Sokáig szemeztem ezzel a lengyel filmmel. Halogattam, talán mert a Banyaszelídítés annyira sokkolt, és nem értettem, hogy az amúgy fénysebességgel haladó lengyel filmgyártás hogyan volt képes ennyire gyöngécske, gagyi, a Netflixen gyakran látható, romantikusnak hazudott kaptafaökörséget másolni, végül mégis rányomtam A szerelem gyógyító ereje című filmre – és azt mondtam, hogy végre egy romantikus film, amelyiknek

• van története, 
• van lelke, 
• s amelyik nem csöpög, nem szirupos,
• és nem is ZS kategóriás ökörködés.

Mindennek alapja persze az, hogy jól megírt történet alapján készült, a párbeszédek sem suták, figyeltek a korhűségre és arra, hogy olyan színészekkel dolgozzanak, akik miatt elhisszük, hogy mindazok, akiket megidéznek, egyszer éltek vagy élhettek volna. 

A lengyel lélek ereje

Ez a történet – még nem a film sztorija – ott kezdődik, hogy élt egyszer egy lengyel író, Tadeusz Dołęga-Mostowicz (1898–1939). Fiatalon, három héttel a második világháború kirobbanását követően halt meg a szeptemberi hadjáratban. Znachor című regénye két évvel korábban, 1937-ben jelent meg, és abban nem csupán azt mutatja be, milyen volt az élet a két világháború közti Lengyelországban, hanem azt is pontosan érzékelteti, mennyire feszültséggel teli mindennapok voltak azok, s hogy mennyire könnyen kerülhetett valaki a társadalom peremére, s hogy a feudális hagyományoktól terhes társadalom mennyire blokkolta vagy nehezítette meg annak lehetőségét, hogy valaki feljebb juthasson a társadalmi ranglétrán.

A szerelem gyógyító ereje ebben a korban játszódik, és egy olyan sebész életét mutatja be, akit féltékenység és irigység miatt kivet magából az elit, ráadásul a felesége is elhagyja, majd egy alapos verést követően tartós amnéziában szenved, így fogalma sincs arról, ki ő, mit akar, és hová tart. Csak azt tudja, hogy keres valamit. Sorsával megbékél, a sors azonban nem hagyja, hogy ez az élete végéig így maradjon. Ezzel párhuzamosan halad egy szegény fiatal lány története, aki szeretne lenni valaki, és nem fél a munkától, majd egy fiatal gróf alakjában szembejön vele a szerelem.

Rómeó és Júlia, valamint egy bolyongó Jean Valjean történetének találkozása ez, de korántsem közhelyesen, unottan vagy tolakodó módon. A Znachorból készült már film (The Quack) 1982-ben Jerzy Hoffman rendezésében, ám hogy ez a regény mennyire fontos a lengyel irodalomban, az mutatja igazán, hogy már 1937-ben elővették: a korszak akkori sztárrendezőjének számító Michał Waszyński a regény megjelenésének évében meglátta benne a lehetőséget, és azonos címmel (Znachor) bemutatta filmes adaptációját.

A gyógyító erő nem csupán a szeretet

Michal Gazda ezt a regényt vette elő, és készített belőle szerethető filmet. A rendezőt a magyarok talán A falka című lengyel sorozatból ismerhetik leginkább, abból négy részt ő jegyez. Sokak számára ebből a sorozatból lehet ismerős A szeretet gyógyító ereje című film főszerepére (Rafal Wilczur professzor / Antoni Kosiba) kiválasztott Leszek Lichota is, aki A falkában is főszereplő volt.

Lichota tökéletes választás az amnéziában szenvedő professzor szerepére, ezt a karaktert akár már az 1937-ben megjelent regényben is írhatták volna rá. Kellően rezignált, már puszta megjelenése is hitelessé teszi őt a kettős szerepre. De ugyanez elmondható Maria Kowalskáról is, aki Maria Jolanta szerepébe bújik. Erős egyéniség, szereti a kamera. Nem tündérkirálylányos csodaszépségével fénylik, hanem hihetetlenül erős kisugárzásával, női energiáival, ami a film nagy érdeme, és szembemegy minden hollywoodi szépségklisével.

A szerelmes fiatal gróf (Ignacy Liss alakítja) elsőre talán nem tűnik kellően arisztokratának. Színészi játéka azonban hiteles, igaz, a Maria és közte kibontakozó szerelem gyökere a film alapján kevéssé érezhető kitéphetetlennek, de később kifejezetten szépen fejlődik, növekszik. Szüleivel való vívódása, lázadása is kissé sematizált, de anyjának karaktere (megformálója Izabela Kuna) kellően undok ahhoz, hogy érezzük, miért akar otthonról menekülni.    

Szépen forgatott film

A szeretet gyógyító ereje másik nagy erénye a látvány. Egyrészről ugyan a jelmezeket illetően érződik némi túlzott letisztultság, ami pontosan azt jelenti, hogy az élet ennél koszosabb, kopottabb, elnyűttebb, itt viszont sokan mintha egy skanzen kapuján át léptek volna a kamera elé. Másrészt a díszletek steril állapota is azt a képzetet erősíti, hogy itt most nagyon törekedtek a történeti hűségre. 

Ettől eltekintve azonban kifejezetten az az érzésünk, hogy Michal Gazda rendező nem véletlenül döntött úgy, hogy Tomasz Augustynek legyen az operatőr (A falka sorozatban 16 részt forgatott), mert a képeken visszaköszön a lengyel táj szépsége, egyszerűsége, önmagában rejlő romantikája.  

Egy ilyen természeti környezetben még inkább hangsúlyossá válik, pontosabban kontrasztosabbá az emberi gonoszság; a fiatal grófra féltékeny legény, Zenek ármánykodása; a professzor szakmai sikereire féltékeny doktor Dobraniecki embertelensége. 

De ettől válik még léleknyugtatóbbá azok jelenléte, akik nem a világ dolgain akarnak változtatni, hanem megelégednének annyival is, ha hagynák őket élni. 

Gyógyító erejű film a háború árnyékában

A szeretet gyógyító ereje valójában olyan romantikus film, ami dráma. Egyszerre emberi és társadalmi. Egyrészt olyan korszakot tár elénk, amiről már tudjuk, mert tanultuk, hogy eszement tempóban rohant a végzete felé. A korszak, amelyben mindenki azt hitte vagy remélte, hogy boldog lehet. 

Ám ez mintha minden korra igaz volna. Csak amíg nem tudjuk, milyen pusztítás vár azokra, akik menthetetlenül hisznek abban, hogy a föld, érjen bennünket bármilyen erejű tragédia, mindig átfordul a napos oldalára, az illúzió lehet akár tökéletes.

Elnézve Wilczur professzor történetét és azt, hogy a megtalált boldogságához vezető út milyen kegyetlen, nem lehet nem gondolni arra, hogy mindenkit, aki énekel, ünnepel és táncol,

Mégis muszáj megérteni annak fontosságát, hogy életünknek csak attól van értelme, hogy megéljük azokat a pillanatokat, amelyek egyszer talán mindenkit megtanítanak annak felismerésre, hogy a szeretet mégis képes arra, hogy begyógyítson minden sebet. Még azt is, amiről azt gondoljuk, halálos.

7,2 /10