Sorra lépnek fel a magyar előadók a Puskás Arénában, ki önállóan, ki vendégként, de nem egymásra licitálva, hanem különböző és igazán minőségi műsorokkal. A Halott Pénz 2024. június 8-i koncertjén akkora buli volt, amilyet ritkán látni.
Húszéves a Halott Pénz. Ezt nem is titkolják, mivel ezzel a címmel hirdették meg életük legnagyobb koncertjét. A zenekar meghódította a rádiókat, a közösségi médiát és nem utolsó sorban a közönséget. Fogalommá váltak, a rap és az ének tökéletes fúziójával törtek a slágerlisták élére.
Bár Azahriah megelőzte őket a koncertjeivel, mégis ők jelentették be először, hogy magyar zenekarként a Puskás Arénában játszanak. Irgalmatlan mennyiségű ember látogatott ki a bulira, szinte teljes telt ház volt, és a rajongók azt kapták, amire vágytak.
Ha egy szóval kellene leírni a koncertet, akkor azt mondanánk, hogy profi, a szó minden értelmében. A zenekar, a vokalisták, a vendégek és a két frontember, Járai Márk és Marsalkó Dávid is. A buli szinte percre pontosan kezdődött, és közel két órán keresztül tartott. Az viszont biztos, hogy a közönség addig hallgatta volna, amíg el nem fogy a teljes életmű.
20 év. Sok vagy kevés? Attól függ, honnan nézzük. A Halott Pénz esetében inkább sok. A maguk felismerhetőségével és népszerűségével meglepő, hogy csak most álltak ki Magyarország legjelentősebb színpadára. Mégis tökéletes döntés volt. Rendkívül összeszokott csapatot láthattunk zenélni a Puskásban, és egy percig sem ingatta meg őket, hogy
életük talán legnagyobb közönségével néznek farkasszemet.
A több mint kétórás koncert során egymást váltották a slágerek. Előkerültek régi és épp csak megjelent dalok is. Érezhető volt, hogy a csapat a maximumot akarja kihozni az estéből, így felhívták a színpadra azokat az előadókat, akik közreműködtek a dalaikban: hallhattuk Rúzsa Magdit, Dzsúdlót és Papp Szabit is.
A számok között Marsalkó magához ragadta a mikrofont, és felvezette az éppen soron következő dalt, a közönséget is folyamatosan próbálta „kézben tartani” és a műsor kihagyhatatlan elemévé tenni. Sikerült is neki. Mindenki énekelt, világított és táncolt. A hatévestől a hetvenig mindenki vígan mulatott, és fejezte ki elismerését a maga módján.
Nincs mese, Járai Márk korunk egyik legjobb pop-rock énekese, ezt pedig minden egyes pillanatban bebizonyította. Hamis hang nélkül lehozta a bulit, arról nem beszélve, hogy
milyen magasságokban és mélységekben is megállja a helyét a hangja.
Marsalkó Dávid, a született frontember úgy játszott a közönséggel, ahogy akart. Összekötő beszédei hatásosak voltak, és bár egy masszívabb ivós játékhoz elegendő mennyiségben mondta ki, hogy „Pécs" (onnan indult a zenekar), minden alkalommal megfogta a rajongókat.
Negatívum szerencsére kevés van, viszont a zenekart alig lehetett látni, és Járai Márk mikrofonja is olyan volt, mint a magyar népmese: hol volt, hol nem volt. Egy ekkora térben elképesztően nehéz a jó hangosítás. Ezeket leszámítva remek estének lehettünk szem- és fültanúi.
A koncert nem a látvány köré épült, az csupán kiegészítő elemként szolgált.
Volt füst, szikra, tűzijáték, konfetti és táncoló mackók is.
Díszlet viszont egyáltalán nem volt, mindent megoldottak a LED-falakkal és a fényekkel.
A közönség remekül vette a bulit, énekeltek, táncoltak, olyan volt, mintha sosem akarnának haza menni. Elhangzott az összes nagy sláger, a Szétszeretlek, a Valami van a levegőben, a Mielőtt megismertelek, az Emlékszem, Sopronban és a koncert záródalaként az Amikor feladnád.
Megható pillanat volt, amikor Marsalkó leállította az egyik dalt, ugyanis a közönség készült, és olyan papírokat tartott fel, amin az állt, hogy:
7 csoda! Köszönjük, hogy vagytok nekünk.
A magyar zenekarok egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek, és úgy tűnhet, mintha egymásra licitálnának. A Halott Pénznél erről szó sem volt. Ők megcsinálták a saját bulijukat, és bejött nekik. Na meg a közönségnek is.
(Borítókép: The Future Visuals Kft)