Az addig még rendben is van, hogy egy regény egyetlen városban, nevezetesen Budapesten, pontosabban Budán és Pesten – hiszen a két városrész, Óbudával társulva csak 1873-ban egyesült – játszódik. És még az is rendben van, a regényt tizenhatan írták.

Két család, egy város – és a titok

Ami nehezen elképzelhető, az az, hogyan tud tizenhat szerző egyetlen regényfolyamot írni – de ez meg kiderül a podcastból.

• Meglepő ugyanis, hogy ez nem is annyira bonyolult.
• Csak jó írók és jó szerkesztők kellenek hozzá.

Kapa Mátyás író (Budai krónika,Harangszótól harangszóig, Maradj meg magyarnak), a Történelmiregény-írók Társaságnak elnöke, a Buda & Pest egyik szerkesztője azt mondja, hogy a regény írásakor komolyan felmerült a kérdés, hogy a tatárjárás óta fennmaradhat-e az a két család, amelynek tagjairól ez a regény végül is szól. 

Soós Tibor író (Szivárvány,Erődvárosok,Bellum Atlantis), a kötet másik szerzője és szerkesztője meg arról is beszél, hogy ő például több könyvet is elolvasott a Horthy-korszakról, mielőtt megírta volna reá eső 13. fejezetet.

Szélesi Sándor író (Kincsem, Sztálin – Aki egyszer megmentette a világot, Jumurdzsák gyűrűje) – vele az Index olvasói már találkozhattak a tárcarovatban is – pedig nem titkolja, hogy kezdetben voltak kétségei afelől, hogy ennyi ember képes egyetlen regényt írni, de ez a félelme hamar eloszlott, amikor látta, hogy a Farkas és a Révész család tagjai túlélik a történelem viharos századait, megnyugodott.

A könyv első kiadása ráadásul máris kifutóban, úgyhogy nyomják a másodikat.

A beszélgetésből kiderül az is, hogy

• az írók milyen alapon osztották fel a magyar történelmet,
• egy regény mindig fikció,
• a titok attól titok, ha egyre sejtelmesebb,
• nem kell történésznek lenni ahhoz, hogy egy történelmi regény elkészüljön.

Aki lemaradt volna az arútluK podcast előző adásairól, vagy újra meghallgatná a beszélgetéseket, ide kattintva megteheti.

 (Borítókép: Soós Tibor, Szélesi Sándor és Kapa Mátyás. Fotó: Lapat Lili / Index)