A 8. Mozart-nap zárókoncertje

Vezényel: Keller András

MOZART: Exsultate, jubilate – motetta oboa d’amoréra, zenekarra és orgonára, K. 165 (Matthias Spindler átirata)

Albrecht Mayer, oboa

• A motetta eredetileg szopránszólóra, zenekarra és orgonára íródott, a hangszereléseiről és átiratairól ismert Matthias Spindler változatában azonban a szólót az oboával rokon oboa d’amore játssza.
• A mű bemutatójára 1773. január 17-én került sor Milánóban, Venanzio Rauzzini operaénekes szólójával.
• A darab három tételből és egy recitativóból áll, leghíresebb része a kompozíciót záró allelujaszakasz.

„Mozart akkor is operát írt, amikor nem. Folyton két operája között volt, a feje tele melódiákkal, áriákkal, változatosan hangszerelt, történetet aláfestő és elmesélő zenekari anyaggal, drámai kifejezéssel és széles ívekkel.

Operát hallunk, amikor versenyműveinek érzéki lassútételei szólnak, zenedrámaként épülnek fel nagyobb szimfóniái, és a világi műfaj felé kacsint akkor is, amikor egyházi zenét komponál. 1772 végén azért látogatott harmadszor és utoljára Milánóba, hogy Lucio Silla című operájának bemutatóját felügyelje. A darab főszereplőjét alakító Venanzio Rauzzini igencsak lenyűgözhette a szerzőt, mert azonnal komponált számára egy motettát. A kor egyik leghíresebb castratójának, vagyis kasztrált énekesének köszönhetjük tehát a mai szopránirodalom egyik legnépszerűbb művét.”

MOZART: 24. (c-moll) zongoraverseny, K. 491

Angela Hewitt, zongora

• Mozart 1786. március 24-én fejezte be c-moll zongoraversenyét Bécsben, ahol a mű bemutatóját is tartotta.
• Az életműben ezenkívül egyetlen moll hangnemű zongoraversenyt találni, de a c-moll nem olyan drámai mű, mint a d-moll.
• A darab a műfaji hagyományoknak megfelelően három tételből áll: a gyors nyitótételt fényes lassú követi, majd variációs finálé zárja a művet.

„Sok beszédnek sok az alja – tartja a mondás, de Mozart erre újra és újra rácáfolt élete során. 1784 és 1786 között nem kevesebb mint tizenkét zongoraversenyt komponált (úgy, hogy korántsem csak ezeket írta akkoriban), ami évente átlagosan négy versenymű, vagyis minden hónapban egy-egy tétel. És akad köztük gyenge kompozíció? Akárhogy is keressük, nem.

A zongoraversenyek természetesen saját használatra készültek, hogy bécsi koncertjein olyan művekkel állhasson színpadra, amelyekben igazán meg tudja csillogtatni virtuóz és lírai képességeit is. A c-moll zongoraversenyt az utolsó Burgtheater-beli koncertjén mutatta be.”

MOZART–ODERMATT: 2. (F-dúr) oboaverseny, K. 293

Albrecht Mayer, oboa

• Második oboaversenyéből Mozart mindössze az első tétel negyvenhét ütemét hagyta hátra, ezért erősen töredékről van szó, amelyet többen igyekeztek befejezni.
• A koncerten hallható háromtételes mű Gotthard Odermatt munkája, amelynek első tételéhez természetesen Mozart anyagát vette alapul.
• A töredék keletkezésének pontos ideje ismeretlen, de a legújabb kutatások 1777-1778 környékére teszik, amikor Mozart Mannheimben tartózkodott.

„Azt mondják, az aranyműves asztaláról lehulló forgács is arany. És ha ez így van, akkor nagyon is fontos, hogy foglalkozzunk az olyan félbemaradt művekkel, mint Mozart 2. oboaversenye.

Negyvenhét ütem – mindössze ennyi készült el a mű nyitótételéből, de annak szerkezetéből kiindulva nem lehetetlen rekonstruálni a tételt. Az egész olyan, mint egy detektívregény. Vagy mint egy puzzle. Az ún. ritornell forma nem más, mint egy refrénes szerkezet, ahol a szólista epizódjait a zenekari tutti vissza-visszatérő szakasza tagolja. És mivel a negyvenhét ütemben benne foglaltatik a teljes zenekari bevezető, illetve a szólista első belépésének eleje, így a ritornell adott, és »csak« a szólórészeket kell megírni ahhoz, hogy a tétel összeálljon.

Az ember fantáziája persze tovább is szaladhat, ahogy az oboista-karmester-zeneszerző Gotthard Odermatt és a Berlini Filharmonikusok mára legendássá vált szólóoboistája, a koncert szólistája, Albrecht Mayer esetében is történt. Mayer még 2004-ben készített felvételt Claudio Abbadóval a mű Robert Levin-féle rekonstrukciójából, majd több zeneszerzőt is motivált, hogy készítsenek Mozarthoz méltóbb változatot.”

MOZART: 38. (D-dúr, „Prágai”) szimfónia, K. 504

• A szimfónia 1786 decemberében készült, és mivel Prágában mutatták be először, ráragadt a „Prágai” jelző.
• A hagyományos négytételességgel szemben a műből hiányzik a menüett, s így csak három tételből áll.
• A mű a Figaro házassága és a Don Giovanni között született – drámaiságában sokszor előre is utal a Don Giovanni zenéjére.

„Talán nehéz elhinni, de a bébiszitteren múlt, hogy Mozart 38. szimfóniáját »Prágainak«, nem pedig »Londoninak« nevezzük. Pontosabban a bébiszitter hiányán. Történt ugyanis, hogy Mozart apjának, Leopoldnak nem volt kedve vigyázni fia gyermekeire, ezért Wolfgang nem utazhatott el Angliába, pedig már egy szimfóniát is komponált a tervezett útra. Gyerekekkel, feleséggel, cseléddel, néhány zenésszel és egy kutyával felszerelkezve így közelebbi úti célt volt kénytelen kitűzni magának: Prágát.

Szívesen ment a csehekhez, hiszen míg Bécsben rendre vegyesen fogadták operáit, a prágai közönség rajongott Mozart darabjaiért. Most is épp a Figaro bemutatójára ment, és biztos, ami biztos, magával vitte új szimfóniáját, amelynek bemutatóját siker és ováció övezte. (Nem véletlen, hogy a Don Giovannit már eleve a prágai színház számára komponálja majd.) A »Prágai« Mozart egyik legnépszerűbb és legérdekesebb szimfóniája.”

A 8. Mozart-nap szólistái

Angela Hewitt

Világhírű zongoraművész, különösen Johann Sebastian Bach interpretációiról ismert. Kanadában, Ottawában született 1958-ban, háromévesen kezdett zongorázni, ötévesen nyerte el első ösztöndíját. A Torontói Királyi Konzervatóriumban és az Ottawai Egyetemen tanult, 18 évesen diplomázott. Nemzetközi karrierje az 1985-ös Torontói Nemzetközi Bach Zongoraverseny megnyerésével indult el.

Díjnyertes Bach-felvételei a Hyperion Recordsnál kiemelkedő jelentőségűek, de Beethoven, Chopin, Schumann és más zeneszerzők műveit is rögzítette. Négy Juno-díjat nyert, és rendszeresen szerepel a Billboard toplistáin. 2020-ban elnyerte a Lipcsei Bach-érmet és a Wigmore Hall Aranyérmet.

A koncertezés mellett fiatal tehetségek mentorálásával is foglalkozik, világszerte mesterkurzusokat tart, és a Piano Six program részeként segítette a klasszikus zene eljuttatását Kanada távoli közösségeibe.

Albrecht Mayer

Zongora-, furulya- és énekórákat vett, mielőtt tízéves korában elkezdett oboázni. Tanárai között volt Gerhard Scheuer, Georg Meerwein, Maurice Bourgue és Ingo Goritzki. Tinédzserként meghívást kapott különböző zenekarokhoz, többek között az Európai Közösség Ifjúsági Zenekarához. Számos díj és ösztöndíj birtokosaként Mayer 1990-ben a Bambergi Szimfonikusok első oboistája lett, majd két évvel később ugyanezen a poszton csatlakozott a Berlini Filharmonikusokhoz.

Rendszeresen fellép világszerte mint versenyművek szólistája és kamarazenész, a legjelentősebb nemzetközi fesztiválokon is tanít. Kamarazenei partnerei közé tartozik Hélène Grimaud, Leif Ove Andsnes és Thomas Quasthoff. 2004-ben és 2010-ben az év hangszeres művésze kategóriában, 2008-ban pedig az év zenei DVD-felvételéért ECHO-Klassik díjat kapott. Saját hangideáljának megvalósítása érdekében megalapította saját együttesét, a New Seasonst.

Az oboaművész jótékonysági tevékenységet is folytat: 2011 októberében létrehozta az Albrecht Mayer Alapítványt, amely a retina- és látóideg-betegségek kutatását és terápiás fejlesztéseit támogatja.

A 8. Mozart-nap alkotói

Keller András művészeti vezető, Concerto Budapest, producer / Jancsó Nyika vezető operatőr / Lakatos Gergely producer, Zeneakadémia / Komlós András adásrendező / Szabó Stein Imre vezető rendező, producer. A Mozart-nap házigazdája: Batta András.

Ide kattintva meghallgathatja a 8. Mozart-nap nyitókoncertjét!

(Az idézett szövegrészek a Concerto Budapest kiegészítő magyarázatai az elhangzott zeneművekhez.)