„Az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) ellen indított per egy jogi köntösbe bújtatott időhúzás” – mondta az Indexnek Gulyás Balázs. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke úgy véli, hogy a HUN-REN a hazai kutatási ökoszisztéma zászlóshajójává válhat, ám az olyan megfontolások, amelyeket az Akadémia Dolgozók Fóruma állít, igaztalanok, következetlenek és ártalmasak.
„A Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) küldetése a magyar kutatás hatékonyságának, Magyarország versenyképességének és a tudományos fejlődéshez történő hozzájárulásának erősítése. A HUN-REN folyamatban lévő megújulása történelmi lehetőség a magyar tudományos eredmények és innovációk gyorsabb és hatékonyabb alkalmazására a gazdasági és a társadalmi kérdések megválaszolásához” – hangsúlyozta az Index kérdésére Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke azután, hogy az MTA 2024. decemberi rendkívüli közgyűlésének határozatát Radnóti Sándor akadémikus jogszabálysértésre hivatkozva a bíróságon megtámadta, mert álláspontja szerint a rendkívüli közgyűlés határozata több ponton jogsértő.
Gulyás Balázs megfogalmazása szerint mindehhez létfontosságú a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tulajdonában, de a kutatóhelyeink használatában lévő ingatlanvagyon tulajdonjogának HUN-REN-re történő átruházása, mert az hosszú távon biztosítja a kutatási hálózat működésének stabilitását, lehetővé teszi az infrastruktúra érdemi fejlesztését a nemzetközi szinten is versenyképes tudományos munka feltételeinek megteremtéséhez. „Az elmúlt évek bizonyították, hogy ebben a struktúrában a kutatóhálózat nem tud hatékonyan működni és fejlődni” – fogalmazott Gulyás, hozzátéve, hogy a HUN-REN megújulása három pillérre épül:
Gulyás Balázs megerősítette, hogy ezek bármelyikének hiányában a HUN-REN nem tudja ellátni az önálló jogállási törvényben rögzített feladatait.
A HUN-REN elnökétől megkérdeztük, mit gondol arról, hogy az Akadémiai Dolgozók Fóruma – csatlakozva az akadémikus kezdeményezéséhez – jogszerűtlennek tartja az MTA ingatlanvagyonának eladását az állam részére. Az elnök ezzel kapcsolatban így felelt: „Ebben a kérdésben közvetve vagyunk érintettek, hiszen megújulásunk egyik záloga, hogy kutatóink a HUN-REN tulajdonában álló ingatlanokban folytathassák tudományos tevékenységüket.
Mi arra számítunk, hogy az Akadémia vezetése ezt az akadémiai többség által elfogadott közgyűlési határozatot a jogszabályoknak megfelelően mielőbb végrehajtja. Az ingatlanvagyon adásvétele alapvető fontosságú. A HUN-REN vezetése azzal is védi a kutatóhálózat érdekeit, hogy a HUN-REN Központ érdekelt félként belépett az MTA közgyűlési határozata ellen indított perbe.
Az Akadémia Dolgozók Fóruma (ADF) múlt heti sajtótájékoztatóján azonban Vörös Imre akadémikus azt mondta, hogy a 2024. december 11-i közgyűlésen a közgyűlés tagjai nem kerültek olyan helyzetbe, hogy felelősen megfontolhassák, milyen értéket képvisel az MTA-vagyon, amelynek a sorsáról döntenek. Hozzátette, hogy a határozat úgy született, hogy – a szabályzatot megsértve – egyetlen értékbecslés beszerzésére sem került sor.
Gulyás Balázs ezt az állítást határozottan cáfolja. Azt mondja, hogy az MTA a Dentons cég által részletes ingatlan értékbecslést végeztetett, majd azt egy nagyon komoly folyamatnak alávetve az eredeti értékbecslésben megszabott értékhez képest az értékcsökkentő tényezőket figyelembe véve tárgyalta meg a kormánnyal. Arra is emlékeztetett, hogy az ingatlanvagyont az Akadémia 2007-ben kapta meg az akkori kormánytól, teljesen ingyenesen.
Az értékbecslés eredményéről hosszasan és részletekbe menően tárgyalt az Akadémia vezetése és a kormány, majd az Akadémia elnöke a közgyűlés elején részletes tájékoztatást tartott a tagságnak. Ezúton is visszautasítom, vagyis hamis információ, hogy nem állt rendelkezésre a szükséges mennyiségű és minőségű információ
– mondta az elnök, aki úgy vélte, hogy megalapozatlan az ADF aggodalma, miszerint a HUN-REN központjában a tudománypolitikát üzleti modell váltotta fel, amellyel vállalati struktúrát és különböző üzletpolitikai stratégiákat kényszerítenek a kutatóhálózatra.
„A HUN-REN szervezeti korszerűsítése azt teszi lehetővé, hogy a szervezet nemzetközi színvonalú környezetet tudjon teremteni a kutatók számára, és a kutatóhálózat intézményei a HUN-REN saját tulajdonában álló ingatlanokban végezhessék tovább tevékenységüket, hiszen ezzel együtt megindulhat ezen ingatlanok és az azokban elhelyezett kutatási infrastruktúrák érdemi fejlesztése, ami nélkül elképzelhetetlen egy sikeres kutatóhálózat” – fogalmazott a HUN-REN elnöke, aki korábban a világ számos vezető egyetemén dolgozott, mint például a svéd Karolinska Institutet vagy a szingapúri Nanyang Technological University.
Gulyás Balázs elmondta, hogy a Magyar Kutatási Hálózat összes kutatóhely-vezetője még tavaly decemberben aláírta a HUN-REN levelét az MTA rendkívüli közgyűléséhez, amelyben kérik, hogy az Akadémia támogassa a HUN-REN által használt ingatlanok eladását az államnak. Az ingatlanok eladása előfeltétele annak, hogy a HUN-REN idővel a saját tulajdonában álló ingatlanokban dolgozhasson, és azokkal felelősen gazdálkodhasson, hiszen az állam ekkor tudja a HUN-REN számára átadni a megvásárolt vagyont.
A nemzeti kutatóhálózat megújulása történelmi lehetőség, hogy a kihívásokra jobban reagáló, együttműködő, teljesítményelvű és hatékony szervezet jöjjön létre, amely elkötelezett amellett, hogy a magyar tudományos életben és a kutatási infrastruktúrában dimenzióváltást valósítson meg, hozzájárulva Magyarország gazdasági és társadalmi fejlődéséhez. A HUN-REN a hazai kutatási ökoszisztéma zászlóshajójává válhat, ám az olyan megfontolások, amelyeket az Akadémia Dolgozók Fóruma állít, igaztalanok, következetlenek és ártalmasak.
Az elnök megalapozatlannak minősítette az ADF azon kijelentését is, hogy a jelenlegi átalakítási folyamatról eddig ismerhető munkaanyagok egyáltalán nem utalnak arra, hogy a HUN-REN vezetői a közeljövőben a legalapvetőbb működési problémára, az alacsony kutatóhálózati alapbérekre megoldást kívánnának nyújtani. Gulyás Balázs hangsúlyozta, hogy a megújuló HUN-REN kiszámítható és értékálló feladat- és teljesítményfinanszírozással fogja folytatni tevékenységét, ami megteremti a pénzügyi mozgásteret egy valódi és vonzó kutatói életpályamodell kialakítására. Így a jelenleginél jelentősen magasabb fizetéseket lehet biztosítani a kutatóhálózatban dolgozók számára, ami nélkülözhetetlen ahhoz is, hogy a tehetséges fiatalok minél nagyobb számban válasszák a kutató-fejlesztői életpályát.
Az elnök emlékeztetett arra, hogy Radnóti Sándor, a pert indító akadémikus, az Indexnek adott interjújában nem is kertelt arról, hogy célja az időhúzás. Radnóti úgy fogalmazott, „más politikai klímában” tartaná jónak, ha döntés születne az ügyben, tehát jól látszik, hogy a jogi folyamatok mögött leginkább időhúzás és politikai szándékok állnak.
Az ADF másik hamis állítása a munkaanyagainkról szól. A HUN-REN megújítására vonatkozó javaslatot egy közel 10 hónapos átvilágítási folyamat előzte meg, közel 100 nemzetközi elismertségű tudós bevonásával. A hálózatba tartozó kutatóintézetek munkatársai és vezetői a megújítási folyamat során született valamennyi dokumentumot részletesen megismerték.
Gulyás hozzátette, számos írásbeli és szóbeli konzultáció zajlott a tervekről, a megújulás stratégiai irányairól és koncepcionális elemeiről, nem csak a kutatóhelyi vezetők, de valamennyi munkatárs bevonásával és megkérdezésével. Számos összefoglaló és hivatalos tájékoztatás olvasható a HUN-REN honlapján, amelyek bárki számára elérhetőek.
Gulyás Balázs a bérekkel kapcsolatban elmondta, kormányhatározat van arról, hogy a HUN-REN támogatását a kormány már ebben az évben 18 milliárd forinttal növeli meg, 2027-ig pedig fokozatosan a 2024-es szint duplájára, összesen 97 milliárd forintra emeli. Ez hatszor annyi, mint amennyi a kutatóhálózat finanszírozása volt még 5 évvel ezelőtt. Ezt a finanszírozást a kormány és a kutatóhálózat egy úgynevezett közfeladat-finanszírozási szerződésben rögzíti közösen 6 évre, amely egy jelentős béremelésre teremt mozgásteret a HUN-REN számára. A teljesítményalapú finanszírozással együtt járó jelentős forrásbővítés egyben megteremti az életpályamodell alapjait.
Ameddig nem biztosított az ingatlanvagyon a kutatóhálózat számára, addig nem tud létrejönni az új HUN-REN, amely nélkül pedig nincs teljesítményalapú szerződés és ahhoz kapcsolódó finanszírozásemelés sem. Ezért alapvető fontosságú, hogy az Akadémia közgyűlési határozatának megfelelően, amely továbbra is hatályos és érvényes, a folyamatban lévő peres eljárás részeként indított azonnali jogvédelem remélt bírói elutasítását követően az akadémia elnöke és a magyar állam mielőbb aláírja az ingatlanvagyonról szóló adásvételi szerződést
– tette hozzá Gulyás Balázs.
Jelenleg a HUN-REN használja a Magyar Tudományos Akadémia ingatlanjait és ingóságainak jelentős részét, amelyet a kormány megvásárolna. Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter korábban az Indexnek adott nagyinterjúban elmondta, hogy az MTA Közgyűlése arról döntött 53,5 százalékos támogatással, hogy elfogadja a magyar kormány vételi ajánlatát, amit az MTA olyan ingatlanvagyonára tett, amelyet most is a HUN-REN kutatóhálózat használ. Mint fogalmazott, egy 80 milliárdos tételről beszélünk. „Itt is volt egy vita az összegről, de mivel ezek nem szabadon értékesíthető – hanem kutatási célra használható – ingatlanok, ezért többek között ezt is figyelembe kellett venni. A 80 milliárd forint az MTA-hoz kerül. Az ingatlanok a kutatók, tehát a HUN-REN tulajdonába kerülnek, közfeladattal terhelten, vagyis kutatási közfeladatot kell ezekben ellátniuk. Erre az Akadémia Dolgozók Fóruma és a hozzájuk hasonló aláírók följelentik Brüsszelben a saját kutatóhálózatukat, hogy ez egy olyan modell, mint ami az alapítványi egyetemeknél van.
Hankó Balázs megfogalmazása szerint az Akadémia Dolgozók Fóruma ezzel akarja blokkolni az uniós forrásokat, szánt szándékkal kárt okozni a magyar tudományos közösségnek. „Elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy idén 20 milliárd forint körüli infrastruktúra-fejlesztési pályázat jusson el a Magyar Kutatási Hálózathoz. Ha az Akadémiai Dolgozók Fóruma nem blokkoltatja az uniós forrásokat, akkor mi készek vagyunk 20 milliárd forintot infrastruktúrára és fejlesztésre fordítani.”
Hankó Balázs kijelentéseire az Akadémiai Dolgozók Fóruma már reagált. „Az ADF természetesen nem blokkolja az uniós forrásokat. A KEKVA-egyetemek esetén ez a kormány központosító politikája és az egyetemi kuratóriumok átláthatatlan működése miatt történt meg, amely az Európai Bizottság szerint ellentétes az akadémiai szabadság európai elveivel.”
(Borítókép: Gulyás Balázs a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke beszédet mond a Research Grant Hungary Programot ismertető sajtótájékoztatón Budapesten a HUN-REN TTK kistermében 2024. május 31-én. Fotó: Hegedüs Róbert / MTI)