A mesterséges intelligencia térnyerése miatt aggódnak már az írók is, ugyanis az AI-alapú szoftver segítségével egyetlen kattintással lehet könyvet, összefoglalót, verset, prezentációt létrehozni. Most több külföldi szerző is pert indított az OpenAI ellen, mert szerintük arra használta fel a cég a könyveiket, hogy kiképezze a rendszert. Az Index utánajárt, mi történne a magyar jogrendszerben hasonló esetben.
A ChatGPT tavaly év végén robbant be a köztudatba azzal, hogy a rövid távú információk tárolásán túl már kreativitást igénylő feladatokat is képes megoldani. A rendszer alapjául szolgáló modellt az interneten nyilvánosan elérhető adatokkal képzik ki. Az irodalmi és szakirodalmi műveket azonban szerzői jog védi, amiről a mesterséges intelligencia létrehozói valószínűleg nem tudnak.
Egy amerikai és egy kanadai szerző ugyanis június végén pert indított a ChatGPT mesterségesintelligencia-eszköz mögött álló OpenAI ellen, azt állítva, hogy
a cég a szerzői jogvédelem alatt álló könyveiket használta fel arra, hogy kiképezze a rendszert.
Állításukat azzal támasztották alá, hogy a chatbot túlságosan pontos összefoglalókat generált a regényeikről.
Mona Awad kanadai regény- és novellaíró, valamint Paul Tremblay amerikai író és horror-, sötétfantasy-, sci-fi-szerkesztő egy San Franciscó-i szövetségi bírósághoz nyújtotta be a csoportos keresetet. Andres Guadamuz, a Sussexi Egyetem szellemi tulajdonjoggal foglalkozó oktatója szerint ez az első olyan, írók által indított per a ChatGPT ellen, amely szerzői joggal kapcsolatos.
A keresetlevélben az áll, hogy az OpenAI tisztességtelenül profitál az ellopott írásokból és ötletekből, és a felperesek pénzbeli kártérítést követelnek minden olyan amerikai szerző nevében, akinek műveit a cég felhasználta a ChatGPT kiképzéséhez. A szerzők ügyvédjei, Joseph Saveri és Matthew Butterick a The Guardianhez eljuttatott e-mailben azt írták, hogy a könyvek tökéletesen alkalmasak a rendszer kiképzésére a hosszú, prózai szövegek miatt, és szerintük az OpenAI úgy tesz, mintha a törvények nem vonatkoznának rá.
A napokban Sarah Silverman humorista, Richard Kadrey regényíró és Christopher Golden író is pert indított a Meta és az OpenAI ellen hasonló okok miatt. Egy másik perben pedig személyes adatok ellopásával vádolják az OpenAI-t és a Microsoftot.
Ha az utóbbi vádak igaznak is bizonyulnak, további kérdéseket vet fel, hogy a szerzők kifejezetten a szerzői jogvédelem alatt álló könyveiknek a felhasználása miatt szenvedtek-e pénzügyi veszteséget. Az ügyet oktatóként figyelő Guadamuz ugyanakkor úgy véli, a ChatGPT akkor is így működne, ha nem használta volna a szerzők műveit, mert a rendszer többek között olyan oldalakról is gyűjt adatokat, amelyeken könyvekről beszélgetnek a netezők.
Joseph Saveri szerint az OpenAI a képzési adatokkal kapcsolatban titkolózik, de az ügyvédek arra a következtetésre jutottak, hogy a betanításhoz felhasznált könyvek engedély nélküli digitális példányokat tartalmazó úgynevezett „árnyékkönyvtárakból” származhattak. (Ilyen árnyékkönyvtárak: Library Genesis, Z-Library, Sci-Hub és a Bibliotik.)
Lilian Edwards internetjoggal és szellemi tulajdonnal foglalkozó egyetemi professzor szerint
az ügy azon fog múlni, hogy a bíróságok a szerzői jogi anyagok ilyen módon történő felhasználását „tisztességes felhasználásnak” tekintik-e, vagy egyszerű engedély nélküli másolásnak.
Az ügyvédek szerint „ironikus, hogy a mesterséges intelligenciát használó eszközök az emberek által készített adatokra támaszkodnak. Az ChatGPT rendszere teljes mértékben az emberi kreativitástól függ. Ha tönkremennek miatta az alkotók, akkor hamarosan ez a rendszer is tönkremegy”.
Szinger András, az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület főigazgatója az Index megkeresésére elmondta: a generatív AI-jal kapcsolatos szerzői jogi kérdések két téma körül merülnek fel: az egyik, hogy vajon kit lehet a kizárólagosan AI által generált tartalom szerzőjének tekinteni.
Erre a mostani szabályozás világos választ ad: mivel csak ember lehet a szerzői jog alanya, ezért a kizárólagosan AI által generált tartalom, termék nem áll szerzői jogi oltalom alatt.
A másik, kissé bonyolultabb kérdés az, hogy az AI „betanítása” közben felhasznált művek szerzői jogaival mi a helyzet. Szinger András közölte: az esetek egy részében – főleg a kezdetlegesebb technológiák alkalmazásakor – a generált végtermékben időnként beazonosítható egy-egy konkrét felhasznált műalkotás. A szakértő szerint ebben az esetben egyértelműen engedélyt kell(ett volna) kérni a szerzőtől a műve felhasználásához.
Az AI által generált tartalmak túlnyomó többségével azonban nem ez a helyzet: ezekben már jellemzően nem ismerhető fel egy-egy létező mű, ugyanakkor az emberi kultúra szerzői jog által védett elemeinek „megemésztése”, megtanulása, beolvasása nélkül nem tud semmit generálni az AI, mondta az Artisjus főigazgatója, hozzátéve:
A mostani európai jog erre a helyzetre alkalmazható szabálya értelmében a szerző előzetesen tiltakozhat az ellen, hogy a művét egy AI betanításához szöveg- és adatbányászat útján felhasználják.
Közölte azt is, hogy a szabályozás a szerzők és az emberi kultúra szempontjából nem tűnik elégségesnek. Az EU dolgozik egy átfogó AI-szabályozáson, amelynek lenne néhány szerzői jogi eleme is, ezek között
a tervezetben szerepel az is, hogy nyilvánosságra kell hozni: egy adott AI betanításához mely műveket használták fel.
Az Európai Parlament június közepén fogadta el tárgyalási álláspontját a mesterséges intelligencia szabályozásáról, erről itt írtunk bővebben.
Az Index megkereste a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát is. A téma fontosságát bizonyítja, hogy a szellemi tulajdon védelméért felelős magyar kormányhivatal nem az Indexnek küldte meg a válaszát, hanem kiadott egy közleményt az ügyben.
Ebben az áll, hogy a mű tartalmi elemeinek összefoglalása még nem minősül a szerzői jogok megsértésének,
hiszen a szerzőt a konkrét, eredeti kifejezésmód tekintetében illeti a jog. Példával élve: egy receptkönyvből megfőzhetjük az ételt – alkalmazhatjuk az eljárást –, de a recept leírását nem tölthetjük fel jogszerűen a közösségi oldalakra.
Mint írják, a művek saját szavakkal történő, puszta összefoglalása jellemzően nem sérti a mű feletti szerzői jogokat. Ha a puszta összefoglalás jogértő lenne, akkor minden irodalmi blog, elemzés, ajánló és fórum jogsértő lehetne.
A mesterséges intelligencia (MI) körül több nyitott kérdés is van még a szerzői jogokat illetően, amelyek feltárásra várnak. A konkrét ügyben például a fenti körülmények miatt fontos kérdés lesz azt tisztázni, hogy mi is történt. A mesterséges intelligencia által generált „túl pontos összefoglalók” valóban felismerhetően az eredeti művek, egyéni, eredeti kifejeződéseit hordozták, vagy csak annak tartalmát, mint egy olvasónapló? Valóban a művek egésze vált az MI tanítási adatkészletének részévé, és abból készített az MI összefoglalót, vagy a művekkel kapcsolatban publikált cikkek, online beszélgetések révén került a művekről információ a tanítási adatkészletekbe?
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának közleménye hozzátette: a nyitott kérdések miatt az ügy nehezen értékelhető, és mivel egységes szabályozás, iránymutatás még nem született a témában, eltérő országokban vagy akár eltérő fórumok előtt lehet, hogy teljesen eltérő megítélés alá is esne az eset.
Az éve elején képzőművészek indítottak csoportos pert San Franciscóban a Stability AI, a Midjourney és a DeviantArt mesterségesintelligencia-programok ellen. Sarah Andersen, Kelly McKernan és Karla Ortiz azt kifogásolja, hogy verejtékes munkával előállított alkotásaikat ingyenesen letöltötték, és adatbázisba rendezve mesterséges intelligenciák betanítására használták fel. Látásmódjuk és ecsetvonásaik a hozzájárulásuk nélkül vált egy gépi képalkotó rendszer alkatrészévé.
(Borítókép: Index)