Christopher Nolan brit–amerikai rendező Oscar-díjas blockbustere a 2023-as év egyik legsikeresebb filmje volt. Mikor tavaly nyáron Greta Gerwig Barbie című filmjével egy időpontban mutatták be a világ nagy részén, megszületett a Barbenheimer-jelenség, ami rengeteg mémet hozott magával, nagy felháborodást keltve a Warnes Bros stúdió japán részlegében – írja a CNN.

Japánban néhányan ugyanis úgy érezték, hogy a nem hivatalos Barbenheimer marketingkampány elbagatellizálta az 1945-ös hirosimai és nagaszaki atomtámadást, és a Universal Pictures stúdió úgy döntött, hogy nem veszi be az országot a tavaly júliusi világpremierbe.

Japánban a film a pénteki bemutatót követően a negyedik helyen állt a jegyirodáknál a Kogyo Tsushinsha iparági megfigyelő szerint, és az első három nap alatt 379 millió jent (több mint 9 millió forintot ) gyűjtött be.

A reklámkampány részeként az Universal kikérte Tomonaga Masao atombomba-túlélő véleményét, aki egy nagaszaki székhelyű „hibakusha-” (így nevezik magukat a túlélők – a szerk.) csoport elnöke.

A film hivatalos japán honlapján közzétett idézetekben Masao elmondta, hogy érezte a karakter küzdelmét a film második felében, amikor Oppenheimer elkezd visszavágni a háború után kialakuló nukleáris fegyverkezési versenynek.

Ez... kapcsolódik a mai világ alapvető problémájához, ahol a nukleáris fegyverektől mentes világ egyre távolabb kerül. Itt érezzük Nolan rejtett üzenetét, hogy a politikusok felelősségét követi

– idézik a Masaót.

A honlapon Hiraoka Takasi volt hirosimai polgármestert is idézik, aki azt mondta, hogy „egy ellentmondásokkal teli embert” látott, akinek tudományos munkáját az állam fegyverként használta, és akinek a nukleáris háború veszélyének lekicsinyítésére vonatkozó figyelmeztetését később ugyanezek a hatóságok figyelmen kívül hagyták.

„Az akkori légkör még ma is betölti a világunkat” – mondta, hozzátéve: „Szeretném újra megnézni, és elgondolkodni azon, hogy milyen egy olyan nemzet, amely hisz a nukleáris elrettentésben.”

Az életrajzi film, amely a múlt hónapban elnyerte az Oscar-díjat, Oppenheimer életét mutatja be, aki az amerikai kormánnyal együttműködve dolgozott egy olyan bomba kifejlesztésén, amely a náci Németország és szövetségesei fenyegetésének elfojtására szolgál.

Oppenheimer találmányát először 1945. augusztus 6-án vetették be, amikor egy Enola Gay nevű amerikai B-29-es bombázó atombombát dobott Hirosimára. Három nappal később egy másik, Bockscar nevű B-29-es gép atombombát dobott Nagaszakira.

A bombázásokban legalább 110 ezer ember halt meg azonnal. Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának a Manhattan-projekt történetéről szóló kiadványa szerint újabb százezrek haltak meg a következő öt évben további mellékhatások, például rákos megbetegedések következtében.

A bombázások végül arra késztették Japánt, hogy megadja magát, és ezzel véget ért a második világháború. Ez azonban Japán számára a mai napig rendkívül fájdalmas pillanat és hatalmas etikai viták forrása – részben ez magyarázza, hogy a tavalyi „Barbenheimer” mémeket miért fogadták olyan eltérően Japánban.