Vizsgaelőadást rendeztek a Magyar Táncművészeti Egyetem (MTE) végzős táncművész szakos, színházi tánc szakirányos hallgatóinak a Nemzeti Táncszínházban. A felsőoktatási intézmény rektorával, Fodorné Molnár Mártával arról beszélgettünk, hogy miért táncol ma valaki, miért választja ezt a hivatást.
A Magyar Táncművészeti Egyetem rektora ismét örömmel vállalná a táncművész-életpályát. Számára a tánc szerelem, amely nélkül szerinte nem érdemes ezt a pályát választani. Fodorné Molnár Márta úgy látja, a végzős hallgatóknak ma egyrészt könnyebb kiválasztani a számukra legmegfelelőbb, nekik leginkább tetsző társulatot az internet segítségével, másrészt a gazdasági helyzet és a konkurencia nehezíti a szerződéshez jutás lehetőségét.
E helyzet segítésére szerveztük meg idén már másodízben Párizs és Barcelona után Budapesten a Magyar Táncművészeti Egyetemen is a Grand Auditiont, ahol összehozzuk a munkaerőpiac szereplőit: pályakezdő táncművészeket és társulatvezetőket, akik szerződéseket ajánlanak fel a nekik leginkább tetsző, az együttesükbe leginkább beleillő fiataloknak.
Szintén a pályakezdést és edukációt segítendő hozták létre a Budapest Ballet Grand Prix nemzetközi balettversenyt, ahol a neves táncművészekből és együttesvezetőkből álló zsűri – a workshopokon és értékeléseken túl – akár szerződést is ajánl a legtehetségesebb leendő táncművészeknek.
„A fentieknek köszönhetően már az első alkalommal megrendezett versenyre is óriási volt az érdeklődés: huszonhárom országból kilencven fiatal mérethette meg tudását az előválogatást követően. Bízunk abban, hogy legalább ilyen színvonalas versenyt tudunk ebben az évben is megrendezni” – tette hozzá.
Az MTE rektorának felvetettük: el tudná-e képzelni, hogy a tánc mint mozgáskultúra megjelenjen a köznevelésben. Üdvözölte a gondolatot, s mint fogalmazott:
Kezdemények már vannak. A mindennapos testnevelés heti öt órájából kettőt néptánccal már ki lehet váltani, és az alapfokú művészeti oktatási intézményekben is igen jelentős a tánc valamely formanyelvét tanulók száma,
de szerinte ennél többre volna szükség. Hiszen a tánc minden formában, minden szinten kiemelkedő pozitív mentális és fizikális hatással bír. Akár amatőr, akár professzionális szinten űzi is valaki ezt a művészeti ágat, az megismeri az önkifejezés felszabadult formáját, miközben a tánc észrevétlenül fegyelemre, felelősségre, kitartásra, közösségépítésre, a sikerek és kudarcok megélésére és elviselésére neveli.
A rektor megfogalmazása szerint az egyetem professzionális előadó- és alkotóművészeket képez, de azt kutatások igazolják – és az intézmény vezetése pontosan tudja –, hogy a művészeti és művészettel való nevelésnek minden gyerek életében óriási szerepe van, és ideális lenne, ha ehhez a lehetőséghez minden gyerek hozzájuthatna, függetlenül családi körülményeitől.
Fodorné Molnár Márta a végzős színházi tánc szakirány előadásáról elmondta, hogy a Magyar Táncművészeti Egyetem igen széles oktatási spektrummal rendelkezik, hiszen hat szakon és huszonkét szakirányon folytat képzést a kor igényeinek és elvárásainak megfelelően.
A táncművész szak színházi tánc szakirányán végzők vizsgaelőadását megcsodálva a hallgatók sokszínű, küzdelmes és kitartó tanulmányának eredményét láthattuk, amelyet az egyetem kiemelkedő színvonalú oktatói irányítottak és segítettek
– fogalmazott. Hozzáfűzte, hogy a sokszínű képzésnek köszönhetően a tanulmányaikat lezáró hallgatók előtt óriási lehetőségek állnak nyitva az elhelyezkedésüket tekintve, az ehhez szükséges tudás ma már elvárás, munkáltatói igény is.
Példa erre az etalonnak számító párizsi Operaház is, ahol míg az egyik nap nagy klasszikus balettet játszanak, a következő este a legalternatívabb kortárs darabot mutatják be. Így az egyetem a tanulóit minden szakirányán erre a sokféle elvárásra készíti fel. S hogy ez a felkészítés mennyire sikeres, azt a kiemelkedően nagyszámú szerződésajánlat is bizonyítja.
(Borítókép: Fodorné Molnár Márta. Fotó: Papajcsik Péter / Index)