A film készítői szerint a romantikus, fordulatos film megidézi a 19. századi Bécs hangulatát, a korabeli kórház életre-halálra menő tragédiáit, az osztrák és magyar orvosok közötti feloldhatatlan ellentéteket és a gyötrő szerelmi vágyat. 

Az Indexnek kicsit több mint egy évvel ezelőtt nyilatkozott a filmről a főszereplő Vecsei H. Miklós, a Semmelweis címszereplője. 

Semmelweis egy rosszul kommunikáló, mogorva és hideg ember volt. Elég sok kordokumentum, naplóbejegyzés maradt fenn róla magyarul és németül is, volt miből dolgozniuk a forgatókönyvíróknak. Ám a viszonya a születéshez, a kismamákhoz és az újszülöttekhez egészen más dimenziójú létezés volt. Előttük fedte fel a másik arcát, mellettük volt otthon. Viszont naponta nem egy, nem kettő szülő nő és újszülött halt meg a kezei között. Ez pedig egy elég intenzív kapcsolódás; valakiket borzasztóan szeretsz, mégis elveszíted őket, napról napra távolodsz tőlük, talán a te hibádból is. Iszonyatos önemésztés és fájdalom, amit átélhetett ezekben a hónapokban

–  mondta lapunknak Vecsei H. Miklós. 

Semmelweis Ignácra (Vecsei H. Miklós) ma legendaként emlékszünk: bátor és tántoríthatatlan, egyszerre tudásvággyal és igazságvággyal teli emberként. Akit nem véletlenül emlegetnek így: az anyák megmentője. A saját korában viszont egészen másképp látták. A többi magyar orvos, akivel együtt dolgozott a bécsi szülészeti klinikán, őrültnek hitte: hiszen nem érdekelték a császárváros örömei, csak a munkájának élt. Az osztrák orvosok elviselhetetlenül erőszakosnak tartották: kizárólag egy cél lebegett a szeme előtt, a rábízott anyák egészsége; és a szent ügy érdekében áthágott minden akadályt, megszegett minden szabályt. Főnöke, a klinika vezetője (Gálffi László) számára pedig ő volt az élő, kellemetlen lelkiismeret: mert ha Semmelweis doktor elmélete igaz, és a szülészorvosok terjesztik a kórt, amelybe annyi szülő nő belehalt, akkor ők mind gyilkosok…

És dolgozott mellette egy szülésznő (Nagy Katica), aki meglátta benne azt, akit senki más: a szerelemre és megnyugvásra vágyó férfit.

Az elmúlt évek egyik leghíresebb magyar filmje, a Sorstalanság rendezője, Koltai Lajos új filmjének forgatásán az Index is részt vehetett 2022 szeptemberében. Akkor a filmről egyebek mellett az írtuk: „A Semmelweis című film története azt az évet helyezi fókuszba, amikor Semmelweis Ignác felfedezi a gyermekágyi láz okát és ellenszerét. A díszlet az alapproblémát erősítve direkt koszosabbnak hat, a látvány a benne sétálót – és jobb esetben a nézőt is – kicsit feszélyezni fogja, hiszen ma már a steril környezetet megköveteljük, ha kórházról van szó. Szemben a mai kórházképekkel, a Zálogházban kialakított klinika fabútorokkal van tele, illetve egy korabeli szülőszéket is be tudtak szerezni.”

A filmet november 30-tól vetítik a hazai mozik, ezért nem meglepő, hogy mintegy 50 nappal korábban, csütörtök reggel közzétették az előzetesét. 

A Semmelweis a Nemzeti Filmintézet támogatásával, a Szupermodern Filmstúdió gyártásában készül. Producere Lajos Tamás és Vida Joe, rendezője Koltai Lajos, operatőre Nagy András, a forgatókönyvet Maruszki Balázs írta. A film dramaturgja Goda Kriszta, látványtervezője Pater Sparrow, jelmeztervezője Szakács Györgyi, vágója Kovács Zoltán.  

Az év talán legjobban várt mozijának beharangozóját nem is lehetne mással zárni, mint a főszereplő, Vecsei H. Miklós szavaival: 

Semmelweis az élete végén tulajdonképpen meghasad. Biztos árnyaltabban kéne fogalmaznom, de valami ilyesmiről van szó. Az egyetlen évet feldolgozó filmben lévő történések során is éreztetni szeretném, hogy ha meg is fejti a gyermekágyi láz okát, attól még emberi lélekkel feldolgozhatatlan az, ami ezt megelőzi. A magyarság és a magyar kultúra szempontjából az ő története happy end, hiszen a mai napig kicsit Semmelweisnek köszönhetik az életüket, akik szülnek. Több milliárd ember, és ez nem túlzás. 

(Borítókép: Vecsei H. Miklós a Semmelweis című film forgatásán 2022. augusztus 31-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)