Szeretne még többet tudni a vasárnapi Oscar-gáláról? Ha van 64 perce, hallgassa meg főzés-teregetés-mosogatás vagy autózás-edzés-utazás közben az új podcastunkat, amiben az Oscar-díjátadóról dumálunk egy órán keresztül.

A ronda rémpofák és sebhelyek mestere a '70-es években kezdett habszivacs szörnyeket gyártani Hollywoodnak. Első munkája egy csápos polipember jelmeze volt az 1971-es Octaman című B-kategóriás sci-fiben, pár évvel később viszont már Saturn-díjat kapott a Csillagok háborúja kocsmajelenetében látható űrlényfejekért. Pedig eredetileg csak azért vitte be a forgatásra a saját készítésű, halloweeni álarcait, mert Stuart Freeborn részlegvezető lebetegedett (érdekesség, hogy az egyik zenész maszkja alatt a fiatal Baker volt).

Baker első Oscar-díját az 1981-es Egy amerikai farkasember Londonbanért kapta. Ez a horror volt az első film, ami győzött a frissen alapított legjobb smink és haj kategóriában, ami 1981 előtt nem is létezett. Az életre hívását pont az indokolta, hogy ekkoriban CGI híján óriási kihívás volt animatronic technikával, azaz távirányítókkal mozgatott, megnyúló gumidarabokkal imitálni egy olyan átváltozást, ahol vicsorgó pofájú, szőrös vérfarkas lesz a főszereplőből.

Baker idővel a habszivacs szörnymaszkok és animatronic rémségek hollywoodi királya lett, és sorra nyerte az Oscar-díjakat. Az Óriásláb és Hendersonékban a jetijelmezét díjazta az Akadémia, az Ed Woodban azt, hogy Martin Landau egy az egyben vámpírfogú Lugosi Béla lett, a Bölcsek kövérében pedig még nem a CGI-mágusok hizlalták kövérre Eddie Murphy-t, hanem Rick Baker csapata, akik műhájat ragasztottak a színészre. Utóbbiért nyert Oscar-díját Baker megosztva kapta David LeRoy Andersonnal, akivel az 1997-es Men In Black vicces szörnymaszkjaiért is hazavihették az aranyszobrot.

Baker az ezredforduló utáni számítógépes effektparádé közepette is tudott érvényesülni: a Jim Carrey Grincs-maszkjáért és a farkasemberré maszkírozott Benicio Del Toro fizimiskájáért is Oscart kapott. Tavaly májusban azonban úgy döntött, visszavonul. 65 évesen ugyanis úgy érzi, az ő animatronic technológiája elveszítette a versenyt a CGI-vel szemben: a producereknek ma már olcsón és azonnal kellenek a látványos speciális effektek, az ő lassú, de alapos munkamódszerére nincs kereslet.

Rick Bakerhez hasonlóan Gary Rydstrom is George Lucasnak köszönhetően került Hollywoodba: 1983-ban, 24 évesen már a Star Wars-univerzum hangjait kitaláló Ben Burtt mellett dolgozhatott a Skywalker Ranch-en. A végzet templomában, az Űrgolyhókban és a Willowban szerzett rutinjával a '90-es évek összes fontos blockbusterén dolgozott, és sorban nyerte az Oscar-díjakat.

Rydstrom rögtön az első Oscar-gáláján duplázott, az 1991-es év legmenőbb akciófilmje a Terminátor 2. - Az ítélet napja ugyanis legjobb hang és legjobb hangeffekt-vágás kategóriákban is győzött. Abszolút megérdemelten: a maximalista James Cameron székbe szögező hatást akart elérni minden téren (a T2 legjobb smink és effektek kategóriában is nyert), így Rydstorm és a Skywalker Sound többi hangmérnöke szorgalmasan törte a jégkockákat, és bugyborékoltatta az eperturmixot a folyékony fém T-1000-es jeleneteihez.

A '93-as Jurassic Parkkal szintén sikerült dupláznia, ismét megkapta a legjobb hangért és a legjobb hangeffekt-vágásért járó Oscart. Itt leginkább azt a mi szemmel már elég mókás munkafolyamatot díjazta a Filmakadémia, hogy a Skywalker Sound gumicsizmás munkatársai tehénbőgést vették fel egy farmon, aztán a stúdióban csörgőkígyó- és majomhangokat kevertek hozzá, így kaptak a végén dinóüvöltést.  

Rydstrom a 90-es években a Titanic hangeffektjeiért is kapott egy Oscart, a Ryan közlegény megmentéséért pedig még kettőt. Dolgozott a Jumanjin, a Star Wars-előzménytrilógián, a Toy Story-n és egy rakás másik Pixar-filmen, és a mai napig ő a Spielberg-filmek állandó hangmérnöke. Az idei gálán A kémek hídjával nyerhet, de pont azzal a Mac Ruth-tal van versenyben a legjobb hangkeverés Oscar-díjáért, aki a Magyarországon leforgatott Mentőexpedíció hangmérnöke volt (és interjút is adott az Indexnek).

A '90-es évek nemcsak a speciális effektekkel telepakolt blockbusterek nagy korszaka volt, de a Disney-rajzfilmeké is (ez az időszak volt az úgynevezett Disney-reneszánsz, ami a csődtől mentette meg a ma már egyértelműen piacvezető céget). Akik ekkoriban voltak gyerekek, a mai napig kívülről fújják az olyan fülbemászó dalokat, mint a Ringat a víz a Kis hableányból, az Egy új élmény az Aladdinból, a Hol volt hol nem volt A szépség és a szörnyetegből vagy az Ezer színnel száll a szél a szél a Pocahontasból.

Azt viszont már valószínűleg kevesen tudják, hogy ezeket a dalokat mind Alan Menken komponálta. A nyolc Oscar-díját 1990 és 1996 között nyerte: A kis hableány, az Aladdin, A szépség és a szörnyeteg, és a Pocahontas is megkapta a legjobb zenéért és a legjobb betétdalért járó díjakat. Menken azóta is a Disney-nél dolgozik, utoljára a 2010-es Aranyhajért jelölték Oscar-díjra.

Érdekesség, hogy nem Alan Menken volt az első olyan ember Hollywoodban, aki animációs filmekkel nyert nyolc Oscart. Frederick Clinton Quimby a Fox stúdiótól az MGM-hez átigazolt producerként alapította meg 1937-ben a Metro-Goldwyn-Mayer animációs stúdióját. Munkatársai, a ma már jóval ismertebb William Hanna és Joseph Barbera 1939-ben jöttek elő az ötlettel, hogy milyen vicces lenne az MGM filmek elé olyan rövid rajzfilmeket tenni, amiben egy macska és egy egér ütötte egymást gereblyével meg palacsintasütővel, a közönség pedig dől a röhögéstől.

Quimby az első rövidfilmes animáció Oscarját azonban nem Tomért és Jerryért kapta 1941-ben, hanem a Milky Way-ért, amiben három kiscica léggömbökkel jut fel a felhők közé. Innentől viszont nem volt megállás, a másodikat a The Yankee Doodle Mouse című epizódért kapta 1944-ben, a harmadikat 45-ben a Mouse Trouble-ért, a negyediket 46-ban a Quiet Please!-ért, amiben már Spike, a bulldog is beszállt a Scott Bradley kellemes jazzdallamaival kísért kergetőzésbe.

1947-ben a Cat Concerto című epizód nyert - ez volt az a rész, amiben Tom, sok más korabeli rajzfilmfigurához hasonlóan Liszt Ferenc II. Magyar rapszódiáját klimpírozza. 1949-ben a Little Orphan kapott Oscart (ez volt az a rész, amiben Jerry és a kis Nibbles felfalnak mindent a hálaadásnapi vacsoraasztalon), '52-ben The Two Mouseketeers, '53-ban pedig a Johann Strauss életét feldolgozó Johann Mouse.

Érdekesség, hogy Fred Quimby a Hanna-Barbera-párossal ellentétben nemhogy rajzolni nem tudott, a humorérzéke is csapnivaló volt. Ez elég sok feszültséghez vezetett közöttük az MGM-nél töltött évizedek alatt.

Ugye mindenki emlékszik a Hihetetlen család vicces kis jelmeztervező asszonyára, Ednára (akit a magyar szinkronban Elzára kereszteltek át)? A Pixar ezzel a karakterrel tisztelgett Hollywood legismertebb jelmeztervezője, Edith Head előtt. Több, mint 500 filmen dolgozott az 1920-as évektől egészen az 1981-es haláláig. Ezalatt 35 alkalommal jelölték Oscarra, amivel máig ő tartja a rekordot a női díjazottak között.

Head az első Oscarját az 1949-es Az örökösnő című Olivia de Havilland-filmért kapta meg, fekete-fehér filmes kategóriában. 1951-ben a színes és a fekete-fehér kategóriát is megnyerte (Sámson és Deliah, Mindent Éváról), rá egy évre megint őt díjazták az Egy hely a nap alatt című Elizabeth Taylor-film jelmezeiért.

De Edith Head varrt ruhákat Audrey Hepburnnek is a Római vakáció és a Sabrina forgatásán - mindkét munkájáért Oscart kapott. '61-ben Az élet körülményei jelmezeivel nyert, nyolcadik díját pedig 1974-ben kapta meg A nagy balhéval, amiben ő öltöztette Paul Newmant és Robert Redfordot '30-as évekbeli gengszterzakókba.

George Lucas trükkgyára, a San Francisco-i székhelyű Industrial Light & Magic a klasszikus filmtrükkök fénykorában igazi Oscar-halmozó volt. A Star Wars trükkjein ügyködő, fiatal és lelkes szakemberek a '80-as és a '90-es években folyamatosan taroltak a díjátadókon olyan kasszasikerekkel, mint A Jedi visszatér, az E.T., a Terminator 2 és a Jurassic Park.

Köztük Dennis Muren a csúcstartó 11 díjjal. Az első Oscarja egy különdíj volt: A Birodalom visszavág stop motion technikával mozgatott lépegetőiért kapta, megosztva a többi ILM-essel (többek között Richard Edlunddal, aki a 6 Oscar-díjával és egy medáljával épp hogy csak lemaradt erről a listáról).

1982-ben a Sárkányölőért jelölték, de még ekkor is csak egy technikai különdíjat kapott a makettmozgató kameratechnika kifejlesztéséért. Ezzel a módszerrel keltek például életre a festett hátterek elé tett, kis E.T.-figurák, amiért Muren 1983-ban végre egy rendes Oscar-díjat kapott. 1984-ben egy újabb speciális különdíjat nyert az ILM csapata A jedi visszatér endori légirobogós üldözési jelenetért. '85-ben szintén Muren és George Lucas többi effektgyárosa kapta meg az Oscart a Végzet templomában látott lávató feletti hullámvasutazásért és a műanyag majomagyvelőért.

Muren a Vérbeli hajsza és A mélység titka effektjeiért is Oscart kapott: Dennis Quaid az ő miniatürizált űrhajójában keringett Martin Short beleiben, és a tengermély folyékony űrlénygilisztája is lenyűgözte a Filmakadémiát. Az ILM csapata az itt szerzett tapasztalatokat később a Terminator 2-ben is fel tudta használni: így született meg a folyékony fém T-1000-es, ami újabb Oscart hozott Dennis Murennek és a kollégáinak. Ezek után semmi meglepő sincs abban, hogy Spielberg is Murennek szólt, amikor az egyre népszerűbb CGI segítségével kellett életre kelteni a Jurassic Park dinoszauruszait.

A Mesterséges értelem és a Világok harca után már nem dolgozott többé együtt Spielberggel, „az új Spielberg”, J.J. Abrams viszont elhívta a Super 8-ba, Az ébredő Erő forgatása alatt pedig kreatív konzultásként kérte ki a véleményét. Jelenleg Muren az Industrial Light & Magic kreatív vezetője, szabadidejében könyvet ír a speciális effektek XX. századi történetéről.

Az Oscar-díjasok közt egyértelműen az 1960-ban elhunyt Cedric Gibbons a rekorder. Tizenegyszer díjazták, amihez persze az is hozzájárult, hogy az Amerikai Filmakadémia alapítója volt, sőt, magának az aranyszobornak is ő volt a dizájnere. 1500 film díszletén dolgozott az MGM stúdiójában, lényegében sosem váltott munkahelyet: már az első megbízását is a cég jogelődjétől, a Goldwyn Pictures Corporationtől kapta, 1918-ban.

Gibbons rengeteg műfajban volt otthon a musicaltől kezdve a sci-fin és a westernen át a szandálos mozikig: ő álmodta meg többek között az Óz, a Tiltott bolygó, a Quo Vadis?, a Horgonyt fel! és a Tarzan-filmek grandiózus díszleteit. Első Oscar-díját a The Bridge of San Luis Rey-ért kapta 1930-ban, a másodikat pedig az 1934-es A víg özvegyért, ami az Amerikába emigrált Vajda Ernő, azaz Ernest Vajda színdarabja alapján készült.

Az 1940-es évektől kezdve minden évben Oscarra jelölték, és sorra nyert is olyan filmekkel, mint a Büszkeség és balítélet, a Virágok a porban, George Czukor Gázlángja, Az őzgida és a Kisasszonyok. Az '50-es években Gene Kelly Egy amerikai Párizsbanja, Kirk Douglas A szörnyeteg és a szépsége, Marlon Brando Julius Ceasarja és Paul Newman Valaki odaföntje hozott neki újabb díjesőt. Az MGM-nél dolgozó díszletberendező, Edwin B. Willis hasonlóan sikeres volt: ő nyolc Oscart kapott, többségében ugyanazokért a filmekért, amelyekért Gibbonst is díjazták.