Decemberben érkezik a mozikba A 375-ös járat eltérítése (O Sequestro do Voo 375) című film, amely az 1988-as riói gépeltérítést mutatja be. Az történt ugyanis, hogy egy szeptemberi napon a Sao Paulo Airways 375-ös, Rióba tartó járatára felszállt kilencvennyolc utas, köztük egy Raimundo Nonato Alves da Conceicao nevű férfi is, aki revolvert és lőszereket rejtő hátizsákját szorongatva foglalt helyet a 3C ülésen. 

Mivel az 1980-as évek végén a két évtizedes katonai diktatúrából kilábaló Brazília gazdasági válsággal és hiperinflációval küzdött, a 28 éves munkanélküli férfi úgy döntött, hogy a Boeing 737-300-as repülőgépet eltéríti, és belevezeti a Palácio do Planalto nevű elnöki palotába, hogy megölje az ország akkori vezetőjét, José Sarneyt.

Ó, Istenem az égben!

– így kiáltott Fernando Murilo, a járat kapitánya, miután Nonato berontott a pilótafülkébe és agyonlőtte a másodpilótát.

A kapitány – miután Nonato utasította, hogy repüljön északra, Brazíliaváros felé – olyan félelmetes és merész manőverekkel küzdött utasai és a brazil elnök megmentéséért csaknem három órán keresztül, amelyhez képest a US Airways 1549-es járatának 2009-es landolása a Hudson folyón szinte semmiségnek tűnik.

Senki nem hallott róla

A 2001-es, New York-i terrortámadással ellentétben a Brazíliában történt 1988. szeptemberi gépeltérítésről nem sokan hallottak, de Marcus Baldini rendező reméli, hogy legújabb filmje ezen változtatni fog. „Hogyan lehetséges, hogy a brazil 9/11-ről senki nem tud? Megdöbbentő” – mondta Baldini, aki akkoriban 14 éves volt, és bevallotta, hogy nem emlékszik a történtekre. Átnéztük a magyarországi lapokat, azok sem írtak semmit az esetről. 

Baldini akcióthrillere a 375-ös járat kapitányának, a „brazil hősnek” állít emléket, aki 2020-ban halt meg anélkül, hogy az elnökség nyilvánosan köszönetet mondott volna neki. A rendező azt is reméli, hogy a film kasszasiker lesz, ugyanis a The Guardian szerint a brazil filmipar igen nehéz időszakon ment keresztül: a koronavírus-járvány kezdetén Jair Bolsonaro szélsőjobboldali kormánya csökkentette a művészeti támogatások összegét. 

A történetet áthatja a politika

Nonato valódi indítéka soha nem derült ki. Ivan Sant'Anna brazil író 2000-ben megjelent Black Box című könyve szerint a gépeltérítő azt mondta a rendőrségnek: a brazil elnök, Sarney ellen tiltakozott, aki nem tudta megfékezni az inflációt és börtönbe juttatni a korrupt politikusokat. A The Guardian beszámolója szerint ez kísérteties előképe Bolsonaro 2018–2023-as kormányzásának, ráadásul januárban az elnök támogatói betörtek az elnöki palotába: ezt az épületet akarta Nonato is megsemmisíteni. 

Baldini azt mondta, az 1988-as gépeltérítés szélsőséges reakció a Brazíliában uralkodó gazdasági válságra, amely az 1964–85-ös diktatúra után következett be. Akkoriban a brazilok nagy reményekkel néztek a jövőbe, ám néhány évvel később azzal szembesültek, hogy az új, demokratikus kormány sem jobb az előzőnél. Ahogy a rendező fogalmazott:

Hiperinfláció volt, és az emberek szenvedtek. Jól emlékszem erre az érzésre. Ez volt az egyik dolog, ami segített megérteni a szereplők gondolkodásmódját… a remény és az elhagyatottság érzését. Az árak elszabadultak. Éhínség uralkodott. Óriási volt a szegénység. 

Baldini szerint Nonato támadása meggondolatlan, felelőtlen és szörnyű tett volt, ugyanakkor jól mutatja azt a dühöt és elkeseredést, amit az emberek akkoriban éreztek és átéltek.