Csak az a tempó, az lenne gyorsabb. Meg néhány dolog feszesebb, erősebb a katonai szleng, valamint kevesebb a szájbarágós toborzási propaganda, és mégis, ha összegezni kellene, mindjárt itt, a S.E.R.E.G. televíziós sorozatról szóló beszámoló elején, ez mégis olyan produkció, amely minden kevéssége, gyöngesége, hiányossága ellenére sokak kedvence lehet majd, amikor 2024. november 11-én odakapcsol a TV2-re, és elkezdi nézni a magyar katonákról, a katonai életről szóló hatrészes sorozatot.
Nem kis feladatra vállalkozott a Megafilm Service Kft., amikor belevágott egy katonákról, a katonák életéről szóló sorozat fejlesztésébe és gyártásába. Ugyanis nem lehet úgy tenni, mintha a háborús veszélyhelyzetben működtetett Magyarországon ma ne volna kiemelten fontos üzenet az, hogy fiatalok, álljatok katonának. Az ország tele van toborzási plakáttal, a haderő fejlesztéséről szóló hírrel, így nem érdemes azon csodálkozni, hogy a televízió képernyőjén megjelenik a S.E.R.E.G.
Ha valaki azt hinné, ez is egyfajta XXI. századi propagandatalálmány, a magyar televíziózás történetében korántsem példa nélküli ez a fajta állami üzenet. Anno, még a hadkötelezettség korában ugyanezt a szerepet töltötte be a Princ, a katona sorozat (1966), három évvel később az Őrjárat az égen, de már az 1955-ös a 2x2 néha 5 sem mulasztotta el, hogy előtérbe helyezze az ideológiai nevelés fontosságát, s hogy kijelölje a Magyar Honvédelmi Szövetség helyét és szerepét a társadalomban. A rendszerváltás előtt az Angyalbőrben sorozattól remélték az akkor még Magyar Néphadsereg népszerűsítését, majd a köztársasággá formálódó Magyarországon a Kisváros sorozata idealizálta a határőrség életét.
mozaikszó: Service – szolgálat, Excellence – kiválóság, Respect – tisztelet, Ethos – erkölcs, Guidance – irányítás, vezetés.
Vagyis elődök sora mutatja, hogy Kossuth Lajos sem csak úgy a vakvilágba üzente, hogy elfogyott a regimentje. Éppen ezért most telibe kapjuk a magyar haderőfejlesztést – inkább akarva, mint akaratlanul – támogató S.E.R.E.G.-et. Ám nem kell megijedni, ez az egész nem arról szól, hogy ha egy fiatal nem áll katonának, nem jelentkezik tartalékos állományba, akkor az szégyen. Ellenkezőleg: azt próbálja sugallni, hogy katonának állni a haza védelmében érdem. Hát így ér körbe a történelem Magyarországon, televíziózásban, társadalmi üzenetben.
Az Index járt a S.E.R.E.G. forgatásán, és ott Helmeczy Dorottya producer (aki ezúttal is Kálomista Gáborral producál) azt mondta, hogy
vannak emberek, akik arra teszik fel az életüket, hogy megvédjenek minket, ők a katonák. Erre azért lehetnek képesek, mert összehangoltan dolgoznak, megoldásokra törekednek, sőt a konfliktusokat is pozitívan dolgozzák fel. Ezzel azt mutatjuk be, hogy az élet minden helyzetére van megoldás, ha csapatban cselekszünk jól, ezt is be szeretnénk mutatni.
De milyen is a S.E.R.E.G.? A legújabb televíziós katonás sorozat. Mert azért, megnézve az első két epizódját, határozottan más, mint amit filmes elődjei tudtak. Persze a világ is más lett azóta. Abba azért érdemes kicsit belemenni, hogy mindezt éppen a szomszédban dúló orosz–ukrán háború árnyékában kapjuk a nappalikba. Anno a hidegháború árnyékában születtek az alkotások, a Kisváros határőrei a XX. század végén kirobbanó délszláv háborúk idején feszítettek a képernyőn. Vagyis csupán idő kérdése volt, hogy megérkezik a hibrid hadviselés korának sorozata is. Ebből a szempontból a S.E.R.E.G. tényleg egészen más, ilyet magyarok még nem forgattak. Egyszerre katonás és a család fontosságát bemutató. Éppen olyan, mint a mai magyar valóság.
A sorozat egyszerre mutatja meg Györbíró Zsolt alezredes (Csórics Balázs) sorsát, fiának, Marcinak (Séra Dániel) kijelölt helyét a társadalomban, a katonafeleség Petra (Balla Eszter) vívódásait, az ármánykodás erejét Horváth Tibor ezredes személyében (Kamarás Iván), a barátság törékenységét (Jocó szerepében Kövesi Zsombor), valamint a Magyar Honvédség fontosságát, a NATO-ban betöltött szerepét.
Györbírót egy régi misszió kudarca nem hagyja aludni, visszatérne a terepre, miközben az orvosnak készülő, Z generációs közönyben tespedő fiát tartalékosképzésre küldi – hogy ember váljon belőle… Erre, persze, nem feltétlenül a katonaság a legjobb terep, de egy katonás sorozatban furcsa volna séfek közé kényszeríteni. Pedig olykor a konyha világa is katonás…
A sorozat lényegében két fő szálon fut, és annak leágazásain:
E két szál környezetéből/ben bontakozik ki a magyar valóság. A bajtársak barátsága, a katonafeleségek sorsa, a fiatalok mindennapjainak megjelenítése.
A katonai misszióról az első két részben még nem sokat kapunk, csupán az arra való felkészülés nehézségeibe pillanthatunk bele, de az hihetően kemény, a toborzás szála ugyanakkor rendőr-akadémiásra sikeredett. Az uborkáknak hívott zöldfülűek között akad plázaanyuka, pohos és beszédkényszeres férfi is, elvileg közülük kerül ki majd a hazai tartalékos állomány krémje… Ez, amúgy, talán nem is állhat messze a valóságtól.
A S.E.R.E.G. érdeme az egészen komoly operatőri munka (Hartung Dávid). A sorozat erőssége a képi világ, a látvány. Ez ugyan állhatna ellentétben a katonaság kőkemény világával, ám a sorozat éppen arról szól, hogy a sereg is emberekből áll, tele érzelemmel, vágyakkal. Vagyis az üzenet világos: a katonaság emberarcú. A táj, a város, Györbíró háza pedig idealizáltan szépséges, vagyis
ha te, fiatal, katona leszel, a csupa szépség ígérete jár neked.
Nem beszélve a szerelemről, ami a seregben is rád találhat. Galambos Csenge (Gál Réka Ágota) ugyan már három éve szolgál, de lám, megéri az idő, mert a toborzáson fellángol a tűz Marci és Csenge között. Szerelmük kibontakozása meghatóan emberi.
A sorozat zenéje is egészen andalító, a kellő helyen feszültséget keltő, ifj. Balogh Ferenc már a Tündérkertben is bizonyított. A Hooligans a főcímzenében pedig kifejezetten hatásosan dallamtapadós.
A vágó munkája (Pap Levente, Rumbold László) fontos a történetvezetés szempontjából, aligha rajtuk áll, hogy bár a film katonás, a jelenetek olykor kifejezetten elnyújtottak, inkább illenék egy balladához. De az is lehet, szándékoltan ilyenek, így kérte a rendező, Dombrovszky Linda (Mintaapák, Pilátus, Tóth János), és csak a pörgős akciójelenetekhez képest fektetnek hanyatt.
A sorozat a valósághoz közelítő történetet ígér, a forgatókönyv ugyanakkor idealizált sztorit hoz elénk. Emberi sorsok és kavargó érzelmek között haladunk előre. Ami a sorozat nagy hiánya, az a katonai szleng megjelenítése. Ebben halovány. Mert vagy az történik, hogy a jelen magyar honvédség tagjai mindannyian folyamatos konfliktuskezelési tréningen esnek át, de úgy, hogy még a tiszthelyettesek is úgy beszélnek, mint a diplomaták, ha feszültebbé válnak, vagy pedig a sorozat egy olyan rózsaszínűre festett katonaság képét közvetíti a nézők felé, ahová minden szülő boldogan adja be gyermekét, hiszen a laktanyában majd úgy bánnak vele, mint óvodában a dadusok. Ez utóbbi nem tűnik életszerűnek, és ha megnézünk bármilyen hasonló tematikájú sorozatot,
azokban a lóf@sz olyan könnyedén száll, mint égen a vadászbombázó. És ez még nem is szleng.
Összegezve: a S.E.R.E.G. nem kevés toborzási propagandával átitatott sorozat, mindezt adagolva tolja az arcunkba, mégsem fáj. Ettől korrajz. Persze emiatt lehet ettől távolságot tartani, de Györbíró alezredes és családjának története minden lassú fejlődése ellenére nézhető, érdekes, s ha leveszünk róla minden társadalmi üzenetet, kedvelhető. Nem érdemes más korabeli vagy jelenkori hazai vagy külföldi sorozattal összevetni, mert ilyen katonás minisorozat, mint amilyen november 11-én a TV2 képernyőjére kerül, még nem volt a honi piacon. Mint filmes alkotói, magyar családi-dráma-akció sorozat jó irányba mutat.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
