Tiltakozó levelet küldtek Csák János kulturális és innovációs miniszternek – az egyetem szenátusa és a zeneszerzők után – a jazz-zenészek is a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem élére kiírt rektori pályázat diszkriminatív volta miatt. Közben a zeneakadémiák nemzetközi szervezete kinyilvánította, hogy figyelik a magyarországi fejleményeket. Ilyen fejlemény lehet például az, hogy Keller Andrást Novák Katalin köztársasági elnök kinevezte egyetemi tanárnak, hogy megfelelhessen a pályázati követelményeknek, tehát az Index korábbi információi beigazolódtak.
Újabb tiltakozó levél ment Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszternek, ezúttal a Magyar Jazz Szövetség részéről.
A Zeneakadémia rektori pályázatának megjelenése kapcsán tiltakozunk a jazz műfaját érő diszkrimináció ellen
– szól az Index birtokába került, Bágyi Balázs elnök által aláírt levél. Mint írják, a pályázati feltételek kizárják, hogy jazz területen dolgozó szakember indulhasson a posztért, holott ma a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem önálló tanszékeként akkreditált jazz BA, OT és MA képzés folyik. „Ennek tükrében megítélésünk szerint a pályázati kiírás érthetetlen és szakmaiatlan.”
A levél így folytatódik:
Mint bizonyára tudja, a magyar jazzoktatást a Széchenyi-díjas Gonda János alapította meg 1965-ben, majd 1990 óta a magyar felsőoktatás része, rengeteg kiváló, nemzetközi szinten is jelentős művészt adva zenekultúránknak. A magyar jazzművészet muzsikusai közül számosan magas állami kitüntetések birtokosaiként tevékenykedtek. Tavaly elhunyt ikonikus zongoristánk, Szakcsi Lakatos Béla a Nemzet Művésze volt, de sorolhatnánk a Kossuth-díjasokat (Pege Aladár, Vukán György, Szabados György, Dés László, Horváth Kornél, Dresch Mihály, Borbély Mihály...), akik e műfaj kiválóságai voltak, vagy ma is aktív alkotók, valamint a Liszt- és Erkel-díjasokat is, akik közül többen az egyetem oktatói gárdáját erősítik.
A fentieket alapul véve a rektori pályázat kiírásakor művészeti águnk figyelmen kívül hagyását méltatlannak találjuk” – írják a jazz-zenészek.
Tiltakoznak a zeneszerzők is, a kultura.hu-n megjelent levelükben ezt írják Csák János kulturális és innovációs miniszternek: „Értetlenül állunk azelőtt, hogy a napokban megjelent, a Zeneakadémia rektori pozíciójára kiírt álláspályázat kizárólag klasszikus előadóművészekre szűkíti a lehetséges pályázók körét. Zeneakadémiánk erőssége az a sokszínűség, amit a világ elismer, és egyben a magyar általános zenekultúra letéteményese.” A levelet félszáz zeneszerző írta alá.
A rektori pályázat „kirívó szakmaiatlansága” miatt korábban már tiltakozását fejezte ki a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia vezetősége is. Mint írták, a vezetőség „mély megdöbbenéssel értesült a fenntartó Kulturális és Innovációs Minisztérium által 2023. július 3-án kiírt rektori pályázatban foglaltakról, mely szerint a pályázati feltételek lényegében kizárólag előadóművészek számára teljesíthetők”. Bíznak benne, hogy a fenntartó visszavonja a magyar felsőoktatás hagyományaihoz és szellemiségéhez méltatlan, súlyosan szakmaiatlan és diszkriminatív rektori pályázati kiírást.
Mindeközben a Konzervatóriumok és Zeneakadémiák Európai Szövetsége (AEC – Association Européenne des Conservatoires, Académies de Musique et Musikhochschulen) nyári hírlevelében Stefan Gies, az AEC ügyvezető igazgatója kiemelt helyen foglalkozik a magyar Zeneakadémia ügyével.
Mint írja:
Egyes tagintézményeink egyre nagyobb nyomásnak vannak kitéve a kormányok részéről, amelyek figyelmen kívül hagyják és korlátozzák az európai értékeket, például a kutatás és oktatás szabadságát, valamint az egyetemek autonómiáját, ahogy az a közelmúltban a budapesti Zeneakadémián történt. Az AEC kiemelt figyelemmel fogja kísérni a további fejleményeket, és elkötelezett marad amellett, hogy felhatalmazza tagintézményeit, hogy megfeleljenek ezeknek az értékeknek.
Ilyen fejlemény lehet az, hogy az Index korábbi információi beigazolódtak, és kinevezték egyetemi tanárnak – mások mellett – Keller András hegedűművészt, a Concerto Budapest zeneigazgatóját. Kellert a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Professzori Felterjesztések Bizottsága terjesztette fel egyetemi tanárnak a meglévő Kossuth-díja alapján, és – a felsőoktatási törvény sokadik módosítása után – ehhez már a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) szakértői véleményét sem kellett kikérni. Minderre azért volt szükség, hogy megfeleljen a Zeneakadémia rektori pályázatában kiírt feltételeknek.
Az egyetemi tanári kinevezésről Csák János kulturális és innovációs miniszter Facebook-oldalól lehetett értesülni, a névsor – egyelőre – nem jelent meg a Magyar Közlönyben. „Egyetemi tanári kinevezéseket adtam át a Kulturális és Innovációs Minisztériumban. A Novák Katalin köztársasági elnök asszony aláírásával ellátott dokumentum feljogosítja tulajdonosát a legmagasabb szintű oktatói tevékenység elvégzésére” – írja Csák János a posztban.
A mellékelt fénykép tanúsága szerint egyetemi tanár lett Kelemen Barnabás hegedűművész is, őt szintén az MMA terjesztette föl, de ő végül úgy nyilatkozott, hogy nem indul el a Zeneakadémia rektori székéért. A most kinevezettek között van Káel Csaba Kossuth-díjas filmrendező, a Műpa vezérigazgatója, Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, a Budapesti Operettszínház főigazgatója és Rátóti Zoltán Kossuth-díjas színész, aki nemrégiben köszönt le a Színház- és Filmművészeti Egyeztem (SZFE) rektori posztjáról. Az SZFE-n jelenleg zajlik a rektorválasztás.
Mint azt a korábbi cikkünkben megírtuk, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) élén Vigh Andrea hárfaművész, tanszékvezető egyetemi tanár mandátuma 2023. október 31-én lejár, ezért a Kulturális és Innovációs Minisztérium július 3-án kiírta a pályázatot a rektori pozíció betöltésére. Az egyetem szenátusa korábban már kemény hangú állásfoglalásban tiltakozott a „súlyosan diszkriminatív” pályázati kiírás ellen. A rektori székre ugyanis jelenleg csak komolyzenei előadóművész jelentkezhet, sőt, mintha egyenesen Keller Andrásra lenne kiírva.
A fenntartó és a Zeneakadémia között jelenleg abban is vita van, hogy a rektorjelöltről az egyetem szenátusa dönt, vagy csupán rangsort állít fel a lehetséges jelöltekből, akik közül Csák János miniszter választ. A jelenleg hatályos nemzeti felsőoktatási törvény 12. § (3) d) bekezdése szerint „a Szenátus (...) elbírálja a rektori pályázatokat, és megválasztja a rektorjelöltet”, ettől elérő metódus csak – újabb – törvénymódosítással lehetséges. Az egyetem jelöltje a rektori posztra Kutnyánszky Csaba karnagy, oktatási rektorhelyettes, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Doktori Iskolájának vezetője.
(Borítókép: Index)