Lehet élni nélküle, de nem érdemes. Ez az irodalomra is igaz. Többek leszünk általa, vele. Ezért idén is egy csokorba szedtük a kedvenc könyveinket, írtunk mellé keveset, kedveset, szívből, hogy ha gondolja az olvasó, jöjjön, válogasson belőle.
Markovics Botond / Brandon Hackett
2023 / Agave Könyvek
Benapo
Egészen addig, amíg az élet nyugodt medrében halad, nincs ok az aggodalomra. Pontosabban úgy volna jó, ha nem lenne ok. Az ember azonban különös lény. Akkor is okot keres, bármire, amivel bármit képes kimozdítani nyugalmi állapotából. Legfőképpen azon változtat, hogy élhetne és hagyhatna másokat is élni.
No, most képzeljük el, mi történik akkor, ha ezt a folyton változó és változtatható életfelfogást is kimozdítja valami az örökös fortyogásából. Mit kimozdít: azért érkezik, hogy elpusztítsa azt, amiről azt hisszük és/vagy mondjuk, hogy élet.
Erről szól a Felfalt kozmosz. Pontosabban arról, hogy amikor már tudjuk, hogy az ismert világ elpusztul, addig is milyen remek dolog másokat sanyargatni, mekkora királyság uralkodni mások felett, miközben lehet, az élet úgyis folytatódik, csak némileg attól eltérő fogalomrendszer szerint, amit megszoktunk.
Markovics Botond eddigi talán legkomplexebb regényét írta meg, és ennek nemcsak a sci-fi-rajongók örülhetnek, hanem azok is, akiknek van elég bátorságuk ahhoz, hogy elképzeljék azt, hogy az élet talán másképpen lehet és van, ahogyan azt az évezredek alatt hisszük, elhittük, gondoljuk.
Quentin Tarantino
2023 / Helikon Kiadó
Rimay Ádám
Bár nem mondhatom, hogy egy könyvtárra való irodalmi mű fordult volna meg idén a kezeim közt – talán egy könyvespolcot sem töltene meg a szám –, ami biztosan kiemelkedik közülük, az a híres filmrendező, Quentin Tarantino rendhagyó életrajzi műve, a Cinema Speculation.
Azért is furcsa, mert valahogy sosem voltam Tarantino személyi kultuszának hódolója. A Ponyvaregény a mai napig az egyik kedvenc filmes alkotásom, de van jó pár olyan világhírű Tarantino-mű, amely sosem tudott komolyabb hatást gyakorolni rám. Pont emiatt érdekelt könyve. Rá akartam jönni, hogy mi képzi a gátat köztem és az Oscar-díjas rendező világa közt. Kötetében a múlt század ismert és kevésbé ismert filmjeit boncolgatja, elemzi és fejti meg sajátos világában.
Ebben még semmi életrajz sem lenne, de a rendező először gyerekkoráról mesél, hogy miként nőtt fel és szeretett bele a filmekbe – ebben a kontextusban építi fel a könyv egészét. Ahogy elkezdjük róni a sorokat, rögvest olvastatja magát a kötet. Pillanatok alatt röppennek el órák, hamarabb végigérünk egy-egy fejezeten, mint hogy észrevennénk.
A könyv igazi jelentősége a felvezetésben rejlik.
Megértjük a rendezőt, elméjét és világlátását. Esetében pedig ez a legizgalmasabb, mivel emiatt szereti és követi őt a világ, ahogyan gondolkodik a filmekről és amit a vásznon képes megteremteni. Képesek leszünk átlátni sok mindent, amit leginkább csak találgattunk egy-egy szakmai eszmecsere vagy vita során, amikor filmjei szóba kerültek. A Cinema Speculation nem az az életrajzi alkotás, ami a műfaj velejét ragadná meg, hanem az a fajta könyv, amelyre valóban szüksége van, amely valóban képes bemutatni Quentin Tarantinót rajongóinak, követőinek és bárkinek, aki érdeklődik munkássága iránt.
Harry herceg
2023 / Corvina Kiadó
Gáll Anna
A Goodreads-profilom szerint idén több mint hatvan könyvet olvastam el, ezeknek a zöme azonban vagy 2023-nál korábban keletkezett, vagy nem jelent meg Magyarországon. Ebbe a válogatásba a hazánkban idén megjelent könyvek közül mazsoláztam, és Harry herceg megosztó memoárja, a Tartalék (Spare) mellett tettem le a voksom.
II. Erzsébet királynő forogna a sírjában, ha olvasta volna Harry herceg memoárját, amely januárban jelent meg, és azonnal az olvasási listák élén találta magát – mindezt annak ellenére, hogy viszonylag drága könyv. Felmerült a kérdés, valóban Harry herceg írta-e a memoárt (a válasz: nem), ugyanakkor a kötet megítélésén valószínűleg ez sem változtatott sokat. A brit uralkodóház egy olyan zárt rendszer, amelynek egyetlen szavát sem hisszük, mégis az összeset isszuk. Ez a kötet is hasonló: vallomás, hisztizés, szerelmes levél a királyi család legkülöncebb sarja tollából.
Hatvany Helga
2023 / Libri Könyvkiadó
Sümegi Noémi
Írhat-e egy lány elfogulatlanul a rajongott apáról és az egész famíliájáról? És egyébként is, hogyan lehetne elfogulatlannak lenni egy családdal, amelynek minden tagja különlegesen tehetséges és sikeres volt, és amihez csak nyúltak, arannyá változott a kezeik között?
Nos, miközben Hatvany Helga minden sorát áthatja a szeretet, azt a bravúrt is végrehajtja, hogy megpróbálja kívülről, olykor szelíd iróniával szemlélni a felmenőit. Akik néha talán túlságosan is ragaszkodtak bizonyos formalitásokhoz, máskor viszont bátran szembementek az elvárásokkal. Néha rosszul döntöttek, mert naivak voltak, de
morálisan mindannyiszor szilárd talajon álltak, és az erkölcsi tartásuk soha, egyetlen percre sem ingott meg.
Deutsch Ábrahám aradi vegyesboltjától indulva három generáció alatt óriási gabona- és cukoripari nagyvállalkozás fejlődött ki az Osztrák–Magyar Monarchia idején. A Hatvany-Deutsch család tagjai a XX. század elején emelkedtek bárói rangra, ennek megfelelően – politikusként, íróként, festőként, műgyűjtőként – fényűző és egyben felelősségteljes, mecénási életet éltek, aminek az 1938-as zsidótörvények vetettek véget.
A család nagy része emigrált, Hatvany Helga volt a híres família utolsó tagja, aki Magyarországon nevelkedett. Az is nagyon érdekes, hogyan lehetett bárónőként élni, iskolába járni a 60-as években a szocializmusban, hogyan kezelte ezt Helga a barátai, az osztálytársai körében.
Hatvany Lajost az irodalomtankönyvekből ismerjük, hiszen a támogatása nélkül nem lett volna Nyugat, Hatvany Ferencénél nagyobb magángyűjtemény pedig azóta sem volt Magyarországon, de a kollekciót az SS, a Vörös Hadsereg és a nyugati szövetséges tisztek egyesült erővel szétlopták. A gyűjtemény legnagyobb része a Szovjetunióba került.
Nick Thorpe, a BBC Budapesten élő tudósítójának ajánló szavai szerint a könyv párját ritkító, gyönyörű bepillantás a magyarországi zsidó arisztokraták életébe, Hatvany Helgának köszönhetően pedig „mélyen őszinte, gyakran tragikus, máskor vicces, ám mindenekelőtt végtelenül inspiráló emlékirat”.
Veszprémy László Bernát
2023 / Nemzeti Emlékezet Bizottsága
Fekete-Szalóky Zoltán
Nehéz elképzelni, hogy a holokauszt borzalmairól megjelent könyvtárnyi irodalom ne lenne teljes. Veszprémy László Bernát hiánypóló könyve a bizonyíték arra, hogy még nagyon sok tudományos munka vár a kutatókra. A kápók a múlt fogságában című, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) által kiadott könyv részletesen ismerteti az 1945 és 1950 közötti, politikai szempontok szerint lefolytatott „kápópereket”, amelyek erősen hasonlatosak voltak a negyvenes évek végén, ötvenes évek elején Izraelben tartottakhoz, amelyekről egyébként Dan Porat: Keserű számvetés című, magyarul 2020-ban megjelent könyvében számolt be.
A koncentrációs táborok borzalmait túlélt, és onnan hazatért zsidók közül voltak olyanok, akiket nemcsak az új élet lehetősége várt Magyarországon, hanem gyanúsítgatások, vádak és koncepciós jegyeket mutató perek is.
A kommunizmusba való átmenet éveiben zsidó kápók tucatjait jelentették fel, és rángatták népbíróság elé.
Veszprémy László Bernát könyve bemutatja a torz eljárásokat: a rendőrségi kínzásoktól a népbírók elfogultságáig; ezen keresztül pedig részletesen megismerjük a kápók életét, vagyis azokét, akik náci rabként ilyen-olyan funkciókat láttak el bizonyos privilégiumokért cserébe a haláltáborokban. A kápóknak komoly irodalmi ábrázolásai is vannak, szerepelnek Kertész Sorstalanságában, Elie Wiesel könyveiben, de ott vannak a Saul fiában is.
Kápó volt sokféle, olyan is, aki visszaélt hatalmával, bántotta, megölte, megerőszakolta társait. Veszprémy László Bernát levéltári források alapján született nagyszerű könyve azonban más értelmezési keretet ad, hiszen nemcsak a lágerek embertelen világába visz vissza, hanem Péter Gábor és társainak vallatószobájába is. A figyelmes olvasó így legalább annyit megtudhat a kommunista rendőrség sötét módszereiről, mint a náci rendszer kápóiról, hogy aztán újból és újból feltegye a kérdést, de hát ki volt itt tettes, ki kollaboráns és ki áldozat.
Turi Tímea
2023 / Prae
Dzsubák Tamás
Turi Tímea költő, pont. Szerintünk, persze. Szerinte nem, vagy nem elsősorban. Inkább szerkesztő. A Magvető Kiadó főszerkesztője.
Az Egyszerre egy beszéljen című verseskötet kilenc ciklusra oszlik, és mindegyik egy ilyen című verssel kezdődik: Bevezetés az imádkozásba. Szóval Turi Tímeának fontos a hite. Keresi, éli. Keresné, élné. Nőként. Most, a XXI. században, meg a régmúltban. Ezt teszi a versekben is, a hitét éli, lényének minden árnyalatával: akkor is, amikor a mitológiai alak, mint Odüsszeusz alakjával játszik, vagy amikor a férjét hazaváró (?) feleséget játssza. És minden ciklus első versében is, amikor ceremónia alatt, ima közbe elmélkedik azon, hogyan kell imádkozni, mígnem ráérez: hogyan és miért jó imádkozni.
Turi Tímea így vezeti be saját magát az imádkozásba.
A szerző sok alakot ölt, remek színész lenne. Hinném, ha látnám. De olvasom, és hallom, hogy bizony ő az. Stílusa kiforrott, tele van iróniával. Nem bántó, érthető. Ez nem gonoszság. Egyszerűen őszinte önmagához, mert jóban van önmagával. S ezáltal jóban lesz velünk, olvasókkal. Jobb így kapcsolódni, könnyebb. Így kell. Érdemes. Ennek van értelme.
András László
2023 / Kalligram
Dzsubák Tamás
Engedjék meg, kérem, s nézzék el nekem, hogy muszáj még ajánlanom mást is. András László Vad vidék című verseskötetét. Nem lehet betelni vele. Tényleg vad, mint a dzsungel, a sok élettapasztalat teszi azzá. És mégsem vad, az alkotó semmiképp, ő olyan inkább, mint a folyó, amely átszeli a vadont. Éli. Élteti. Elmeséli vadnak vélt vidékét. A férfi létet. Túl az ötvenen, az élet derekán.
András László versei olyanok, mint a szívverés.
Hallgatod, dobog, hallgatod, dobog. És egyszer csak zuhansz, egyenesen magadba, mert magadra figyelsz. A költemények ilyen meditatív állapotban születhettek, mert olvasás közben épp ilyen állapotba emelnek.
És a szöveg nem bonyolult, a szerző egyszerű képekkel játszik. Például, ahogy az íróasztalánál ül, kinéz az ablakon, az apjára gondol, aki egyszer ott ült, ahol most ő. Meg az idővel is játszik, a léttel, meg a mitológiával, s annak szereplőivel. Nem egyedül teszi, barátjával, egy másik költővel, Babiczky Tiborral. Néhány vers tőle is van a kötetben. Itt hívom fel figyelmüket egy újabb játék lehetőségére... S ugyanezt fordítva is megtehetik, miután Babiczky A tengerről című kötete éppúgy alkalmas erre.
Szóval, hol is tartottam? Hát persze. Vad vidék. Egyszerre egy beszéljen. Fontos művek, nagyszerűek. Jó, hogy két olyan költőnk van, mint András László és Turi Tímea.
(Borítókép: Németh Emília / Index)