Új jelenség ütötte fel a fejét Magyarországon: az Azahriah-hype. Hogyan lehetséges, hogy a fiatal előadó háromszor is megtölti jövő májusban a Puskás Arénát? Mit élhet át a rajongó, és mit élhet át az, akiért rajonganak? Mi az a hiány, amit ő betöltött, és hogyan működik a tömegpszichózis? Utánajártunk, mi lehet Azahriah sikerének pszichológiai háttere.
Hetek óta másról sem szól a sajtó, mint Azahriah koncertjéről. Vagyis koncertjeiről. A fiatal előadó annyira népszerű, hogy jövő májusban egymás után háromszor is telt házas koncertet ad a Puskás Arénában. Az első koncertre 2023. október 10-én indult a hivatalos jegyértékesítés, amire szinte azonnal elfogytak a jegyek, még a rendszer is lefagyott – a másik két előadásnál is hasonló a helyzet.
Volt olyan rajongó, aki kedden már hajnali 5-kor megjelent a jegyértékesítő irodánál, hogy megvehesse jegyét Azahriah harmadik koncertjére. A közösségi média kommentszekcióit olvasva pedig
tömeghisztéria tört ki, mert a harmadik koncertet az első elé tervezték,
így „néhányan” lemaradnak az énekes Puskás Aréna-beli debütálásáról. Hacsak nem lesznek ott mindhárom eseményen. Senki se akar lemaradni, kimaradni.
Mindenki arra kíváncsi: hogyan csinálta, mi Azahriah népszerűségének titka. A magyar zenei élet több ismert alakja – Majka, a Quimby zenekar, Varnus Xavér – emelt kalapot a 21 éves előadó előtt. Mester Tamás énekes-dalszerző is arról beszélt nemrég, hogy nem mondaná magát nagy Azahriah-rajongónak, de elismeri és nagyon tehetséges srácnak tartja őt.
Joggal állíthatjuk, Azahriah napjaink legnépszerűbb magyar előadója, a YouTube-megtekintései hamarosan átlépik a 323 milliót, a Spotifyon pedig jelenleg 725 ezer követője van, top tíz dalának meghallgatás-száma pedig meghaladja 61 milliót.
Novemberben még európai turnéra is indul.
De hogyan alakulhatott ki az Azahriah-jelenség? Milyen pszichológiai folyamatok indulhattak el a rajongókban? Milyen hiányt töltött be a fiatal énekes, és mivel magyarázható az a tömeghisztéria, ami kialakult a jegyértékesítés alatt?
Bagó Klára pszichológus a fiatal énekessel kapcsolatban azt mondja: „Amit Azahriah – akinek a neve jelentése »segített az Isten« – képvisel, nagyon szerteágazó. Személyes, szubjektív véleményem szerint ez a fiú egy újító, előremutató, forradalmasító egyéniség. Érdekes, hogy nagyon szépen behozza a tömegpszichózist a szubkultúrába.”
Mint fogalmaz: a tömegpszichózishoz kell egy jó vezető, egy irányító, aki logikus, céltudatos, praktikus: ez férfi minőség. Manapság az emberek számára sok minden elérhetetlen, ám Azahriah kimegy az emberek közé, és elérhető.
A tömegpszichózisban csoportos érzelmi vezérlés történik, egy olyan jelenség látható, ahol különös és szokatlan azonos viselkedés jelenik meg.
Szerinte ami Azahriah és a tömeg között kialakult az energetikai áramlás; a fiatal előadó is sokszor használja a flow kifejezést, sokszor mondja, hogy flow-ban van. A pszichológus szerint az énekes megnyilvánulásában érezhető, hogy ő önmagára figyel igazán. És ezt egy jó vezetés és irányítás által kiterjeszti, kirakja a tömegbe, valamiféle hiányt pótol. A zenéjében, dalszövegeiben a szabadság utáni vágy jelenik meg:
Olyan rendszerben élünk, amelyben elszakadtunk a természettől. Hiszen a szabadság a természetben van. Ő ebben a szubkultúrában visszavezeti az embereket a szabadság érzéséhez. Az emberek ehhez kapcsolódnak.
Ha túlszabályoznak valamit, akkor az a valami utat keres magának, ahol ki tud törni. Ez megjelenik a fiatal énekes kommunikációs stílusában is. És ha egy széttöredezett kultúrában nincs változás, az maga a halál, ám az énekes elhozta ezt a változást.
Van egy hiány a társadalmunkban, van valami, ami után sóvárognak az emberek. Hogy szabadon meg lehessen nyilvánulni. Azahriah ebből a »szabadon megnyilvánulásból« teremtett szubkultúrát. Arról nem is beszélve, hogy összekeveredésében is az egységre utal. Ez megjelenik a dalszövegeiben is, hiszen hol spanyolul, hol angolul, hol magyarul énekel egyetlen számon belül. A szétesett egység mintha kezdene újból összegyúrt masszává válni. Igaz, mindez hordoz önmágában egy sokak számára érthetetlen ambivalenciát.
Manapság az emberek önismeret által próbálnak egyre inkább öntudatra ébredni, egyre fontosabbá kezdenek válni a traumagyógyítások. A pszichológus szerint mindezek Azahriah zenéjében is megnyilvánulnak: „Olyan érzetet ad a zenéje, amely által gyógyulnak a traumatikus sebek, mindemellett kényesen figyel arra, hogy ne legyen szélsőséges, ne legyen sok az, amit ad.”
Arra a kérdésre, hogy mivel magyarázható az a felháborodás, tömeghisztéria, ami abból adódott, hogy a harmadik koncert az első elé került, a pszichológus úgy válaszolt: „Ez az ő matematika elleni lázadása. Megtörte a rendet, hiszen a harmadik koncertet betette az első elé. Ha egy bibliai mondatra gondolok, akkor arról van szó, hogy az utolsókból lesznek az elsők. És miért ne lázadhatnánk? Miért ne fejezhetnénk ki a nemtetszésünk? A természetben is ott a szabadság és a lázadás is. Viccesen, szabadon közölt valamit ezzel. A részvétel a lényeg, nem a tülekedés és a türelmetlen akarás. Természetes, hogy egyesek lázadnak.”
Rácmolnár Lili pszichológus szerint is arról van szó, hogy Azahriah nagyon autentikus személyiség: „az érettségi nélküli srác, aki készségszinten kezeli első perctől a különböző streaming platformokat, vegyíti a különböző műfaji stílusokat, nem fél politikai beszólásokat és teljesen random elemeket ötvözni.” Mindemellett a zenéje egyszerre sokak kedvence és gyakran a társdalom szelepe, ami kiereszti a gőzt. Mint mondja:
Feloldja bennünk a szorongást, hogy a modern élet elvárásaiban lehet, hogy elég csak önmagunkat adni. Azahriah szerintem a legjobb példa arra, hogy az élet néha minden ellenére is...működik.
Az Azahriah utáni rajongásról azt mondta: amikor rajongunk valakiért, úgy érezzük, mi magunk is ismerjük az illetőt. A pszichológus szerint a fiatal előadó esetében ez különösen könnyű, hiszen, ha valaki, ő tényleg minden platformon ott van folyamatosan és mindig elérhető. Ilyen értelemben a tömeg, amit az internet segítségével tud megmozgatni, még annál is nagyobb, mint ami most a három koncert kapcsán látszik.
A koncert körüli felhajtás a FOMO-jelenséggel (Fear Of Missing Out) is magyarázható, vagyis az attól való félelemünk, hogy valamiből kimaradunk. Rácmolnár Lili szerint ez a mai modern világ (és a fogyasztói társadalom) egyik fő mozgatórugója és az internet azonnaliságával könnyen van is arról információnk, miből maradunk/maradnánk ki, ha nem lépnénk gyorsan.
Ezt még tetézi, hogy a Puskás Aréna a harmadik meghirdetett koncertet csak az első elé tudta betenni – az arra jegyet váltottak így azt érezhetik, mégis lemaradnak, ezért sokan több koncertre is vettek jegyet. Azahriah esete ilyen értelemben egy teljesen egyedi, talán megismételhetetlen együttállás, amiben a megfelelő személy a digitális korban és a velejáró generációkban bizonyos értelemben tényleg pont a megfelelő helyen volt/van.
(Borítókép: Azahriah. Fotó: Kaszás Tamás / Index)