Az Index birtokába jutott információ szerint május 2-án délelőtt sajtótájékoztatót tartott Csák János és Demeter Szilárd az új kulturális törvény értelmében integrálandó múzeumok vezetői, a Nemzeti Múzeum vezetői, valamint a Minisztérium potentátjai (Közgyűjteményi Főosztály, Államtitkár) jelenlétében.
Csák János általánosságokról, kultúrtörténeti dolgokról beszélt, Demeter Szilárd viszont bejelentette, hogy leült a szakmai szervezetekkel és a múzeumvezetőkkel beszélni a problémáikról (például, hogy mi hiányzik nekik), és megígérte, hogy ezeket a hiányosságokat pótolni fogja, amennyiben lesz rá pénz.
Emellett azt is elmondta, hogy
Népessy Noémi lesz a hamarosan felálló elnöki kabinetben az integrációért felelős vezető.
Népessy 2019-től a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) főigazgatója volt, helyére 2024. április 1-jén Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum korábbi főigazgatója került. Népessy szakmai hátterével a felelősség nagy része is rá hárul(hat), az elhangzottak szerint döntéshozói pozícióba is kerül ezáltal.
Demeter Szilárd a Kárpát-medencét tekinti gyűjtőkörnek, valamint a problémamegoldás (raktározás, restaurálás, stb.) helyszínének. Ezzel csupán annyi a baj, hogy másik múzeumi rendszerbe nem nyúlhat bele, így kérdés, hogyan kívánja megvalósítani a tervét.
Az integráció 2024. július 1-jén történik, vagyis a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöki kabinetként működik majd. Az egyesítésnek Demeter szerint örülnek a múzeumvezetők – akik a sajtótájékoztatón egyébként semmit nem fűztek hozzá a bejelentéshez. Nem derült ki azonban, hogy Népessy Noémi mellett kik ülnek a kabinetben.
Informátorunk szerint 2-3 újságíró lehetett jelen a gyűlésen, akik nem tettek fel kérdéseket, szótlanul hallgatták a megszólalókat. Az Index megkereste Demeter Szilárdot, hogy néhány kérdésünkre válaszoljon. Demeter lapunknak elmondta, a hivatalos bejelentés a miniszter úr részéről annyi volt, hogy
a Közgyűjteményi Központra vonatkozó törvénymódosításokat is elfogadta az Országgyűlés, innentől nemcsak kormányhatározat alapján, hanem jogszabályi környezetben is elkezdhetik a működtetést. Ennek megfelelően az alapító okiratban az átnevezés már megtörtént, ezt követi le a szervezeti és működési szabályzat átalakítása. A törvény értelmében július 1-jétől integrált intézményrendszerként kell ezt működtetni.
Az integráció előkészületei az elmúlt hetekben már informálisan elkezdődtek. Mint mondja, van egy főigazgatói grémium, valamint egy olyan munkacsoport, amelynek élén (új pozícióban) az integációért felelős szakmai igazgató, vagyis Népessy Noémi áll mostantól.
Népessy Noémi elkezdte a munkát, hogy ennek az integrációnak a közigazgatási, adminisztratív, jogi, pénzügyi, szakmai, szakmuzeológiai feledatköreit a különböző illetékes elvtársakkal és elvtársnőkkel előkészítsék
– fogalmazott az Indexnek Demeter Szilárd. Az, hogy a kabinet többi tagja ki lesz, lapunknak sem árulta el.
„Nem szeretem, ha a szekér megelőzi a lovakat. Jelen pillanatban ott tartunk, hogy lefolytattuk a szükségszerű egyeztetéseket. A mai sajtótájékoztatón kiemeltem, hogy ennek a Közgyűjteményi Központnak akkor van értelme, ha a feltérképezett problémák megoldásai nemcsak a központ, de a teljes magyar közgyűjteményi szcéna számára is jók” – mondta.
Példaként a nem létező vagy nem megfelelő raktárkapacitást, valamint restaurátorszakmát hozta fel, amely itthon a „huszonötödik órában” van, a restaurátorok méltatlan bérekért és körülmények között dolgoznak, és az utánpótlásképzés is egyre nehezebben halad. Márpedig restaurátorok nélkül az a gyűjteményi egész kerül veszélybe, amit a múzeumok őriznek. Ami a tárolási kapacitást illeti, Demeter javaslatot tett Csák Jánosnak, hogy regionális szintű raktárközpontokat húzzanak fel, mert ez nemcsak a hat integrált intézmény, de az összes magyar múzeum és könyvtár problémája is. Ezenkívül a régészeti feltárásokkal kapcsolatos fejlesztésekre is javaslatot tett, az ötletet Lázár és Csák miniszter urakkal is ismertette.
Most készítjük elő, hogy a kormány is el tudja fogadni 2025. január 1-jétől
– tette hozzá.
Ami a Kárpát-medencét mint gyűjtőkört illeti, a magyar vonatkozású intézményekkel dolgoznának együtt.
A magyar–magyar együttműködéseknél a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége végzett úttörő munkát, amely tagként bevette a határon túli magyar múzeumokat és gyűjteményegységeket.
Mi ezt a szakmai vonalat szeretnénk szövetséggel tovább erősíteni, de van egy már bejáratott együttműködési út, ahol a román, szlovák, és reményeink szerint a szerb, ukrán örökséget közös felelősségvállalással gondozzuk.
„A sajtótájékoztatón a miniszter úr még bejelentette egy új a programot, ami az európai uniós elnökség alatt fog menni. Az 1100 éve Európában, 20 éve az unióban elnevezésű program kapcsolódik a térségi kulturális szolgáltatásokhoz, és azt taglalja, hogy mi a hozzáadott magyar érték Európában és az unióban.”
(Borítókép: Népessy Noémi 2019. április 16-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)