A Netflix dél-koreai sorozatát, a Squid Game-et senkinek sem kell bemutatni, Hwang Dong-hyuk néha feszült, máskor beteges alkotása folyt tavaly ősszel a csapból is. Azóta szinte bármi, ami Dél-Koreából jön, bizonyos nézői körökben automatikusan nagy érdeklődésre számíthat, így történt A nyugalom tengere című sci-fi, a zombis Mindannyian halottak vagyunk és a misztikus-természetfeletti Hellbound esetében is. Nagy kár, hogy ez utóbbiak már nem voltak képesek egy bizonyos, általunk elvárt jobb minőséget elérni.

Nem úgy, mint jelen cikkünk tárgya, a Netflix szeptember 9-én bemutatott újdonsága, a Narkószentek (Narco-Saints) című hatrészes széria, amely úgyszintén Dél-Koreából érkezett, és nem is kellett sok hozzá, hogy levegyen minket a lábunkról. Talán valahogy úgy tudnánk röviden ajánlani, mint egy lazább hangulatú, humorosra vett Breaking Bad, ahol a főszereplő, bár ugyanúgy nehéz helyzetben lévő családján szeretne segíteni, nem önszántából válik drogbáróvá.

A főszereplő, egy bizonyos Kang In-gu (Ha Jung-woo), aki a nyitójelenetben arról elmélkedik, hogy a Suriname Köztársaság egy durva hely, hiszen az 500 ezer lakosnak legalább a fele abból él, hogy drogokkal kereskedik. Nyilván ez jó nagy túlzás, amire egyébként a dél-amerikai ország külügyminisztériuma is nemtetszéssel felelt, és kijelentették, beperelik a producereket, mert rossz színben tüntették fel a sorozatban Suriname-ot. Az ország régóta kínlódik ezzel a billoggal, így nyilván érzékenyek erre, és szerintük a 2000-es évek elejéhez képest, amikor a Narkószentek játszódik, sokat javult a helyzet.

A sorozat nem itt, hanem Dél-Koreában kezd, az elején inkább bemutatja In-gu gyerekkorát, jó hosszan láthatjuk, hogy miképp jut el a fickó addig elkeseredésében, hogy minden általa ismert nőnek házassági ajánlatot tesz, valamint megboldogult szüleihez hasonlóan ő is egész életében éjt-nappallá téve gürizik. Fiatalon azért, hogy testvéreit eltartsa, később asszonya és gyerekei kedvéért. A tízperces bevezető nagyon hangulatos, és ügyesen közel hozza a nézőhöz a főhőst, aki minden áron szeretné egy picit egyszerűbbé tenni az életét. Ezért jó barátja, Park Eung-soo (Hyun Bong Shik) unszolására elfogad egy simának tűnő, de rizikósnak bizonyuló üzleti ajánlatot.

A lényeg, hogy ketten elmennek egy viszonylag ismeretlen országba, Suriname-ba, ahol az itt élők szemében undorító rájahúst Dél-Koreába adják el, jó pénzért. Már az elején kijön, hogy új munkahelyükön forrón eszik a kását: előbb a katonaság próbálja őket lehúzni, aztán befut a kínai maffia keménykedni. A képbe bekerül egy lelkész, Jeon Yo-hwan (Hwang Jung-min) is, aki elsőre jószívűnek tűnik, ám a végső felelős ő lesz azért, hogy In-gut kettős ügynöknek állítják, drogbárót csinálnak belőle, és ráveszik, hogy csalja kelepcébe az idézőjeles főgonoszt.

A Narkószentek annak ellenére, hogy a dialógusok néha picit bugyuták benne, a mi, közép-európai szemünkkel nézve is simán élvezhető sorozat. Látszik, hogy a dél-koreaiak hajtottak arra, hogy a nyugati embereknek is eladják ezt a sztorit. Sikerült nekik, a színészek alakításai kevésbé túljátszottak, mint egy Squid Game-ben vagy Hellboundban. Csak hab a tortán, hogy a forgatási helyszínként szolgáló Dominikai Köztársaság rettenetesen hangulatosan fest a képernyőn.

A forgatókönyv fordulatos, mindig van, ami meglepi az embert, és bár a Narkószentek túlzásba esik a brutális gyilkolászós és szexjelenetek tekintetében, számunkra óriási meglepetés. Az összehasonlítás még mindig bizarr lehet, de Walter White-hoz képest sokkal szerethetőbb az ügyetlenkedő, de azért a kellő pillanatokban magát szépen összeszedő In-gu. Afféle tragikus hős, akiért pont azért szorítunk annyira, mert bepalizták, és úgy érezzük, akár mi is járhatnánk hasonlóan. Nyilván nagy adag pech kéne hozzá, de akkor is.

Az évad nem hosszú, és szépen le van zárva, így akkor sem lennénk feltétlenül szomorúak, ha a Netflix úgy döntene, hogy nem fejik tovább a Narkószenteket. Mi egymás után daráltuk le azt a hat epizódot, közben meg olyan érzelmi hullámvasúton mentünk keresztül, amit az amerikai szériák többsége se tud kiváltani belőlünk.

Idehaza rég kihullott már a Netflix top10-es listájából a Narkószentek, de ahogy láttuk, az élmezőnybe nem tudta magát egyáltalán beverekedni Magyarországon. Így simán rámondjuk, hogy rejtett kincs a streamingszolgáltatón, tegyen mindenki egy szívességet magának, és próbálja be. Főleg, ha a Tisztelt Olvasó a humort se veti meg, mert mi a Narkószenteken amennyit izgultunk, annyit vigyorogtunk is.

8/10

A Narkószentek szinkronnal és magyar felirattal elérhető a Netflixen.