Minden ötödik magyar szerint elképzelhető, hogy a műtéteket teljes mértékben robotok végzik majd, a válaszadók közel fele pedig kíváncsian várja, hogyan fogják megváltoztatni közlekedési szokásainkat az önvezető vagy éppen repülő autók a jövőben – derült ki a National Geographic országos reprezentatív felméréséből, amely arra kereste a választ, hogyan képzelik el a jövőt honfitársaink.
Napjaink visszatérő témái közé tartozik a klímakérdés, az állatfajok eltűnése, a természeti erőforrások csökkenése vagy éppen a mesterséges intelligencia elterjedése, amely változások aggodalomra adnak okot: nem csoda, hogy az emberek jelentős része nem túl optimista a jövő kapcsán.
A National Geographic NASA-találmányok című sorozata apropóján készített egy reprezentatív felmérést, amelyből kiderült, hogy a magyarok 60 százaléka szerint az életkörülmények rosszabbá válnak a jövőben:
az éghajlatváltozás miatt egyre több környezeti problémával kell majd szembenézni,
43 százalékuk szerint pedig még nagyobb lesz a szakadék a gazdagok és a szegények között. Ennek ellenére minden ötödik válaszadó szerint még nincs minden veszve, és a technológiai fejlődésnek köszönhetően kényelmesebben és egészségesebben élünk majd.
A kutatás több kérdése is kereste a választ:
A kérdőív ezeken kívül arra is rámutatott, a válaszadók több mint kétharmada elképzelhetőnek tartja, hogy később más bolygókat is meghódítsunk.
Ami a jövő közlekedési eszközeit, például az önvezető járműveket, repülő autókat vagy a hiperszonikus utazást illeti, a válaszadók fele kíváncsi rá, a fejlődés hogyan változtatja meg szokásainkat.
Több mint egyharmaduk részt venne űrutazáson is, ha az megfelelően biztonságos lenne, valamint egészségügyi állapota is megengedné. Sőt a válaszadók több mint kétharmada elképzelhetőnek tartja, hogy az emberiség letelepedjen egy másik bolygón, bár ez legkorábban húsz év múlva történhet meg.
A magyarok véleménye megoszlik a jövő technológiáját érintő kérdésekben, és azok a mindennapi életre hatást gyakorló vonatkozásaiban. Szinte ugyanannyian figyelik érdeklődéssel, mint szkeptikusan (55 százalék és 45 százalék) a mesterséges intelligencia és a robotika elterjedését. Leginkább arra kíváncsiak a válaszadók, hogy lehetséges-e felelősségteljesen alkalmazni a technológiát, míg a kétkedők főleg attól tartanak, hogy
emberek elől vesznek majd el munkahelyeket, és veszélyeztetik az emberi kapcsolatokat.
Összességében a lakosság egyetért abban, hogy a jövő technológiájára szükség van, főleg az egészségügyben, illetve az energiagazdálkodásban. Kétharmaduk szerint gyorsabbá, egyszerűbbé és kényelmesebbé válhat az egészégügyi ellátás és gyógyulás, ötödük elképzelhetőnek tartja, hogy a műtéteket, beavatkozásokat teljes mértékben robotok végzik majd.
Ugyanakkor minden ötödik válaszadó tart attól, hogy ezáltal az orvoslás túlzottan technológiaivá válik, és sérülnek az emberi kapcsolódások. 18 százalékuk így is reméli, hogy
a jövő orvostudományával gyógyíthatóvá válnak a ma még halálos betegségek,
és a válaszadók több mint fele egyetért abban is, hogy „a fenntartható energiaforrásokban végbemenő technológiai fejlődéssel gazdaságosabb, környezetbarátabb módon élhetünk”.
Világunk fejlődése nagymértékben függ a technológiai erőforrásoktól és korlátoktól, ám az emberi leleményesség és innováció nem ismer határokat: a NASA szerepe vitathatatlan az óriási evolúciós ugrások megtételében.
A National Geographic csatornán április 18-tól elérhető a NASA-találmányok, amely a világ legnagyobb űrügynökségének leghíresebb kutatóközpontjaiba kalauzolja el a nézőket, közelebbről is bemutatva az egyes feltalálókat, tudósokat, mérnököket és űrhajósokat, betekintést nyújtva munkásságukba.