Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Vasárnap este adták át a Cannes-i Filmfesztivál díjait a Lumiére teremben: nekünk, magyaroknak azért volt igazán fontos ez az esemény, mert itt derült ki, hogy Nemes Jeles László milyen díjat kapott a fesztivál versenyprogramjában bemutatott első filmjéért, a Saul fiáért. És ez nem más, mint a zsűri nagydíja, a világ legfontosabb filmfesztiváljának második legnagyobb elismerése egy magyar elsőfilmes rendezőnek járt.
A filmet a fesztivál első felében vetítették: csütörtök délután a sajtónak, akik nagyon-nagyon jól fogadták a filmet, majd péntek délután a vörös szőnyegen vonult be a film stábja a díszbemutatóra.
Az már az első visszajelzésekből egyértelmű volt, hogy a kritikusok nagyon szeretik, a legtöbb helyen nagyon pozitív fogadtatásban részesült a film, ahol írtak róla, és a fesztivál végén meg is kapta a külföldi filmkritikusok Fipresci-díját, valamint a Francois Chalais-díjat, amihez egy 15. századi tányért is kapott a rendező - összesen tehát három díjat nyert Cannes-ban a magyar film.
A forgalmazók is ölre mentek a filmért, végül a Sony Pictures Classic igazolta le a Saul fiát: ők fogják forgalmazni Észak-Amerikában. Az ügynökök és a sajtó a fesztivál egész hete alatt szétszedték Nemes Jeles Lászlót, akit még az a megtiszteltetés is ért, hogy elsőfilmes rendezőként együtt vonulhatott a vörös szőnyegen Natalie Portmannel is, akinek szintén a fesztiválon mutatták be az első (sajnos pocsék) rendezését Izrael születéséről.
Magyar nagyjátékfilm még sosem nyert Arany Pálmát, csak a kisfilmeknek jutott eddig, itt legutóbb Mészáros Péter nyert az Eső utánért. Arany Kamerát Enyedi Ildikó nyert az Én XX. századomért, Szabó István a Redl ezredesért zsűridíjat kapott. A legjobb rendezést Jancsó Miklós kapta a Még kér a népért, előtte Kósa Ferenc elsőfilmesként kapta ezt az elismerést a Tízezer napért. Legutóbb 1984-ben kapott magyar film zsűrinagydíjat, Mészáros Márta Napló gyermekeimnek című filmje.
A díjátadó utáni sajtótájékoztatón Sienna Miller színésznő, a zsűri egyik tagja elmondta, hogy nagyon erős érzelmi hatással volt rá Nemes filmje. Úgy érezte, hogy abban a világban van, amiben a Saul fia játszódik és nagyon mélyen megrázta. Szerinte hatalmas teljesítmény volt egy elsőfilmhez képest.
Xavier Dolan kanadai filmrendező, a zsűri egy másik tagja azt nyilatkozta, hogy a vetítés után a döntpbizottság nagyon sokáig ült csendben. Ő azt mondta, hogy ez a fajta film volt, ami szinte belemászott az emberbe.
Amikor egy újságíró azt a kérdést tette fel, hogy miért éppen a Deephan című francia film kapta meg az Aranypálmát, Ethan Coen, a zsűri társelnöke azt mondta, hogy Jacques Audiard filmjéért mindengyikőjük lelkesedett.
A megrázó holokausztfilmet a cannes-i filmfesztivál égisze alá tartozó Cinefondation Residance programban fejlesztették még 2011-ben, majd Szarajevóban, Les Arcs-ban és Jeruzsálemben is sikerrel szerepelt a filmterv. A film 1944-ben játszódik Auschwitzban, ahol a Sonderkommando tagjaként a holttestek elégetésével foglalkozó Saul felismerni véli az egyik testben a fiát, és mindent megtesz annak érdekében, hogy megadhassa neki a végtisztességet. Kritikánk a filmről itt.
A főszerepet a New Yorkban élő Röhrig Géza költő alakítja, akinek ez az első nagyjátékfilmes szerepe, de a magyar szereplők mellett, német, lengyel, amerikai és izraeli színészek játsszák a főbb szerepeket, és a film is legalább négy nyelven beszél. A forgatókönyvet a rendező Nemes Jeles László közösen írta a francia születésű, de magyarul folyékonyan beszélő Clara Royerrel. A Saul fia a Laokoon Film gyártásában készült, producerei Stalter Judit, Rajna Gábor és Sipos Gábor, a VisionTeam koprodukciójában, a New York-i Claims Conference közreműködésével. A 35 mm-re készült, és a fesztiválon arról is vetített film operatőre Erdély Mátyás volt, a lenyűgöző hangmérnöki munkáért Zányi Tamás felelt, a látványtervező Rajk László volt. A gyártást 321,6 millió forinttal támogatta a Magyar Nemzeti Filmalap.
Nemes Jeles cannes-i szereplése azért is számít különlegesnek, mert 46 év után először fordult elő, hogy magyar rendező első játékfilmjével a cannes-i hivatalos versenyprogramban szerepelhetett, és az Arany Pálmáért versenyezhetett. A korábbi filmek: Makk Károly: Liliomfi, 1955; Kósa Ferenc: Tízezer nap, 1967; Sára Sándor: Feldobott kő, 1969.
Utoljára 2010-ben volt magyar film a fesztivál versenyprogramjában: Mundruczó Kornél két egymást követő filmjével szerepelt, a Delta 2008-ban díjat is nyert, 2010-ben pedig a Szelíd teremtés – Frankenstein-tervet is meghívták versenybe. Legutóbbi filmje, a Fehér isten az Un Certain Regard-ban nyerte el a fődíjat.
Nemes Jeles László 1977-ben született Budapesten, 1989-től 2003-ig Párizsban élt, egyetemi tanulmányai során történelmet, irodalmat és forgatókönyvírást tanult. Türelem című kisfilmje elnyerte a 38. Magyar Filmszemle legjobb kisjátékfilmnek járó díját, világpremierje a velencei filmfesztivál rövidfilm versenyében volt, majd jelölték az Európai Filmakadémia legjobb rövidfilm díjára. A Saul fiát június 11-től vetítik a magyar mozik, de már előtte is lesznek speciális vetítések a filmből, erről a film Facebook-oldalán tud tájékozódni, addig is nézze meg az Indafilmen a rendező előző fesztiváldíjas munkáját, a Türelmet:
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
