Véget ért a báli szezon, és 2024-ben úgy alakult, mivel a húsvét mozgó ünnep, hogy éppen a szerelmesek napján, február 14-én kezdődik a böjti időszak. Az idei bálok közül ha egyet kellene felidézni, ami igazán emlékezetes, az a híres és nevezetes bécsi Kaffeesiederball, vagyis a Kávémérők Bálja. Ez volt a 65., és az Index, a bál egyik védnöke, a Meinl család meghívására ott járt. Nem akármilyen történet következik: lesz benne kávé, történelem és keringő a Habsburg uralkodók egykori palotájában, a Hofburgban.

Visz a valcer, fordul a fej, lábhoz láb, kéz a kézben suhan a történelem. Bécsben egyetlen percre sem áll meg az idő, de úgy könnyű, hogy ott szinte mindent megőriznek a múltból, ami az élet része. Vigyáznak emlékezetre, ruhára, zenére, épületre, gasztronómiára, kávéházi kultúrára. Utóbbi, a bécsi, 2011 óta az UNESCO szellemi kulturális örökség része, megmutatkozásának egyik legfőbb bizonyítéka pedig éppen a 65. Kaffeesiederball.

A Hofburg termeiben egykor elképzelhetetlennek számított az, hogy a legfőbb előkelőségeken kívül bármilyen földi halandó betegye a lábát oda. Most viszont a bécsieké, az osztrák polgároké minden lépcső, festmény a falon, mélybe lógó csillár. A parkett peremén ülve és állva minden vendég a történelem szereplőjének érezheti magát. A kávémérők farsangi örömünnepe ma már az egyik legfontosabb és legjelentősebb bécsi bál, társadalmi esemény.

Bécs legendás kávéházai

Talán azért alakult így, mert a bécsi kávékultúra legendás. Egykor a pesti is ezt másolta, és amíg az Osztrák–Magyar Monarchia fennállt, jól is működött. A pezsgő kávéházi élet szinte minden területén éreztette forradalmi hatását, legyen az társadalmi változás, művészeti irányzatok születése. Bécsben ma is tudósok, színészek, írók, költők, esztéták ülnek le egymással beszélgetni, egy csésze fekete mellett értekeznek a világ dolgairól – mert a bécsiek erről a szokásukról ma sem hajlandóak lemondani.

Az osztrák fővárosban, úgy tartják – valójában megszámlálhatatlan –, hogy kétezernél is több olyan hely található, amire azt mondják, ott remek kávé iható. A leghíresebbek, persze, a kávéházak. Ezek száma is több száz, és inkább ezer, mint ötszáz, köztük számos világhírű. Ilyen az értelmiség és politikusok egyik legfőbb találkozóhelye, az art deco világát idéző Cafe Landtmann; az Opera mögött működő barokkos, klasszicista hangulatú Café Sacher; a parkettás, faburkolatú Café Sperl, ahol Lehár Ferenc is gyakran megfordult; a Café Zentral Stefan Zweig kedvenc helye volt; az irodalmárok a Griensteidlbe jártak; s ha élne még Gustav Klimt, biztosan látnák a Café Museum valamelyik asztalánál; és ott van még a legendás Havelka vagy a Drechsler. Felsorolni sem egyszerű, mennyi találkozás helyszíne lehet egy kávéház.

A bécsi kávékultúra azonban bizonyosan nem választható el a Meinl családtól. Már csak azért sem, mert Julius Meinl egykor itt, Bécsben tökéletesítette azt a pörkölési eljárást, amely világszerte forradalmasította a kávéfogyasztási szokásokat. A bécsi háziasszonyok már a XIX. században is hozzájuthattak a csodaszernek is tartott kávébabokhoz, csakhogy az otthoni, egyedi pörkölési módszerekkel meglehetősen eltérő minőségű fekete italokat készítettek.

Julius Meinl jól odapörkölt a világnak

Julius Meinl arra jött rá, hogy a megfelelő minőségű alpesi víz és pörkölési technológia segítségével a kávéfogyasztási élmény reprodukálható.

Ma Bécsben a Julius Meinl utcában működik a családi vállalkozás pörkölő- és csomagolóüzeme, Olaszországban Vicenzában. A kidolgozott eljárás, bármennyire hihetetlen, ma is ugyanaz. Érkezzen bár a kávészállítmány Dél-Amerikából (Kolumbia) vagy Afrikából (Uganda), és legyen bár a kávé arabica vagy robusta, vagy a kettő keveréke, ellenőrzött és felügyelt pörkölési folyamaton megy keresztül – legyen világos, közepes vagy sötét a pörkölés. Ennek eredményeképp

• a világos pörkölés intenzív aromát ad, magasabb savtartalmat hagy, remek filteres kávé készíthető belőle;
• a közepes pörkölés aromásabb, karamellizált és kevésbé savas kávét eredményez, általában ezt használják a klasszikus tipikus bécsi kávé elkészítéséhez;
• a sötét pörkölés pedig az eszpresszó rajongóinak kedvez, az erősen karamellizált kávé intenzívebb ízű.

Ami azonban a ma már ötödik generációs Julius Meinl kávéit igazán jellemzi, az nem csupán a pörkölési módszer megtalálása és elterjesztése, hanem a folyamat is, ahogyan a kávét elültetik, nevelik, szüretelik, majd elhozzák termőhelyéről. Ma a Julius Meinlnél ezt úgy mondják, hogy a kávét tudatosan olyan beszállítóktól szerzik be, akik megfelelnek a társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóság felelősségteljes normáinak, éppen ezért figyelnek a megfelelő képzési háttér megteremtésére, valamint arra is, hogy a termelők a megfelelő ellentételezést kapják munkájukért.

Kávétörténelem és keringő

S hogy ez náluk mennyire jól és időtállóan működik, azt éppen a múlt bizonyítja. Ehhez hívjuk segítségül a korabeli lapokat. Ugorjunk vissza abba az időbe, amikor a magyarok még Meinl Gyulaként írtak a kávédinasztia alapítójáról, aki 1862 óta forgalmazta prémiumkávéit és -teáit. Szóval, Meinl Gyula 1906. szeptember 23-án megjelentetett egy hirdetést az Esztergom című hetilapban, így szólt:

Meinl Gyula pörkölt kávéja csak ezen szabadalmazott tartányból kiszolgálva valódi. Vásárlásnál sziveskedjék az árra és a Meinl Gyula névre ügyelni. Ha ezen tanácsot figyelembe veszi, biztos lehet, hogy valódi Meinl Gyula féle kávét eredeti áron fog kapni.

S hogy miért volt erre szükség? Erre talán az is lehetne a válasz, hogy a kávéjuk valóban forradalmasította a kávézási szokásokat, éppen ezért sok irigyük is akadt. Egyszer egy soproni kereskedő kérdőjelezte meg a Meinl kávék kereskedelmi tekintélyét, és az ügy odáig fajult, hogy a támadóval szemben a törvény erejével kellett fellépni. Az alábbi nyilatkozat a Soproni Napló 1907. március 31-én megjelent számában olvasható:

• „A Meinl Gyula cég bebizonyíthatólag az osztrák-magyar monarchia legnagyobb kávé-importőre; ez vámkezelési adatokkal hivatalosan is igazolható. A Meinl Gyula cég, ami ugyancsak bebizonyítható, havonként körülbelül 160.000 kg. Kávét pörköl. A Meinl Gyula cég, amint ezt szintén bármikor be tudja bizonyítani, kávéit közvetlenül a termelő országokból hozza be, tehát, minden közvetítő kereskedő kizárásával. A Meinl Gyula cég az egész monarchiában a legnagyobb tekintélynek örvend s azért arat ily sikereket, mert a képzelhető legjobb szervezettel nőtt naggyá, a legcsekélyebb üzemköltségekkel dolgozik s e mellett a legnagyobb szakismeretek fölött rendelkezik. Ezek különben oly dolgok, miket mindenki tud, aki a cégnek Budapesten, Bécsben s a monarchia többi jelentékeny városában fennálló nagy, mintaszerű üzleteit ismeri.”

Nos, így már érthető, hogy 2024-ben, amikor a sors éppen úgy hozta, hogy a farsang éppen a szerelmesek napjának előestéjén zárult, február 2-án a 65. bécsi Kaffeesiederball, vagyis a Kávémérők Bál egyik fő támogatója és védnöke a Julius Meinl volt.

Az ötödik generációs családi vállalkozás tagjai ezért is jönnek el ide minden évben, együtt keringőznek a bécsi polgárokkal, a kávémérők jeles képviselőivel. A Hofburg báltermében mindenki együtt ünnepel.

Az elsőbálozók, arcukon gyermeki izgalommal, szerelmes pillantással keringőznek, a lépcsőkön pedig a különféle színes, modern és császári időket idéző báli ruhába öltözött hölgyek, szmokingos, frakkot viselő férfiak várják, hogy elvegyülhessenek végre a báli forgatagban. A jelenlévők létszáma tekintélyes: 3600 nő és férfi, fiú és lány, 16 évestől a 80 évesig. Ilyen társadalmi energiára és rezdülésre Magyarországon példa sincs nagyon. De ez történik, amikor a fiatalok egy olyan kultúrába nőnek bele, amit majd, ahogyan az elődeik tették, továbbadnak az utódoknak.

A cikk a Julius Meinl együttműködésével készült.