„Az elmúlt két évben árdrágulási spirálban vagyunk a gyártási költségek miatt. A fogyasztói árak is drágultak, amely a példányszámok csökkenéséhez is vezetett. Idén kevesebb könyvet tudunk eladni, mint 2021-ben” – mondta Sárközy Bence, a Libri Könyvkiadó Kft. ügyvezetője és kiadási igazgatója. A Könyv & Kávé című eseményen megtudtuk, hogy Luiz Schwarcz, Frans De Waal és Okszana Vaszjakina műve is megjelenik az év második felében.
Az utolsó nyári délelőtt kvízeztünk. Azt már megszoktuk, hogy a Libri Kiadói Csoport kötetbemutatóin nincsenek szigorú ültetési szabályok, ahogy azt is, hogy a szervezők sorszámokat sem osztogatnak. A Jurányi Házba belépve ez most másképp alakult. Most volt, itt volt. A szervezőktől kaptunk egy sorszámot, még nem tudva, miért. A színházterembe lépve a helyiségben több asztal volt, mindegyiken egy papírlap, rajtuk egy szám, körülöttük székek. Az én „jegyem” a négyes asztalhoz szólt.
A jelen lévő újságírókat Orosz Anett PR-vezető köszöntötte, aki elmondta, hogy a Libri Kiadói Csoport ezúttal rendhagyó módon, játékkal ismerteti a 2023-as év második félévének könyvújdonságait. Ezáltal játékosan szakadhatunk ki a mindennapokból. Az első feladvány ceremóniamestere Sárközy Bence, a Libri Könyvkiadó Kft. ügyvezetője és kiadási igazgatója volt. A csapatok kérdéseket olvashattak a kivetítőn, a tippjeiket pedig az asztalon lévő papírra kellett írniuk.
Mindegyik kérdés megtippelésére egy perc állt rendelkezésünkre. A helyes válaszok ismertetése eztán nemcsak azért volt izgalmas, mert vártuk, vajon jól tippeltünk-e, hanem azért is, mert roppant érdekes és hasznos információkat tudtunk meg. Például azt, ha a Libri Kiadói Csoport összes, 2023-ban kinyomott könyvét – dominószerűen – egymás mellé tennénk, összesen 252 kilométert tehetnénk meg a Nyugati térről. Ez a távolság pontosan annyi, amennyi ahhoz szükséges, hogy
eljussunk Nádas Péterhez GombosszEgre vagy Búcsúszentlászlóra, ahol Bödőcs Tibor gyermekkorában élt.
És így tudtuk meg azt is, hogy összesen 39 szakember munkája kell ahhoz, amíg egy könyv a szerzőtől eljut az olvasóig. A folyamat öt részre osztható, első a szerző, akit a kiadó követ – amelyben az ügyvezető igazgatón túl mások mellett kiadásvezető, ügynök, HR vezető, projektes, műfordító, műszaki szerkesztő és illusztrátor is dolgozik. Eztán jön a nyomda, ahol mások mellett árkalkulátor, beszerző, gépmester, kötészeti munkatárs tevékenykedik. A kötet innen megy a könyvesboltokba – az online és offline boltokba, bolthálózatokba –, ahol az olvasó megvásárolhatja a könyvet.
A második körben Isabel Allende: Violeta, Jeroen Olyslaegers: Vadasszony, Jánossy Lajos: Örök hely és mindenhol idő, Frans De Waal: Mások és Hatvany Helga: Viharos idők című könyvek borítóját vetítették a vászonra. Békési Anita, a Park Kiadó munkatársa ismertette a játékszabályokat, ami az volt, hogy ki kellett találni, hogy az elhangzott könyvrészlet melyik könyvből származik. A játék megálmodói hagytak kapaszkodókat, amelyek alapján egyszerűbb volt a dolgunk.
A harmadik felvonást Pál András, a Helikon Kiadó sajtóreferense vezette le. A kivetítőn négy képet láthattunk, és azt kellett kitalálni, melyikükre vonatkozik az állítás vagy kérdés, amelyet feltettek. Ismét egy percünk volt kitalálni. Érdekes volt azon agyalni, hogy
12 évesen ki fogadta meg, hogy vagyonából semennyit sem ad az édesanyjának, amiért a nő nem nézte jó szemmel a pályaválasztását.
Ezt követően a csapatok ismét azon gondolkodhattak, hogy a felolvasott szöveg melyik könyvből való. Okszana Vaszjakina: Seb, Bibók Bea: Ellopott gyerekkor, Luiz Schwarcz: Légszomj, Paolo Giordano: Tasmania és John Banville Hó című műve szerepelt a játékban.
Az utolsó – előtti – feladvány egy keresztrejtvény volt, amelyet Orosz Anett segítségével játszottunk végig. Eztán a kitöltött feladatlapokat összeszedték, kiderült, hogy az első helyen pontegyenlőség volt, így a két csapatnak azt kellett megtippelnie, hány fő alkotja a Libri PR-csapatát. A győztesek örültek, ahogy mindenki más is, hisz a hangulat sokkal oldottabb és jobb volt, mint amire számítani lehetett.
Ahogy azt korábban megírtuk, a Libri Kiadói Csoport 2022-ben zárta az első olyan évet, amikor az egykor önálló cégek (mint a Helikon, a Park Kiadó, a Jelenkor Kiadó, a Kolibri Kiadó és a Libri Kiadó) összeolvadtak. Sárközy Bence elmondta, ahogy azt már sokan megírták, a könyvek drágultak.
Az elmúlt két évben árdrágulási spirálban vagyunk a gyártási költségek miatt. A fogyasztói árak is drágultak. De arról keveset írnak, hogy ez a példányszám csökkenéséhez is vezetett. Valamivel kevesebbet tudunk eladni, mint 2021-ben, amely annyira erős év volt, hogy a Covid előtti időszakot is kenterbe verte
– fogalmazott Sárközy, aki egyelőre nem tudja, hogy a pénztárcák mikor érnek össze az olvasói vággyal, és hogy az eladott darabszám mikor tud visszatalálni oda, ahol mondjuk két évvel ezelőtt volt.
Árbevételben idén még növekedőben vagyunk, de ez a drágulás következménye.
A könyvpiac szerkezetéről szót ejtve kifejtette, azt gondolhatnánk, hogy a karácsonyi időszakban mindenkinek több ideje van olvasni, de valójában azzal kell szembenézni, hogy a könyv jó ajándéktárgy, amelynek csúcsidőszaka október-november-december időszakra esik. Az év első nyolc hónapjában nem igazán lehet algoritmizálni, mi várható később. Mint fogalmazott, húsz éve van a pályán, sok mindent látott. Olyat is, amikor nagyon lassan és rosszul mozgó első fél évet csodálatos karácsonyi szezon koronázott meg.
Most nehezen tudnám megmondani, de körülbelül 10 százalékos darabszám-visszaesést, valamint közel 10 százalékos eredménynövekedést látok.
Az Index kérdésére, hogy a könyvfóliázás milyen hatással lehet a könyvpiacra, hogyan mérhető, és mikor látszik, Sárközy azt mondta, az ő értelmezésükben az a kérdés, mi az, amit fóliázni kell, vagyis a törvény végrehajtási rendeletét próbálják értelmezni. De hogy mi lesz a kereskedelmi gyakorlat, azt nem tudja megmondani.
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnökségi tagjaként elmondhatja, jogi állásfoglalást várnak a döntéshozóktól, de ez alapvetően a kereskedőkre vonatkozó szabályozás. „A mi kiadónknál olyan tartalom, amely kérdéses lehet, azok a Kolibri Kiadóban lévő gyerekkönyvek. Ez a gyerekkönyves műhelyünk címei esetében legfeljebb hét könyvet érinthet, érinthetne.”
Személyes véleménye, hogy szereti a könyveket szabadon elérhetővé tenni, egyrészt. Másrészt ha fóliázásról technikai eszközként beszélünk, azt évek óta használják. Ha bemegyünk egy könyvesboltba, a könyvek 90 százaléka, amelyek be vannak fóliázva, az vagy többkötetes mű – mint például Nádas Péter Párhuzamos történetek című regénye –, vagy CD-mellékletet tartalmaz, vagy annyira drága és értékes könyv, amely azért van befóliázva, hogy a vásárló ne fogdossa össze. Hozzátette, egy képregényfesztiválon az igazi képregénygyűjtők például mindent fóliázva akarnak. Nem fognak meg olyan példányt, amelyen másnak az ujjlenyomata van.
Arról, hogy a fóliázás mennyit drágíthat a költségeken, Sárközy azt mondta, minden drágít: a dombornyomás is. Egy borítót olyan technikai eszközökkel is el lehet készíteni, amely háromszor annyiba kerül, mint az egyszerűbb verzió. Olyan szám sincs, amely pontosan kimutatná, hogy az eladást hogyan érinti a fóliázás.