Pierre-Auguste Renoir világhírű francia festőművész mintegy hetven alkotásával ismerkedhetünk meg a Szépművészeti Múzeumban. A 2024. január elejéig tartó nagyszabású tárlathoz hasonlót korábban még nem láthattunk Magyarországon. A művész alakábrázolásait középpontba állító kiállításra a párizsi Musée d’Orsay és a Musée de l'Orangerie mellett több mint húsz közgyűjteményből kölcsönzött műtárgyakat a budapesti intézmény.
Már egy hete is attól volt hangos a sajtó, hogy megérkezett a Szépművészeti Múzeumba a világhírű francia festőművész húszmilliárd forintra biztosított A hinta című festménye, de a Musée d’Orsay segítségének köszönhetően egy teljes Renoir-kiállításhoz elegendő alkotást sikerült Budapestre hozni. A 2023. szeptember 22-én nyíló tárlat keretében
Renoir hetven alkotásával ismerkedhet meg a közönség: rajzok, grafikák és szobrok mellett a művész mintegy 40 festménye tekinthető meg.
A Renoir – A festő és modelljei című kiállítás a művész alakábrázolásait állítja a középpontba. A tárlat kronologikus, egyben tematikus elrendezésben vizsgálja Renoir viszonyát a művészetét inspiráló modellekhez. A múzeum választását indokolja, hogy 2019-ben az intézmény – egy történelmi jelentőségű gyűjteménygyarapítás révén – megvásárolta a mester Fekvő női akt (Gabrielle) című kései remekművét.
A kiállítás 2023. szeptember 21-i hivatalos megnyitóján szinte az összes médium képviseltette magát. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója szerint a sajtó érdeklődése leköveti azt, hogy mennyire lesz sikeres egy kiállítás, és közölte, hogy 2024 januárjáig
körülbelül 150 ezer látogatóra számítanak, nemcsak MAgyarország területéről, hanem egész európából.
A főigazgató emlékeztetett, hogy Renoir életművét soha korábban nem mutatták be Magyarországon, és a mostani tárlat a Musée d’Orsay segítsége nélkül nem jöhetett volna létre. Miután a Fekvő női akt című műnek Budapest lett a végleges otthona, elhatározták, hogy partneri segítséget kérnek a párizsi intézménytől, így valósulhatott meg négy év elteltével az „életöröm mesterének” a kiállítása Magyarországon. Baán László azt mondta:
Igazi ünnep ez a mai.
A főigazgató beszéde után Lehóczky Zoltán, a Gránit Bank elnöki-vezérigazgatói tanácsadója köszöntötte a vendégeket. Külön örömnek nevezte, hogy a világ vezető múzeumai – a Musée d’Orsay mellett a Musée de l'Orangerie – kölcsönözték a Szépművészeti Múzeumnak a tárlat műtárgyait, mert ez a budapesti intézmény megbecsültségét és ragját is jelzi. Lehóczky Zoltán a kiállítás fő támogatója, azaz a Gránit Bank nevében pedig azt mondta, hogy
egy kulturális esemény támogatása befektetés a jövőbe, a művészet mélyebb értelmet adhat az életünknek.
A tárlat egyik kurátora, Cécile Girardeau – aki egyben a Musée de l'Orangerie művészettörténésze – a megnyitón kiemelte, hogy az említett két múzeumon kívül más intézményekből is érkeztek fő művek Budapestre, így Renoir egész életművét megcsodálhatjuk.
A tárlat másik francia kurátora – a Musée d’Orsay gyűjteményi főigazgatója –, Paul Perrin pedig arról beszélt, hogy az alakábrázolásokat középpontba állító tárlat 60 évet ölel fel. Bemutatja Renoir munkáit egészen a karrierje kezdetétől a halálig. Mint fogalmazott, a kiállításon láthatjuk, hogy a művész hogyan ábrázolja az élet jó oldalát, annak ellenére, hogy Renoir korántsem volt mindig optimista. Képein keresztül a hagyományokkal való viszonya érzékelhető, hiszen mindig is felnézett a régi mesterekre, és a tradíció egyik utolsó láncszemének tekintette magát.
Perrin arról is szólt, hogy Renoirt főleg az 1870-es évek impresszionista művei miatt ismerjük, de a művész valójában egész életében kísérletezett, és számos technikát alkalmazott. A francia kurátor beszéde végén kiemelte:
Számomra ez a legszebb Renoir-kiállítás, amit valaha láttam.
A megnyitón Kovács Anna Zsófia, a tárlat magyar kurátora vezette körbe a sajtó munkatársait. A Szépművészeti Múzeumba 27 mű érkezett az említett két párizsi intézményből, de csaknem húsz jeles európai közgyűjtemény is hozzájárult ahhoz, hogy ez a nagyszabású kiállítás megvalósulhasson.
(Borítókép: Németh Kata / Index)