Sztrájkfelhívást adott ki a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete (MZTSZ) és az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezete (OFDSZ), mivel „a kollektív munkaügyi vitában foglalt követeléseiket az idei évre vonatkozó bérmegállapodás, valamint a Kollektív Szerződés megkötésének vonatkozásában a munkáltatójuk nem hajlandó teljesíteni” – írja a Magyar Narancs.

A két szakszervezet visszaélésszerű joggyakorlást nem tűrő, és a munkavállalók egzisztenciális biztonságát garantáló viszonyokat akar, ezért akarják megkötni a kollektív szerződést és a 2024-re vonatkozó bérmegállapodást.

A munkabeszüntetést határozatlan időre hirdették március 19-én 18 órától, és addig tartják, míg a vezetés nem állapodik meg velük.

A Magyar Állami Operaház dolgozói 2023 júniusában álltak ki a követeléseikkel. Akkor kollektív munkaügyi vitát kezdeményezett az OFDSZ és az MZTSZ. A szakszervezetek a fizetések nagy mértékű értékcsökkenése, valamint a 24 százalékos infláció miatt 30 százalékos alapbérrendezést kértek az Operaház főigazgatójától.

Mint megírtuk, Csák János kulturális és innovációs miniszter 2023-ban Ókovács Szilvesztert nevezte ki az Operaház élére. A régi-új főigazgatót annak ellenére is kinevezték, hogy 2022 októberéig tíz bírósági ítélet marasztalta el a Magyar Állami Operaházat a munkavállalóival szembeni törvénysértés miatt. Az Ókovács Szilveszter által vezetett Opera munkavállalóival szemben folyamatosan törvényt sértett, melyet Csák János egyik helyettes államtitkára írásba is adott.

A bíróságok eljárások folytán hozott végzéseiből látható, hogy a Magyar Állami Operaház mint munkáltató folyamatosan megszegte a hatályos Munka törvénykönyvben meghatározott konzultációra vonatkozó rendelkezéseket, azaz a törvény szabályait megszegve járt el a szakszervezettel, illetve az általa képviselt dolgozókkal szemben

– nyilatkozta Szentmártoni János helyettes államtitkár.

A felek ugyan kötöttek két átmeneti megállapodást, de a fő kérdésekben nem született egyezség. Ókovács Szilveszter ősszel támogatta a dolgozók igényét.

A kollégák azt kétségtelenül joggal vetik fel, hogy a legnagyobb aktivitást, nézőszámot, saját bevételt, előadást, produkciót felmutató, a legnagyobb nemzetközi beágyazottsággal bíró és a legnagyobb értékű ingatlanvagyont felelősen kezelő intézmény legalább a budapesti átlagkeresethez zárkózzon fel, foghassa be az ALDI és a LIDL bolti eladóinak bérét, és legalább a kulturális szférában kapja meg újra az őt, általa pedig az intézményt a közvélekedésben is megillető helyet

– írta a főigazgató Csák Jánosnak. Hozzátette továbbá, hogy „ha sikerül az ALDI-LIDL szintjére hozni az átlagfizetést, egy 50 éves, a magyar muzsikusok krémjéhez tartozó zenekari művész bruttó 550 ezer forintot kereshetne”.