A Cicaverzum (Cat Call) olyan abszurd romantikus vígjáték, amely egész biztosan kibillenti a nézőt az egyensúlyából. Egy narcisztikus személyiségjegyekkel bíró macska hálózza be a mit sem sejtő építészlányt, és mutatja meg a nézőnek, milyen könnyedén lehet manipulálni az embereket. A főszereplő cica és a dublőr macskák elképesztő alakítást nyújtottak.

Szeleczki Rozália első nagyjátékfilmjében csupa ismerős helyzettel és emberi történettel találkozhatunk. Beleszeretni valakibe, aki kedvesnek, aranyosnak, tökéletesnek tűnik, majd amikor már minden túl szép, hogy igaz legyen, akkor kiderül, hogy manipulál, kihasznál, fűt-fát ígér, ráadásul van egy másik családja, és egész végig hazudott...

Vagyis gyűlnek a kérdések:

• Kiben bízhatunk?
• Kiben nem bízhatunk?

A Cicaverzumban szereplő, Sima nevű, fekete színű, gengszterrapper macskában egész biztosan nem, azonban az építészként dolgozó Fáni (Törőcsik Franciska) könnyen belesétál a csapdájába. Beleszeret új kollégája és egyben új szomszédja, Mihály (Polgár Csaba) macskájába.

Beleszeretni egy macskába

Már a gondolat is abszurdnak tűnik, ám annak ellenére, hogy a filmben az összes szereplő elhűl attól, ami történik Fáni és a macska között,

Ebben a világban bármi megtörténhet. Bár valójában az a helyzet, hogy a főszereplő olyan magányos, hogy a valóság elől álomvilágba menekül – ebből a szempontból a történet nagyon is kapcsolódik a mai fiatal generáció problémáihoz.

Már a történet elején képet kapunk arról, hogy az éppen 30. életévét betöltő Fáni retteg az elköteleződéstől. Gyerekkorában ugyanis az édesapja (Kiss Tibi) balesetet szenvedett, és meghalt, amiért a lány önmagát okolja. Így ha megismerkedik egy férfival, azonnal a halálát vizionálja. A néző magáénak érezheti a történetet, sokszor okoljuk magunkat olyan dolgokért, amikre valójában nincs is ráhatásunk. 

A lány rokonai aggódnak Fániért, hiszen illene már megházasodnia egy ilyen korú nőnek... Ismerős, ugye? Ezért is fogadják elképedve, amikor Fáni hazaállít az újdonsült párjával, Sima cicával. Ennek ellenére Ági, Mama és Vilma néni igyekszik a kedvükre tenni. Ám amikor a macska felugrik az asztal közepére, mert kaját szimatol, kitör a balhé. Ez azért már több a soknál. 

Toxikus kapcsolat

Innentől kezdve minden bonyolulttá vagy éppen ismerőssé válik. Egy toxikus viszony ugyanis eléggé életszerűen hangzik – kivéve, ha nem egy macska és egy lány kapcsolatáról lenne szó. 

De a film azért film, mert abban bármi megtörténhet: lehet bohókás a főnök (Alföldi Róbert); egy macska rappelhet Patkós Márton mély, érdes hangján (Ez a Sima cica gang, ez a Sima cica flow); a rap dalszövegét írhatja Beton.Hofi, zenéjét pedig Hundred Sins – hogy a filmben legyen csúcspont is.

Az influenszerek világával is megismerkedhetünk, a habos-babos ruhás Zsanett (Csobot Adél) például mindent bevet, hogy a legsikeresebb véleményvezérré váljon az Instagramon, bár az nem derül ki, hogy mitől lesz egy pizza fenntartható.

Oscar-díjat a macskáknak

A macskák alakítása nem mindennapi. Már korábbi cikkünkben is írtunk arról, hogy a forgatáson három cica is jelen volt: Nyugi, Bagira és Hopi. És mindegyik másban volt jó.

A fényképezés nem lehetett egyszerű az állatok miatt, M. Deák Kristóf operatőr mégis sikeresen vette az akadályokat. Bár a szerencse is a stábbal lehetett, amikor a macska éppen akkor feküdt le, nyalta meg a száját, ugrott fel az ágyra, vagy nyúlt oda a mancsával, amikor kellett. Ugyanakkor Szeleczki Rozália rendező elmondása alapján utómunka is akadt bőven.

Abszurd és szokatlan

A Cicaverzumban olyan helyzetekkel találkozhatunk, amelyekben könnyen a saját történeteinkre ismerhetünk. Mint a rendező korábban elmondta: „Az, hogy a főszereplő egy macskába szeret bele, valójában hasonlat, ezen keresztül mutatjuk meg, milyen bonyolult dolog szerelmesnek lenni a mai világban”.

Érzékeny filmről van szó, ami egyaránt szól nőknek, férfiaknak és akár macskáknak is. Ez az alapvetően emberi történet ugyanis olyan, mint egy könnyed és humoros traumafeldolgozás. 

A történet abszurditása miatt olyan magyar alkotás született – kevés pénzből –, amire korábban még nem nagyon volt példa. Erre a filmre úgy kell beülni, hogy számítsunk rá: amit látni fogunk, az abszurd, szokatlan, egyben szórakoztató. Mindennapi emberi történetek nem mindennapi módon tálalva. 

7/10