A Vad Fruttik zenekar teljes metamorfózison ment át az elmúlt két évben, a közismert formáció mindössze két tagja maradt a bandában. Azóta a csapat kiadta első új dalait, most pedig országos turnéra indul egy olyan zenei és színpadi formában, amire nem volt még példa a banda történetében. Erről beszélgettünk a csapat alapító frontemberével – az arútluK podcastműsor vendége: Likó Marcell.
Húsz év klubozás meggyűri az embert, egyaránt feltölti jó és rossz emlékekkel. Van, amit az idő megszépít, mást felülírnak későbbi tapasztalatok, de megesik, hogy eljön a pont, amikor már nem olyan az íze egy-egy sötét underground klubnak és a jól ismert sörcsapnak, mint annak idején. Ezt az élményt tapasztalta meg a Vad Fruttik frontembere, Likó Marcell is az elmúlt években.
Már húsz éve klubozom, és kezdtem azt érezni, hogy innom kell ahhoz, hogy elviseljek egy-egy klubbot. Ha be akarok ezekre a helyekre menni, az már nem feltétlenül jó érzés. Nem tudom, hogy voltatok-e mostanában magyarországi klubokban országszerte, de az a helyzet, hogy a kilencvenes évek óta ezek nem igazán változtak. […] Alapvetően nyomasztó a klubok atmoszférája
– fogalmazott a zenész.
Bár fiatalon ez a közeg nem zavarta – friss volt és izgalmas –, ma már más az élmény. Testidegennek érzi a környezetet, ezért is szeretett volna másfajta koncertélményt teremteni és tapasztalni – ennek eredménye mostani turnéjuk, a Mély koncepciója. Olyan helyeket kerestek, ahová a néző „várakozással” ül be, a közeg felemelő, a büfé szeparált a nézőtértől, és nem csak kétféle sörből lehet választani.
A zenekarral arra jöttek rá, hogy ezt az élményt sokszor azok a helyek idézik fel, amelyeknek a miliője visszarepíti őket a gyerekkorukba, a művházak varázsába, a filmszínházak bársonyszékei közé. Zenében is ennek a kornak az élménytárát akarják felidézni, ezért különleges ötlettel álltak elő:
Mi az, ami a leginkább megidézi az első élményeinket a zenéről? Nekem az, hogy akkor még kazettáról vagy lemezjátszóról hallgattam a zenéket. Ezeket a hangokat próbáltuk meg szimulálni. A gitárokon is hanglemezjátszókat idéző effekt van, vagy átvezetünk mindent kazettás magnókon. Olyan hangszereket választottunk, mint ami még A kockásfülű nyúlban volt. Ezekkel töltöttük meg az egészet, és nagyon-nagyon organikusan szól.
Az élmény vizuális megtámasztására a csapat a közönség segítségét kérte. Ez azt jelenti, hogy a színpadot a rajongók által felajánlott tárgyi emlékekkel töltik fel, legyen szó szocreál bútorokról, Pannónia motorkerékpárról vagy írógépről. Már mennek a garázsmodellezések, hogyan is fest majd a 2025. január 31-én elstartoló turné színpadképe, aminek másik nagy érdekessége, hogy félkörívben, egymást látva állnak színpadra a zenészek – ennek Likó Marcell kimondottan örül. Elmondása szerint így nem csak az ő frontemberi kvalitásain múlik a koncert lendülete, hanem sokkal jobban tudnak majd reagálni egymásra, közösen kommunikálni a közönség felé.
A tervek szerint a koncertkezdésben hangzik majd el a 2024-ben megjelent Nincs vissza című daluk, ami már az új formáció zenéje. Bár a frontember nem kimondottan érzi otthonosan magát a számra jellemző popzenei világban, a dalból átszűrődő gondolat és történet a sajátja, a jövőben pedig a stílusában kevésbe popzenei alkotások gurulnak ki a Vad Fruttik háza tájáról.
Likó Marcellt már évek óta nem nagyon motiválja a slágerírás, a konvencionális keretek között mozgás, meg akarja élni a zenei alkotás más mélységeit is. Elmondása szerint ez volt az egyik oka, ami a bandán belüli szakadáshoz vezetett:
Nem igazán éreztük már kényelmesen magunkat ezekben a kicentizett alter-rock dalokban. […] Szerintem az a zeneszerzés lényege, hogy az ember szabadon gondolkodik a zenéről, mi pedig egyre inkább kötött pályán mozogtunk, hogy »akkor ez lesz a sláger, ezt olyanra hangszereljük«. A többiek ebben szerettek volna maradni, mi meg Gergővel (Kerekes Gergely – a szerk.) nem, és tulajdonképpen ez vezetett a szakításhoz. Ők biztonságot láttak ebben, mi viszont unalmat.
Az új formáció másfajta megközelítésben dolgozik, de őrzi az eredeti Vad Fruttik-jegyeket – a 2022-es lemezük producere pedig, iamyank azóta teljes értékű zenekartaggá avanzsált.
A mostani banda kicsit úgy állt össze, mint a klasszikus sztorikban, ahol épp az került a zenekarba, aki a szobában volt, és tudott adott hangszeren játszani. Azóta a zenei összhatás, a közös alkotói cél komolyan „behangszerelte” a csapat világát, koncepcióját – a nézők ennek érdekes szeletét tapasztalhatják meg majd a koncerteken. A csapat elsők közt vidéki nagyvárosokat, megyeszékhelyeket látogat meg, de Likó Marcell azt is elmondta, hogy tudnak arról, hogy a fővárosban van érdeklődés a koncertjük iránt.
A beszélgetésben szó esik arról is, hogy:
Aki lemaradt volna az arútluK előző részéről, vagy újra meghallgatná a beszélgetést, az ide kattintva megteheti.
(Borítókép: Likó Marcell 2025. január 24-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index)