Mint megírtuk, nagy port kavart a magyar kulturális életben az LMBTQ-témájú könyvek lefóliázása. A Libri közölte, az intézkedéssel a gyermekvédelmi törvénynek tettek eleget. A könyváruház videót is készített, amelyen látszik, hogy az átlátszó fólia miatt e kiadványokba nem lehet belelapozni, noha a címlapjuk és hátoldaluk látható. 

Tavasszal a fogyasztóvédelmi hatóság több könyvesbolthálózatot is pénzbírsággal sújtott, amiért nem megfelelő helyen kínálták a jogszabály hatálya alá eső kiadványokat.

„Tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg” – írja a törvény.

Ezzel kapcsolatban most Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész, a kiadó kreatívigazgatója a Népszavának adott interjújában elmondta, hogy a fél szépirodalomra is vonatkozhat a jogszabály.

A jogszabály olyan tágan fogalmaz, hogy a fél szépirodalomra vonatkozik. Hiszen a homoszexualitást még a Biblia is »megjeleníti«, nem is beszélve az »öncélú szexualitásról«. Bár a könyvszakma két éve több kérdést is feltett erről, nem kaptunk választ

– fogalmazott, majd hozzátette, emiatt értelmetlen vitákban kell részt venniük.

Azonban szerinte ennél nagyobb veszély is van, mégpedig az, hogy egyre nő a szakadék az olvasók és nem olvasók között.

Aki nem olvas, az egyáltalán nem olvas, aki olvas, az egyre többet akar, amitől fejlődik az elméje, a mentális egészsége, de a könyv­piac is, ami minden szereplőnek jót jelent a jövőre nézve. Olvasás nélkül olyan alapvető emberi készségek sorvadnak el, mint az empátia, a ­kreativitás, a kritikus gondolkodás képessége, amik mind-mind társadalmi katasztrófához vezethetnek

– mondta.

Ezenkívül az interjúban szó esett még arról is, hogy a Libri MCC-s felvásárlásával egyelőre nem tudják, változik-e a Líra könyvpiaci helyzete, mert jóval összetettebb ennél. Nyáry Krisztián arra is felhívta a figyelmet, hogy a kultúra más területein az egyik fontos pillér alapvetően az állam, míg a könyvpiacot leginkább az olvasók tartják fenn a vásárlásaikkal.

Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy nem egy magyar vagy posztkommunista jelenségről van szó a könyvek cenzúrázása tekintetében.

A hazai konzervatív sajtóban az amerikai woke-mozgalom kulturális kártevéseiről lehet olvasni, a baloldaliban pedig többnyire a konzervatív alt-right mozgalom túlkapásairól. Pedig a kettő egyszerre történik, egymást túllicitálva próbálják a maguk jelenkori igazságát érvényesíteni a múlt kulturális örökségén.

– árulta el. 

Amerikában szerinte ma sosem látott „könyvtári háború dúl”. A demokrata vezetésű államokban a szerintük feketéket vagy a szexuális kisebbségeket sértő műveket vetetnek le a polcokról, a republikánus államokban pedig a homoszexualitást vagy simán csak „öncélú szexua­litást” ábrázolókat. 

(Borítókép: Nyáry Krisztián. Fotó: Papajcsik Péter / Index)