A jó kenyérrel szívvel-lélekkel foglalkozni kell, az nem egy robotmunka
További Degusztátor cikkek
- Tökéletes tunk Budaörsön, igazi asztali szentség
- Őrölt paprikába fullad a magyaros konyha, kozmás halat rejt a szalonnafátyol
- Meglepetés a Fakanálban: parádés bőrrel ropog az omlós csülök
- Ildikó konyhájában fullba' nyomják a múltat, totális a kulináris eltévelyedés
- Szigorúan csak ínyenceknek, akik tudják, az nem baj, ha a malac becsinált
Gyúrják, nyújtják, hajtogatják, csapkodják, formázzák, dagasztják, pihentetik, sütik, de nem mindegy hogyan, meddig és milyen hőmérsékleten, erre azonban csak ráérezni lehet gyakorlással. Ha ez egyszer megvan, akkor rátalálunk a kenyér lelkére is.
Hetedik éve szervezik meg a Kenyérlelke Fesztivált, amelynek az a célja, hogy visszaemelje a köztudatba az igazi kenyér fogalmát, készítésének változatait és eredeti ízeit. Az sem utolsó szempont, hogy a szórakoztatás mellett teret adjon a minőségi pékségeknek, a lelkes otthon sütőknek, és mindazoknak, akik a kenyérsütés rejtelmeire kíváncsiak.
A fesztivált három szervező indította útjára: Vajda József pék, Till Attila műsorvezető és Németh Áron rendezvényszervező. Utóbbival a helyszínen beszélgettünk.
A budapesti MOM Kulturális Központ, avagy a MOMkult melletti téren egymást váltják a különböző formájú kenyereket, kenyérlángosokat, pékárukat kínáló sátrak. Mindehhez biztosított az is, hogy bárki oltani tudja a szomjúságát, ha éppen szükségét érzi. A fesztivál központi része a színpad, ahol a kenyérkészítés minden csinját-binját bemutató keretében osztják meg az érdeklődőkkel. Előkerülnek a fényképezőgépek, a mobiltelefonok a kenyér szerelmeseinek kezében, miközben oldalt komoly munkában vannak a versenyző pékségek.
A Kenyérlelke Fesztivált mindig augusztus 20-án (idén augusztus 19-én és 20-án) Szent István király és az új kenyér ünnepén rendezik meg. Németh Áron az Indexnek elmondta: Budapesten kívül már Veszprémben (szeptember 4-én lesz) és Debrecenben (július 31-én volt) is jelen van a fesztivál, de itt nem szeretnének megállni. Az a tervük, hogy a következő években még több városban jelenjenek meg.
Pont azért, hogy mindenhol a köztudatba kerüljön, és visszakerüljön az asztalra az igazi kovászos kenyér
– tette hozzá Németh Áron. Hogy miért? Mert az igazi kovászos kenyér sokkal egészségesebb, mentes a különféle adalékanyagoktól, és így az emberi szervezet is le tudja bontani.
Németh Áron szerint a kenyérsütés olyan, mint a biciklizés, „ha az ember egyszer ráérez, onnan már megy, mint a karikacsapás”. A jó kenyérrel foglalkozni kell, nem egy robotmunka, a készítője beleteszi a szívét.
Régen vasárnap mindig az volt a szokás, hogy a család megsütötte a kovászos kenyeret, és egy hétig azt ették. Azt szeretnénk visszahozni, hogy az emberek otthon készítsék el a kovászos kenyerüket, vagy menjenek el olyan pékségbe, ahol ilyet készítenek
– fogalmazott Németh Áron az Indexnek.
A fesztivál színpadán mesterpék fejti ki, hogy mire kell odafigyelni az igazán jó kenyér készítésénél. Szó esik a tészta állagáról, színéről, a csapkodásról, a nyújtásról, az előformázásról, a dagasztási hőmérsékletről.
Nem tanítható, mindig érezni kell
– hangzik el. Fontos a gőzösítés, ami térfogatot emel, nem mellékes a héj vastagsága sem. Mintha nem is kenyérsütésről lenne szó, hanem valamilyen bonyolult mérnöki munkáról.
Németh Áron úgy gondolja, azután, hogy az emberek megsütötték az első vagy a második kenyerüket, utána jobban fogják értékelni, milyen nagy munka van egy kenyér elkészítésében, amely bizony egy napba is beletelik.
A koronavírus-járvány első hullámának idején sokan álltak hozzá kenyeret sütni.
Azt szoktuk mondani, hogy a kenyér az új tamagocsi
– jegyezte meg nevetve a rendezvényszervező. A fesztiválon jelenlévő pékségeknek nagy szerepe van abban, hogy egyre többen kezdtek el otthon kenyeret sütni, hiszen a pékek videókat készítettek arról, miként is kell ennek nekiállni.
A Kenyérlelke Fesztivál központi programját a pékségek és az otthon sütők versenye adja. Előbbiek alapos kiválasztáson mennek végig, a szervezők végigjárják a jelentkezőket és megkóstolják a kenyereiket. Egy pékség csak úgy vehet részt a fesztiválon, ha előtte ellenőrizték, hogy tényleg jó terméket készít-e.
Ha megkóstolja az ember a kovászos kenyeret, akkor benne érzi a készítőjének a lelkét. Aki kovászos kenyeret készít, annak a szíve-lelke benne van
– fejtette ki Németh Áron.
Az idei évben három kategóriában lehetett indulnia a versenyzőknek (mind az otthon sütőknek, mind pedig a pékségeknek):
- fehér-, félbarna,
- teljes kiőrlésű
- és burgonyás kenyér.
Minden évben van egy új kategória. Tavaly a kendermagos volt, idén pedig a burgonyás kenyér lett. A pékségeknek némi „nehezítés”, hogy a fehér-, félbarnát helyben kell készíteniük.
A lelkes otthon sütők száma évről-évre nő, idén 73-an jelentkeztek. A regisztrálók egymás után hozzák bemutatni versenymunkáikat. Formák és színek, melyek mind számítanak, mert az esztétikum sem mindegy a tartalom mellett.
Németh Áron elmondta: előfordul, hogy van olyan otthon sütő, akinek kenyere megverné a pékségeket is.
Van olyan korábbi otthon sütő győztes versenyző is, akinek azóta már két péksége van.
Nem csupán Budapestről vannak jelentkezők, hanem vidékről, a határon túlról, sőt, idén az Egyesült Államokból is van versenyző.
„Az vagy nekem, mint testnek a kenyér” – így kezdődik a shakespeare-i szonett. És valóban, a kenyér az élet. Nem mindegy, hogy mivel tápláljunk a testünket, de az is fontos, hogy tiszteljük azt, amit magunkhoz veszünk, és értékeljük a munka gyümölcsét. Meg azt is, akinek köszönhetjük.
Az Indexre interjút készítettünk KovászLabor közösség és a Jenői Pékség alapítójával, Ormós Gabriellával, aki elmondta: a kovászos kenyér még mindig szűk körben népszerű, míg a lakosság nagy része továbbra is rossz minőségű gabonából készült, tartósítószerekkel, adalékanyagokkal gazdagon dúsított kenyeret eszik. Míg azonban 2017-ben tíz helyen lehetett igazi kovászos kenyeret kapni, az üzletek száma az utóbbi évben megduplázódott, ma ez ötven kisebb pékséget jelent.