Bemutatták a Vígszínházban a Pinokkió című mese zenés színpadi adaptációját. Carlo Collodi 1883-as művét Keresztes Tamás állította színpadra, a darab zenéjét Presser Gábor szerezte, a 21 dal szövegét Sztevanovity Dusán írta – négyet kivéve, amit maga Presser jegyez. A Pinokkió című musical 2023. december 9-i bemutatóját telt ház fogadta. A kétfelvonásos előadás végén a közönség hosszú tapsviharral köszönte meg a színészek, a zenészek és az alkotók munkáját.
Meséket nézni talán felnőtt fejjel a legizgalmasabb. Egy jó történet komolyan veszi a közönségét, legyen az gyermek, tinédzser, középkorú vagy aggastyán. Mindenkinek mond valamit, mindenkinek mást. A Vígszínház Pinokkiójában ott van a felnőtté válás és a felelősségvállalás kihívása, valamint a szülő és gyermeke közti önfeláldozó viszony. Megmutatja azokat a könnyen megszülető kötelékeket,
amelyeket az ember Valamiért Még akkor sem akar elszakítani, amikor már igazán terhessé válNAk számára.
Az előadás érdekesen indul. A zene rögtön uralja a teret, az első dal hangszerelése és szövegezése izgalmas történetet vetít előre. Az alkotók nem ismeretlen mesét tárnak elénk – és Carlo Collodi 1883-as műve, amelyhez az alkotók igyekeztek minél közelebb maradni, némileg eltér Walt Disney közismert adaptációjától.
Pillanatok alatt szűnni nem akaró kalandokba csöppenünk. A címszerepben Dino Benjamin idézni meg a csintalan fabábu felelőtlen, esetenként csökönyös karakterét. Erre reflektálva a Dzsepettót alakító Borbiczki Ferenc a kezdő szülők számos megpróbáltatásával felel. A páros dinamikáját egészíti ki Tücsök kedvelt karaktere, amit a történet zenés adaptációjában Majsai-Nyilas Tünde formál meg.
A látvány, a díszlet a kezdetektől fogva magával ragadó (Keresztes Tamás és Auer Alexandra munkája), az előadás alatt kiemelt szerepet kapnak a vetített képek és a különféle fényhatások. A színpadi kép a történettel együtt folytonos mozgásban van, még a legegyszerűbb jeleneteknél is, a teret a háttérbe vetített képek, a színészek és statiszták által mozgatott leplek, szövetek, díszletelemek töltik meg élettel.
Ezt öleli át és fogja egybe a hosszú idő után ismét együtt dolgozó Presser–Sztevanovity-alkotópáros zenéje és dalszövege.
A zenei elemek végig izgalmas hatást keltenek, ráerősítenek hangulatokra, fényekre, a színpadi játékra. A dalok két véglet között mozognak. Akadnak egyszerűen befogadható, a gyermeki közönség számára is fülbemászó dallamok, ám néhány dalszöveg még felnőtt fejjel nézve is vaskos üzenettel bír.
A kétfelvonásos darab első része inkább egyfajta világépítést tár elénk – bár már ebben is akadnak erős pillanatok –, az igazi mélységek azonban a második etapban mutatják meg magukat. Az érezhető, hogy az alkotók (Carlo Collodi Pinokkió kalandjai című meséje nyomán írta Benedek Albert, Keresztes Tamás és Kovács Krisztina, dramaturg: Kovács Krisztina) ügyelnek arra – feltehetően a gyerekközönség miatt –, hogy a darab kevéssé legyen durva, még a legsötétebb jeleneteket is igyekeznek egy-egy pozitív kicsengésű vagy humoros mozzanattal feloldani.
A színészi alakításokat és előadott dalokat a közönség több ízben is nyílt színi tapssal jutalmazza, az egyik kedvenc érezhetően Róka és Macska párosa, Hegyi Barbara és Kern András interpretációjában.
Méhes László két (főként negatív) szerepben is színpadra áll. Játékának súlya egyszerre komor és megmosolyogtató, ahogyan a (Páncélszív és Porondmester) karaktere megkívánja. Azonban nem ő az egyetlen, aki több feladatot lát el. Szántó Balázs három kisebb szerepkört is betölt (Ószeres, Fogadós, Kocsis), utóbbiban – kinek nevéből az alkotók speciális fricskát kreáltak – külön tapsot is kap.
Az énekesi megvalósításokat nézve
mindenképp érdemes megemlíteni Varga-Járó Sára (Kanóc) kiemelkedő teljesítményét.
A Vígszínház 2023-as Pinokkiója különleges előadás. Az elmúlt évtizedekben megszokott mesét elengedve visszanyúlnak Carlo Collodi eredeti művéhez, amely számos új lehetőséget biztosít a darab interpretációjához. A hazugságvonal ezúttal kevésbé kerül reflektorfénybe, sokkal hangsúlyosabb szerepet kap a naivitás és a kitartás.
C.S. Lewis megítélése szerint az ember idősödvén újból szerelembe tud esni a tündérmesékkel, mert megtanulja ismét értékelni azokat. A mostani, a Vígszínházban színpadra állított Pinokkió üzenete erre a gondolatra épít, megcélozva egyszerre szülőt és gyermeket, fiatalt és felnőttet – mindenkit azzal, ami korosztályának nagy kérdése.
A telt ház előtt debütáló zenés darab sikerét leginkább a tapsban tudjuk mérni – az idő még dolgozik rajta. Az mindenesetre sokat ígér, hogy a Pinokkió bemutatójának végén a közönség hosszasan ünnepli a színészeket, a darab muzsikáját megszólaltató zenészeket (a zenekart az előadások alatt Kovács Adrián és Mester Dávid vezényli), valamint az alkotókat, és a színpadon megjelenő szerzőket.
(Borítókép: Pinokkió musical / Vígszínház / Fotó: Dömölky Dániel)