Bár New Yorkba még vélhetően nem jutott el a híre, izgalmas látványosságot ígér a Bartók Béla úti Godot Galériában csütörtökön megnyíló kiállítás, amely az Elfajzott művészet II. nevet viseli. Az 1937-es müncheni tárlatot idéző bemutatón láthatja a közönség azt a drMáriás által festett képet, amelyről részletesen írt korábban a The Wall Street Journal.
Az Elfajzott művészet II. előképe az 1937-es, azonos nevű müncheni kiállítás, amely annak idején Joseph Goebbels náci propagandaminiszter utasítására jött létre, azzal a céllal, hogy kifigurázzák és nevetségessé tegyék a huszadik század első harmadának izmusait, azokat a műalkotásokat, amelyek esztétikájukat tekintve nem illettek a nemzetiszocialisták által propagált emberképbe, és amelyeket végső soron megsemmisítésre szántak.
A Bartók Béla úti Godot Galériában csütörtökön megnyíló kiállítás anyagát természetesen senki sem akarja megsemmisíteni, annyiban mégis párhuzamot lehet vonni a 87 évvel ezelőtti és a mostani esemény között, hogy az Elfajzott művészet II. művészei is a hivatalos kánon peremén vagy azon kívül alkotnak.
Például drMáriás, akinek azt az ikonikus festményét láthatjuk Kozák Gábor galériatulajdonos, egyben kurátor kiállítótermében, amelyikről még a The Wall Street Journal is megemlékezett. A kép címe:
Matolcsy György Rousseau műtermében unortodox dalt énekel.
Matolcsy 2013 óta áll a Nemzeti Bank élén, korábban Orbán Viktor kabinetjében a gazdasági miniszteri posztot töltötte be. A festmény címe – a WSJ szerint – arra utal, hogy a jegybank elnöke előszeretettel nevezi pénzügyi politikáját unortodoxnak és szokatlannak.
A festmény Matolcsyt éneklés közben örökítette meg, miközben a karján egy macska áhítattal figyeli gazdáját. A klasszikus portrék stílusában, a háttérben tájkép látható akácokkal, vagyis a magyar vidék legmagyarabb fáival, ha úgy tetszik, a növényvilág hungarikumaival. A távolban egy üres falu, ahogy a The Wall Street Journalnek drMáriás jelzi, mindez azt mutatja, hogy „nincs minden rendben”.
A festmény a XIX. századi francia festő, Henri Rousseau kissé naiv, gyerekes, már-már primitív posztimpresszionista stílusát idézi.
Rousseau előszeretettel ábrázolta alakjait dzsungelbeli környezetben, nagymacskák – oroszlánok, tigrisek, párducok – társaságában.
Ahogy drMáriás az idézett cikkben elmondta, ez a festmény „a megszokottól eltérő módon ábrázolja a világot a humor és az irónia, a groteszk eszközeivel, ami elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az ember valahogy túlélje a rendszerek és kurzusok olykor hektikus váltakozását Európának ebben a szegletében”.
A művész török kereskedőként festi le a bankelnököt vörös fezben, jókora pecsétgyűrűvel az ujján. A festmény virtigli drMáriás, a művész abszurd stílusában, melynek lényege, hogy kifigurázza a világ vezetőit a pápától köztársasági elnökökön, miniszterelnökökön át bankelnökökig azért, amiért abnormális befolyással rendelkeznek.
A politika olyan mélyen átjárja, átszövi a magyar hétköznapokat, hogy ma már a politikusok a szentjeink és a rocksztárjaink
– vallja drMáriás.