Hatvanéves lett a zenekar, ők írták az első magyar nyelvű beatslágert, egy ideig be voltak tiltva, egyébként meg az egyik legnagyobb hatású hazai beatzenekarrá váltak, amelynek albumai szinte minden háztartásban megtalálhatók a bakelitlemezek között. Az Illés zenekar slágerei újra felcsendülnek a Budapest Sportarénában, de olyan formában, mint korábban még soha.
Miért hagytuk, hogy így legyen? Mert így a jó. Így a jó, hogy az Illés együttes továbbra is a köztudatban szerepel, és eljut a fiatalabb generációkhoz is. Annak idején felforgatták a teljes magyar zenei világot, most pedig méltó helyükön, a trónon ülve figyelik majd, hogy mit kezdenek örök érvényű slágereikkel az aktuális előadók. Sztárban sztár, csak egy kicsit másképp.
2025. január 11-én leszáll a nosztalgiaköd a Papp László Budapest Sportaréna közönségére, a legendás Illés együttes dalai azonban világítótoronyként vezetik majd a látogatókat egy jelentős életművön keresztül. Az egyszeri estén azonban nem ők állnak majd a színpadon, Szörényi Levente, Bródy János és Szörényi Szabolcs a közönségből figyelik majd, mit kezdenek dalaikkal a jelen sztárjai.
A koncerten a húrok közé csap majd az Aurevoir., a Blahalouisiana, a Carson Coma, az Esti Kornél, a Honeybeast, az Irie Maffia, a Leander Kills, a Margaret Island és a Street Sixteen. Pontosan tíz évvel ezelőtt, egy hasonló esemény miatt az aréna színültig telt. Az akkori Beatünnep című buli a zenekar fél évszázados jubileumát ünnepelte, és akárcsak most, temérdek fellépőt láthattunk a régi nóták előadójaként. Akkor az együttes ma is élő tagjai is eljátszottak néhány dalt, most azonban teljes mértékben átadják a színpadot a fiatalabb generációnak.
A zenekarok egymást váltják majd egy hatalmas forgószínpad segítségével, amellyel a korabeli táncdalfesztiválokat idézik meg, de a gördülékenység is fontos szempont, mivel így az átállások sem tartanak majd hosszú ideig. Ezalatt Novák Péter, aki a koncertet is rendezi, három fiatal színész segítségével jeleníti majd meg a kort egy-egy szkeccsben. Elmondása szerint ennek az a célja, hogy az a korszak és
az akkori világ, ami az idő múlásával megszépült,
eljusson a mostani generációkhoz.
Nos, úgy tűnik, hogy egy részükhöz már így is eljutott, a részt vevő zenekarok ugyanis elmondták, hogy mikor és hogyan ismerkedtek meg az Illéssel. Legtöbben a szülők bakelitlemezeinek révén találkoztak a legendás zenekarral. Sena, az Irie Maffia énekesnője is otthonról hozta az igét, ugyanis magyar édesanyja az afrikai Ghánában a két lányának, magyarságukat megerősítendő, Szörényi–Bródy-dalokat is mutatott.
Sena elmondta lapunknak, hatalmas megtiszteltetés számukra, hogy részt vehetnek a produkcióban, a zenekarban szinte mindenki ismeri az Illés-dalokat. Amikor megkapták a felkérést, összeültek, és majdnem az egész diszkográfiát végighallgatták, úgy választották ki a dalokat, amelyeket elő fognak adni. Bár van olyan zenei stílus, ami tőlük idegen, ez nem tartozik közéjük, tulajdonképpen része az Irie családnak.
A Blahalouisiana énekesnőjét, Schoblocher Barbarát és a Carson Comából ismert Fekete Giorgiót később fogta meg a zenekar. Míg Schoblocher az első nagy szerelem és az első nagy utazás során szerette meg a bandát, Fekete a turnébuszban találkozott egy számmal, ami
elmondása szerint k*rva jó.
A Honeybeast-énekes Tarján Zsófinak pedig ugyan gyerekkorában, de szintén egy fiú mutatta az Illést.
A sajtótájékoztató végén megkérdeztük Szörényi Leventét és Bródy Jánost, hogy mennyire ismerik a zenekarokat, akik előttük tisztelegnek majd az arénában. Szörényi hallotta már a dalaikat, Bródy viszont mindegyikőjükkel találkozott is már, a Carson Comával például nemrég egy helyen léptek fel, ők a családi kedvencek. A Blahalouisianát is nagyon szereti, a Margaret Islanddel pedig évek óta tart a kapcsolata, szöveget is írt nekik. A Street Sixteent azonban most ismerte meg, és meglepetéssel tapasztalta, hogy Czutor Zoltán fia is a zenekar tagja.
A tíz évvel ezelőtti koncerten még ők is színpadra léptek, most azonban csak hallgatni fogják a műsort. Hogy miben különbözik az, ha hallgatja a dalokat, illetve ha játssza őket, arról egy vicc jut az eszébe, amelynek a csattanója az, hogy
„ülünk is, meg dzsalunk is”.
Egyébként nagy élvezet számára, ha jól játsszák a zenéjüket. Bródy kíváncsian várja, hogy milyen módon dolgozzák majd fel a számokat, mert a többségük biztosan hozzá fogja adni a kreativitását és a zenei elképzeléseit ahhoz az alapanyaghoz, amit a dalaik jelentenek. Mindig is úgy gondolta, hogy a dal alapvetően egy énekelhető ritmusos szöveg különféle módon meghangszerelve és különféle zenekarok által prezentálva. Egy dal pedig abban tudja felmutatni az erejét, ha sokféle feldolgozásban is érvényesülni tud.
A Szörényi–Bródy szerzőpáros jegyzi az első négy magyar nyelvű beatdalt, amellyel új fejezetet nyitottak a könnyűzene történetében. Bár 1965-ben sokan őrültségnek tartották, hogy az anyanyelvükön énekeljenek, a hatalmas sikert mégis ez hozta meg számukra. Ennek ellenére egy-egy mostani magyar könnyűzenei dalt hallva egyiküknek sem jut már eszébe, hogy ez az egész tőlük indult. Együtt élnek a tudattal és tényként kezelik.
Ha a zenei sikereket tekintjük, nincs olyan, amit az Illés együttes nem ért el. Az élet más területein Szörényi Levente egyedül azt sajnálja, hogy a Holdvilág-ároknál több mint húsz éve tartó kutatása leállt, és próbálják átszervezni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem profi gárdájára. Bródy János tervei továbbra is a zenéhez kapcsolódnak, aktívan dolgozik, dalokat ír, koncertezik, ahol továbbra is felcsendülnek különböző Illés-dalok is, és még mindig hűséges ahhoz a szellemiséghez, amit abban a korban felmutattak. Elmondása szerint következetesen képviseli azt az elképzelést, hogy nem mindegy, miről szólnak a dalok.
(Borítókép: Novák Péter, Szörényi Levente és Bródy János. Fotó: Szollár Zsófi / Index)