A Nemzeti Színház akkor köteles a károkat megtéríteni a színészeknek (munkavállalóknak), amennyiben kárt okozott a színészeknek, és nem tud olyan okot igazolni, amellyel kimentheti magát a felelősség alól – mondta az Indexnek Dr. Fellegi Nándor ügyvéd, a Maráczi, Fellegi és Társai Ügyvédi Iroda partnere. Mihályi Győző színművész, a Színházi Dolgozók Szakszervezetének elnöke úgy véli, komoly személyi sérülések történtek, ezért most egy vizsgálóbizottságnak kell felállnia, amely a baleset körülményeit kivizsgálja.
„A lehetséges jogi következmények feltérképezéséhez fontos lenne tudni, hogy pontosan milyen jogviszony áll fenn a Nemzeti Színház és a balesetet szenvedett színészek között. Mivel ez az információ nem ismert, így csak feltételezni tudom, hogy a színészek foglalkoztatására munkaviszony keretében – tehát nem pl. megbízási szerződés alapján – kerül sor” – nyilatkozta az Indexnek Dr. Fellegi Nándor ügyvéd.
Fellegi szerint „a sajtóban eddig megjelent kevés információ alapján felmerülhet az egészségbiztosítási ellátás megtérítése iránti igény, vagy akár munkavállalói kártérítési igény is a Nemzeti Színházzal szemben.”
A szakember úgy véli, hogy a Nemzeti Színház akkor köteles a károkat megtéríteni a színészeknek, amennyiben kárt okozott a munkavállalóknak, és nem tud olyan okot igazolni, amellyel kimentheti magát a felelősség alól.
Ha ezek alapján a Nemzeti Színház felelős a károkozásért, úgy nehéz megbecsülni, hogy milyen összegű kártérítési igény lehet reális. A fő szabály szerint a teljes kárt meg kell téríteni, amelybe az elmaradt jövedelem is beleértendő, vagyis az a jövedelem, amelyet a két színész ezzel a kieséssel nem tud megkeresni
– fogalmazott Fellegi.
A kár összegének meghatározásában a munkavállalói vétkes magatartás is szerepet játszhat. Vagyis, ha a munkavállalóknak volt valamilyen vétkes közrehatása a kár bekövetkeztében, az a kártérítés összegét csökkentheti.
A másik út a megtérítési felelősség kategóriája, amelyet az egészségbiztosításról szóló törvény alapján a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) kezdeményezhet. Fellegi Nándor megfogalmazása szerint mindkét felelősségi konstrukciónál vizsgálandó, hogy
A sajtóban megjelent források alapján a színészek a korábbiakban is jelezték, hogy a díszlet balesetveszélyes. Ezt a körülményt egy esetleges hatósági vagy bírósági eljárásban ugyancsak nem lehet figyelmen kívül hagyni a felelősség értékelésénél.
További információk hiányában egyelőre nem lehet kizárni a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatti büntetőeljárás megindításának a lehetőségét sem, amely akár szabadságvesztéssel is büntethető
– fogalmazott Fellegi Nándor.
Ahogy azt korábban megírtuk, még tartott a rendkívüli ülés, amikor a Magyar Nemzet hírül adta, hogy Vidnyánszky Attila a baleset miatt bejelentette lemondását a társulatnak. „Vidnyánszky Attila vezérigazgató a péntek esti sajnálatos baleset hatására, elismerve vezérigazgatói felelősségét, lemondott a Nemzeti Színházban betöltött posztjáról. Döntéséről tájékoztatta Csák János kulturális és innovációs minisztert” – közölte a teátrum a lappal. A Nemzeti Színház Facebook-oldalán később szintén megjelent a lemondás híre.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium közleményben erősítette meg, hogy a Nemzeti Színház vezérigazgatója benyújtotta lemondását Csák János miniszternek. Azt írják, a tárcavezető „a színházban történt balesettel kapcsolatos vizsgálat lezárultát követően foglalkozik a kezdeményezéssel”. Addig is Vidnyánszky Attila maradéktalanul ellátja a színház vezetésével összefüggő feladatait, a minisztérium pedig „továbbra is folyamatos kapcsolatot tart az intézménnyel, és figyelemmel követi a vizsgálati eljárást”.
Fellegi Nándor szerint nem egyértelmű, hogy a „vezérigazgatói felelősség elismerése” pontosan mire terjed ki, az túlmutathat-e a Polgári Törvénykönyv szerinti vezető tisztségviselői felelősség körén.
A magánjogban az elismeréseket és a különböző joglemondásokat ugyanakkor meglehetősen szűken kell kezelni. „Önmagában a fenti nyilatkozatot például egy bíróság valószínűleg nem értelmezné úgy, hogy a Nemzeti Színház elismerte volna a kártérítési felelősségét.”
Hogy meddig húzódhat az ügy, a szakember szerint nagymértékben attól függ, hogy például a színészek nyitottak-e arra, hogy konszenzusra jussanak a színházzal. „Ha esetleg peres eljárást kezdeményeznek, akkor az ügy sokáig, akár évekig elhúzódhat. Ha sem a színészek, sem a Nemzeti Színház nem akar vitákat vállalni, az esetben lényegesen lerövidülhetnek a kapcsolódó jogi eljárások, bár azok lezárása még így is több hónapot vehet igényben.”
A történetre a biztosítási kérdések is hatással lehetnek. Fellegi nem tudja, hogy volt-e biztosítás, de szerinte „ha a biztosítási jogviszony lefedte ezeket a baleseteket, és ez a biztosítási összeg lehívható és fedezi a károkat, az is meggyorsíthatja ezt a megegyezést.”
Az ügyben Mihályi Győző színművész, a Színházi Dolgozók Szakszervezetének elnöke is megszólalt az Indexnek. Először mindkét színésznek gyors gyógyulást kívánt, majd ezt mondta:
„Ez egy fatális dolog. A színház veszélyes üzem, emiatt komoly biztonsági berendezések és előírások vannak. A színészek súlyos díszletelemek alatt játszanak, közlekednek, és persze az emelvényeken is. A lépcsők mérete szabályozva van. Elő van írva, hogy biztonságos közlekedés érdekében korlátnak és látfénynek is kell lennie.
Úgy gondolom, ha a színház minden szabályt betartott, akkor nincs felelőssége. De komoly személyi sérülések történtek, ezért most egy vizsgálóbizottságnak kell felállnia, amely a baleset körülményeit kivizsgálja. Egy-két hét, és világosabban fogunk látni.
A Színházi Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a színháznak minden színészre és műszaki dolgozóra biztosítást kell kötnie, attól függetlenül, hogy saját biztosításuk van-e.
A rendkívüli társulati ülésről távozó színészekkel készített videóinterjúnkat itt nézheti meg.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)