Az Index birtokába jutott a készülő új, átfogó kulturális törvény tervezete, amely alapján – ha elfogadják – totális központosítás és egységesítés jöhet a kulturális életben: a vármegyei hatókörű városi színházak a Nemzeti Színház (Vidnyánszky Attila), a zenekarok a Nemzeti Filharmonikusok (Vashegyi György), az alkotóművészek a Petőfi Kulturális Ügynökség (Demeter Szilárd) alá kerülhetnek. Ebben a tervezetben még nem szerepel a Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ, csak annyi, hogy a vármegyei hatókörű városi múzeumok a Magyar Nemzeti Múzeumhoz (Demeter Szilárd) tartoznak.
A központosítás terve eddig sem volt ismeretlen, a készülő kulturális törvényről ennyi információ már korábban is kiszivárgott. Most viszont a kezünkben van a formálódó jogszabály tervezetének azon változata, amelyből világossá válik, hogy a hatálybalépése után a vármegyei hatókörű városi, illetve települési kulturális szervezetek egy-egy nagy „zászlóshajó” kötelékében fognak hajózni a továbbiakban.
Ez nem csupán szakmai módszertani együttműködést jelent, a szervezeteknek a szakmai tevékenység dokumentumait, az éves beszámolót, a munka- és szolgáltatási tervet is
el kell küldeni jóváhagyásra
annak az intézménynek, amely alá tartoznak.
A készülő kulturális törvény célja az általános indoklás szerint „a teljes kulturális ágazat egységes rendszerbe helyezése, (...) az intézmény- és tevékenységrendszer, a támogatások és irányítási területeinek összehangolt és egységes keretszabályozása”. Az új jogszabály az alábbi három törvényt váltja ki, illetve integrálja:
Utóbbira azért is szükség van, mert a tervezetből az derül ki, hogy a Nemzeti Kulturális Tanács (NKT) hatásköre növekedni fog. Mindemellett egy sor törvényt kell módosítani ahhoz, hogy ez az egységes rendszer ki tudjon épülni.
A törvénytervezet preambuluma meghatározza, mi a kultúra, többek között az „organikusan egymásra épülő szimbólumok és hagyományok rendszere, egymás mellett létező és egymást feltételező tudáshalmaz, amelyet az emberi tanulás és művelődés folyamatában sajátít el az egyén önművelődéssel közösségben, intézményesített és azon kívüli közvetítő közegen keresztül”. A bevezető szerint „e törvény a kulturális alapellátáshoz, a kulturális akadálymentesítéshez, az egyes kulturális ágazatok legalapvetőbb szolgáltatásaihoz való hozzáférést
kiemelt ágazati intézményrendszeren keresztül, kiemelt ágazati programokkal biztosítja”.
A kiemelt ágazati intézményrendszer már a preambulumban megjelenik. Eszerint a kultúrpolitikai célok az alábbi területeken és intézményeken keresztül valósulnak meg:
Az több fejezetből is látszik, hogy a közművelődés, a népfőiskolai rendszer és a népi kultúra nagy hangsúlyt kap. Létrejön továbbá az egységes értékelven működő könyvellátás érdekében a Nemzeti Könyvkultúra Kollégium.
Az 5. Irányítás, felügyelet rész talán a legizgalmasabb, ennek is a Módszertani irányítás fejezete. Ezek alapján:
A Magyar Nemzeti Múzeum koordinálja a vármegyei hatókörű város múzeumok szakmai módszertani együttműködését, amely múzeumok a szakmai tevékenység dokumentumait, az éves beszámolót, a munka- és szolgáltatási tervet jóváhagyásra megküldik a Magyar Nemzeti Múzeumnak.
Hasonló analógiára a vármegyei hatókörű városi könyvtárak szakmai módszertani együttműködését az Országos Széchényi Könyvtár koordinálja, ide kell elküldeni a fent felsorolt dokumentumokat.
A színház területén a Nemzeti Színház látja el a vármegyei hatókörű városi színházi szervezetek szakmai együttműködésének szervezését, koordinálja feladatait, ide kell megküldeni a szakmai tevékenység dokumentumait, az éves beszámolót, a munka- és szolgáltatási tervet jóváhagyásra.
A komolyzene területén a Nemzeti Filharmonikusok látja el a vármegyei hatókörű városi komolyzenei szervezetek szakmai együttműködésének szervezését, koordinálja feladataikat, a dokumentumokat ide kell megküldeni.
A tánc területén a Nemzeti Táncszínház látja el a vármegyei hatókörű városi táncszervezetek szakmai együttműködésének szervezését, koordinálja feladataikat, a dokumentumokat ide kell megküldeni.
Az alkotóművészet területén a Petőfi Kulturális Ügynökség a Magyar Művészeti Akadémiával közösen látja el a települési alkotóművészeti szervezetek szakmai együttműködésének szervezését, koordinálja feladataikat. (Itt nincs szó vármegyei hatókörről.)
A tervezet birtokunkban lévő változatában még egyáltalán nem szerepel a nemrégiben bejelentett Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ, amelyhez hat intézmény – a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Természettudományi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, valamint a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum – fog tartozni, ezért a jogszabálytervezetnek az ezekre vonatkozó részeit nyilvánvalóan át kell írni. A központ vezetője várhatóan Demeter Szilárd lesz.
A tervezetben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, azaz a Zeneakadémia egyáltalán nem szerepel, amely igaz ugyan, hogy (művészeti) felsőoktatási intézmény, de egyben koncertközpont is, és mint ilyen, méltán lehetne a komolyzenei élet zászlóshajója. A Zeneakadémia jelenlegi konfliktusairól, a szenátus, a zeneakadémiai dolgozók és a kancellár feszült viszonyáról, illetve a hallgatók mozgolódásáról korábban többször írtunk: most csak annyit jegyeznénk meg, hogy – két sikertelen rektori pályázati kiírás után – az intézményt jelenleg Kutnyánszky Csaba vezeti rektori feladatok ellátásával megbízott rektorhelyettesként, új rektori pályázat kiírásának se híre, se hamva.
A készülő törvény minden ágazatra kiterjeszti a szakfelügyeletet, ami „a kulturális intézmények, szervezetek tevékenységének fejlesztése, a szakmai munka színvonalának emelése, a kulturális közfeladat minőségi szintjének megállapítása és hatékonyabb ellátása érdekében működtetett szakmai kontroll rendszer”.
A támogatásokra vonatkozó részben az olvasható, hogy „A kulturális támogatások során az átláthatóság, nyomonkövethetőség, felelősség követelményét kell érvényre juttatni, és biztosítani kell az e törvényben meghatározott célok közérdeknek megfelelő megvalósulását.”
A jelenlegi tervezet szerint tehát a kormány a kultúrpolitikai céljait a következő intézményeken keresztül kívánja megvalósítani: Nemzeti Kulturális Tanács (elnöke a kultúráért felelős miniszter, társelnöke az MMA elnöke, tagjai a kultúrstratégiai intézmények vezetői, valamint az NKA alelnöke, aki jelenleg egyben a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára, Závogyán Magdolna), Magyar Művészeti Akadémia (elnöke Turi Attila), Nemzeti Kulturális Alap (elnöke a kultúráért felelős miniszter, Csák János).
Ilyen intézmény továbbá a Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén történő egyéni és közösségi boldogulását elősegítő Bethlen Gábor Alap (vezérigazgató: Erdélyi Rudolf Zalán), a Nemzeti Filmintézet (vezérigazgató: Pál Ákos), a Magyar Kultúráért Alapítvány (kuratóriumi elnök: Demeter Szilárd), a Nemzeti Együttműködési Alap (minden link a Bethlen Gábor Alaphoz vezet): utóbbi célja a magyarországi civil társadalom tevékenységének segítése, a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának erősítése.
A kiemelt ágazati intézmények pedig a következők: a Magyar Nemzeti Múzeum (a főigazgató egyelőre Demeter Szilárd), a tervezet szerint még az Országos Széchényi Könyvtár (főigazgató: Rózsa Dávid), a Nemzeti Színház (vezérigazgató: Vidnyánszky Attila), a Nemzeti Filharmonikusok (főzeneigazgató: Vashegyi György), a Nemzeti Táncszínház (ügyvezető igazgató: Ertl Péter) és a Petőfi Kulturális Ügynökség (vezérigazgató: Demeter Szilárd).
Mindaz, amiről írunk, még csupán tervezet, ám az irányok világosak: készülő új, átfogó kulturális törvénnyel a teljes kulturális ágazat egységes rendszerbe kerül a múzeumoktól a könyvtárakon át az előadó- és alkotóművészetig, tehát a múzeumok szintjén elinduló integráció a kulturális élet egészében meg fog jelenni.
A készülő jogszabályról korábban megkérdeztük Csák János kulturális és innovációs minisztert, aki ezt mondta: a tervezett kulturális szabályozás „a működési feltételeket egyszerűsíti. Egységesít és transzparenssé teszi a folyamatokat. Három követelmény van: milyen elvárásoknak kell megfelelnie infrastrukturálisan, módszertanilag és személyileg egy-egy intézménynek; milyen folyamatos képzésben kell részesülniük az ott lévőknek; és milyen módon választódnak ki az intézmények vezetői.”
Arra a kérdésre, hogy mikor születik meg az új kulturális szabályozás, Csák János ezt mondta 2023 decemberében: „Jövő nyár a cél. Széles körű és alapos egyeztetéseket akarunk végezni, mert a nálam lévő területek közül a kultúra a legérzékenyebb.
A kultúrában van szükség a legnagyobb kultúraváltásra.
A művészeti életben óriási személyiségek vannak: a kultúránál nincs individualistább terület. Az egyetemeken, a professzorok között, de még az üzleti világban sem lehet individuumként sokáig húzni, itt viszont nagy művészek, nagy megmondóemberek részéről hol megalapozott, hol megalapozatlan érzékenységgel, hiúsággal, narcisztikussággal és exhibicionizmussal is találkozik az ember.”
Nagyinterjúnkban minderről megkérdeztük Demeter Szilárdot, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói pályázatának győztesét is, aki ezt mondta:
„A kulturális kormányzat egyik rákfenéje az elmúlt évtizedekben szerintem az volt, hogy intézményfókuszú: intézményeket akar fenntartani – és nem feladatfókuszú. Tehát nem azt nézi meg, hogy egy adott feladat ellátásához mennyi intézmény szükséges, hanem hogy hány intézmény van, amit fenn kell tartanunk. (...)
A kulturális törvény, amennyit láttam és megértettem belőle, feladatfókuszú. Azt mondja, nézzük meg, milyen típusú feladatai vannak az államnak, a kormányzatnak, az állami fenntartású kulturális intézményeknek, és ezeket a feladatokat hogyan tudjuk a leghatékonyabban, legolcsóbban úgy ellátni, hogy a befogadót érdekeltté tegyük. Tehát ez a kulturális törvény azt próbálja meg az én értelmezésemben körbejárni és újragondolni, hogyan tudunk különböző szakágazati logikák mentén kulturális feladatokat ellátni.
Arra vonatkozó a kérdésünkre, hogy a személye több stratégiai ponton is megjelenik, Demeter Szilárd így válaszolt: „Én csak rendszerlogikailag tudok gondolkodni, egyben látom az egész magyar kultúrát. (...) Ezt próbálom elmondani évek óta, hogy a magyar kultúra az egy, egységes és organikus. A gettólogika, ami a szaktudományok leképezését jelenti, a tudományos életben sem vezetett föltétlenül jóra, de a kultúrában maga a halál.”
Az új kulturális törvényjavaslat az önkormányzati és európai parlamenti választások után kerülhet a parlament elé.
(Borítókép: Csák János és Demeter Szilárd. Fotó: Kaszás Tamás / Index)