangok, akinek hősiességére még fél évezred elteltével is mindennap megemlékezünk.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)