Vajon ki fog-e kopni valaha az elipszilon a szavainkból? Milyen a helyesírás oktatása az iskolákban? Blankó Miklós nyelvésszel a magyar nyelv változásáról, jövőjéről beszélgettünk az arútluK podcastben.
A magyar kultúra napja alkalmából 2024. január 22-én tartották A magyar nyelv jövője – A nyelvi változások nyomában című konferenciát, ami szomorú hírrel kezdődött: az esemény díszvendége, a magyar nyelvművelés egyik kiemelkedő alakja, Grétsy László egy nappal korábban, álmában elhunyt. Az Index Kulturális rovatának podcastjében, az arútluKban többek között róla is megemlékeztünk.
Személyiségével, műsoraival a lelkiismeretet tette be a magyar emberek millióinak a lelkébe Grétsy tanár úr, hogy mindig megkérdezzük magunktól: helyesen beszélünk-e?
– mondta a műsorban meghívott vendégünk, Blankó Miklós nyelvész, akit a továbbiakban a magyar nyelv változásairól kérdeztünk.
Beszélgetésünk elején fel is merült, hogy magázódjunk-e vagy tegeződjünk – hiszen e tekintetben is megindult egy változási folyamat a magyar nyelvben. Blankó Miklós szerint évtizedekkel ezelőtt még elképzelhetetlen volt, hogy a riporter a beszélgetőtársával tegeződjön: a mikrofon előtt magázódtak. Ez mára megváltozott. De az adásunkból kiderül az is, melyik az a terület, ahol a magázódás még mindig erősen jelen van.
A nyelvész szerint kulturális és nemzeti identitás kérdése is, hogy mennyire fektetünk hangsúlyt nyelvünk ápolására, védelmére.
A helyesírás, hogy hogyan beszélünk, egy műveltségi kérdés is, éppen ezért mindenki törekszik arra, hogy minél magasabb színvonalú legyen.
Blankó Miklóssal az arutlúK című műsorban a fentiek mellett arról beszélgettünk:
Aki lemaradt volna az arútluK podcast előző adásáról, az ide kattintva meghallgathatja.
(Borítókép: Blankó Miklós. Fotó: Németh Kata / Index)