Grétsy László rendszeresen részt vett nyelvészeti szakmai rendezvényeken. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, január 22-én rendezett A magyar nyelv jövője – A nyelvi változások nyomában címmel meghirdetett konferenciának is meghívott díszvendége volt.

Ezen a rendezvényen azonban már nem tudott részt venni: halálának hírét a konferencia kezdetén jelentették be. Mint mondták, az ismert nyelvész vasárnap 

álmában békésen elhunyt.

A bejelentés után egyperces néma csenddel emlékeztek meg róla. Nem sokkal később Blankó Miklós magyar nyelvész – aki előzőleg szóban közölte a gyászhírt – a közösségi oldalán írt is Grétsy László haláláról. 

Decemberben még leveleztünk, néhány napja telefonon beszéltünk. Ma, a magyar kultúra napi eseményünk előtt kaptam a hírt: elhunyt Grétsy László tanár úr, mesterem, atyai jóbarátom

– fogalmazott, hozzátéve, hogy „a Teremtő rendezhette így: saját otthonában, álmában ment el, néhány héttel 92. születésnapja előtt”. 

A magyar nyelvművelés kiemelkedő alakja volt

Grétsy László 1960-ban szerezte meg a nyelvtudományok kandidátusa címet az ELTE BTK-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa, később főmunkatársa lett, valamint a mai magyar nyelvvel foglalkozó osztály vezetőjévé is kinevezték.

Később a Tanárképző Főiskolai Kar Magyar Nyelvi Tanszékének tanszékvezető főiskolai tanáraként folytatta, közben az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának társelnökévé is választották, majd nyugdíjba vonulása után annak tiszteletbeli elnöke lett; ehhez hasonlóan az Anyanyelvápolók Szövetségében is előbb elnöki, majd tiszteletbeli elnöki pozíciót töltött be. Munkatársa volt több nyelvészeti folyóiratnak – például a Magyar Nyelvőrnek és az Édes Anyanyelvünknek –, de az Élet és Tudomány, valamint a Szabad Föld rovatvezetőjeként is működött. Magyar Örökség díjjal 2007-ben, Prima Primissima díjjal 2012-ben tüntették ki.

Az 1987 januárjában induló, hetente jelentkező ismeretterjesztő sorozatban tízperces adásokba tömörítve beszélgettek Vágó Istvánnal, a későbbi kvízmesterrel, nyelvhelyességi kérdésekről.

Ezt tartotta élete fő művének 

Emlékezetes, hogy Grétsy Lászlót két héttel a 90. születésnapja előtt eltávolították a Magyar Nyelvőr című, rangos nyelvészeti folyóirat szerkesztőbizottságából. Mindebből nagy botrány lett: sok szakmabeli felháborodását fejezte ki a döntés miatt, ő maga pedig azt mondta, hogy szerinte célzottan le akarták járatni.

Akik engem – gondolom, valakinek a rendelésére – le akartak járatni, azok a céljukat nem érték el, lejáratónak szánt mondatuk azonban egy dologról nagyon is árulkodik: ijesztő tudatlanságukról

– fogalmazott. 

A nyelvészprofesszor 2023. április 18-án az 57. magyar nyelv hete záróünnepségének díszvendégeként felszólalt a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében. Akkor a már 91. évében járó Grétsy László – annak ellenére, hogy pályafutása legapróbb részleteire visszaemlékezett – úgy fogalmazott:

A kor ugyan bölcsebbé teszi az embert, de a kivitelezést már nehezebbé.

Mint mondta, amikor tíz évvel korábban megkérdezték tőle, mire a legbüszkébb, a szóhasadást illető tudományos tevékenységét emelte ki, de valójában élete fő művének családját tartja, gyerekei és tizenkét unokája mellett négy dédunokája jelentette számára a legnagyobb örömöt.

(Borítókép: Grétsy László 2020. november 23-án. Fotó: Cseke Csilla / MTI)