A kakaós csiga belépő szint, a borjúszív haladóknak ajánlott, a kimchis babka viszont már fekete öves élvezet. Az MBH Bank Gourmet Fesztiválon annyi finomságot lehet kóstolni, hogy két dolgot tehetünk: vagy fogjuk a kis térképünket, és szisztematikusan végigjárjuk a kínálat alapján a pavilonokat, vagy belelazulunk a forgatagba, és a látvány, az illat vagy az ismerősök beszámolóiból szerzett impulzusok alapján eszünk-iszunk, de persze választhatjuk célirányosan a kedvenceinket is. A II. kerületi Millenárison ismét az ország, sőt Erdély ízei várják a látogatókat 2024. május 24–26-ig.

A menő kalucsnik, a színes esernyők vagy a csinos esőköpenyek éppúgy a Gourmet Fesztivál kellékei közé tartozhatnának már, mint a bérelhető borospohár. Az első napon az időjárás egy könnyű nyári záporral emlékeztetett minket erre, de az edzett Gourmet-látogatókat ez egyáltalán nem ijeszti el a kulináris barangolástól. Egyrészt vannak napernyők és árnyékolók, amik az eső ellen éppúgy védenek, másrészt az eső után mindig ragyogó napsütés következik – ez a többéves tapasztalat –, amikor semmi sem állhat a jó ízű falatozás és a jóízű beszélgetések útjába.

mint az, hogy a főváros vagy az ország különböző pontjairól összesereglő bisztrók, éttermek, pékségek, borásztok és egyéb gasztronómiai műhelyek kínálatából ízelítőt kapjunk. Beszélgetnek a szakma képviselői, hiszen egymás mellé kerülhetnek stílusban és földrajzi elhelyezkedésükben is távol álló éttermek, beszélgetnek a látogatók egymással, amihez csak helyet kell foglalni az asztalok egyikénél, és sorban kipróbálni, majd megvitatni az ételeket, de a fogások elkészítői beszélgetnek az érdeklődő vásárlókkal is, hiszen szívesen mesélnek magukról, az ételeikről, az alapanyagaikról, a filozófiájukról.

De miután az egész fesztivál egy nagy, vidám forgatag, és sétálgatás, nézelődés közben is összefuthatunk ismerősökkel, a gasztronómia a társasági életet, az egymással való kapcsolódásunkat segíti. A kísérő programokat pedig a különböző workshopoktól a színpadi beszélgetéseken és a gyerekfoglalkozásokon át a gasztroszínházig felsorolni sem lehet.  

Sült húsok illata a levegőben

Az első napon tett kóstolótúránkat a Tokaj-Hegyalját képviselő Bobajkánál kezdtük, amely a nevét is a mákos guba tokaji változatáról kapta. Kacsamájminyont ettünk brióssal – a máj és a meleg, kissé megpirított kalácstészta hálás párosítás, a roppanós minyonkéreg és a savas gyümölcsvelő-körítés pedig jól feldobta a klasszikus ízeket. A mangalicakrokett könnyű, finoman fűszeres, de a desszertként kínált meggyes-mákos „süti” is könnyű, krémes, nem telíti el az embert.

A szomszédos, budapesti székhelyű Flava Kitchen & More egzotikus ízekkel és illatokkal csábított. A laska shawarma lencsés-rizses, zöldséges-fűszernövényes lepényt, a beijinhos kókuszos-mogyorós desszertgolyókat takart. A roppanóscsirke-gofri viszont pont az volt, amit a neve ígért: az ízletes sült hús együtt roppant a tésztával, és míg a gombás fogásnál a kapor, itt a koriander adott karakteres ízt a fogásnak.

Az indokínai konyha fellegvárát, az Opium Restaurant & Bar standját nem lehet eltéveszteni: a hely vietnámi ételeket kínál a gyarmati időkre emlékeztető franciás beütéssel, ezért egy szakajtónyi ropogós bagett vonzza a szemet, de az orrunk után is mehetünk, olyan finom illatokat áraszt, ahogy a nyársak sülnek a faszénen. Ha nem lennénk biztosak abban, mit takar a Báhn Mi szendvics vagy a nyárson sült Nem Lui (zöld változata a Nem Lui Lá Lót), nyugodtan kérdezzük az étterem munkatársait. És aki még soha nem kóstolt Szent Jakab-kagylót, itt azt is megteheti.

A Laurel Budapest töltött paprikát kínál csicseriborsókrémmel és homárolajjal, de a kalács-ördögszekérgomba „pastrami” is annyi összetevőt tartalmaz, hogy csak győzzük megérezni, kitalálni. Szerencsére segít ebben a kiírás, a savanyított medvehagymatermést vagy a kaporolajjal megfestett zöldalmakockákat enélkül nehezebb lenne beazonosítani. A Laurel standjánál figyelemmel kísérhetjük, ahogy Ötvös Zsuzsanna klasszika-filológia szakos, pályaváltó cukrász, az idei fesztivál egyik nagykövete biztos kézzel nyomja habzsákból a kacsatepertő-pralinét az égetett tésztából készült karamellfánkra.

A véres csiga kifejezés ne riasszon el senkit, ez csupán annyit tesz, hogy egy kakaós csigára emlékeztető péksüteményt hagymás sült vérrel készítenek. Mindezt a Salt Bakery standjánál vásárolhatjuk meg, ahol kimchivajas babkát is árulnak – na, ez már nagyobb nyitottságot igényel a nem megszokott ízpárosításokra. A banános, csokis, diós keksz viszont olyan, mintha a nagymamánk sütötte volna.

A gyöngyösi Bori Mami Étterem a Gourmet Fesztivál kedvelt visszatérő vidéki étterme, szemet gyönyörködtető fogásaikban az egyszerűnek tűnő velős pirítós is olyan csinos új ruhát kapott, mint az ételek hercegnője. A borjúszívet céklában megbújó máj kíséri, a „cseresznyedohány” néven futó desszert pedig annyi pici finomságot tartalmaz a pisztáciaforgácsoktól az ehető virágokig, hogy nézni és enni is élvezet.

Harcsatepertő és tengerisügér-tartár

Mindemellett ittunk bort, koktélt, kávét, összefutottunk a Panificio il Basilico megunhatatlan kemencéje előtt Szabadfi Szabolccsal, vagyis Szabi, a pékkel, ettünk néhány falatot a Jenői Pékség kovászolt kenyereiből (Ormós Gabriella a fesztivál másik nagykövete) és a Fekete Zsóka (ő a harmadik nagykövet) mangalicafarmjáról származó szalonnából, és beszélgettünk a Pajta étterem munkatársaival, akik az Őrségből először vesznek részt a fesztiválon, csakúgy, mint az Iszkor – Mályinka Pohner Ádámmal, avagy a debreceni Next Bistro.

A vidéki éttermek fogásaitól kedvet kaphatunk az utazáshoz is, ami akár Erdélybe is vezethet. Gourmet Fesztiválon három helyen lehet megkódolni a Taste of Transylvania finomságait: a Páva, a Vineta Bár és a Carassia Pezsgőpincészet standjainál. Az irányt nem lehet eltéveszteni: ha azt látjuk, hogy padlizsánok sülnek, amelyekből majd vineta készül, akkor jó helyen járunk.

A Gourmet Fesztivál sok-sok fázison „átesett” már, volt, hogy egy-egy alapanyag került fókuszba, máskor a gasztronómiában végbement generációváltást követték a fiatal séfekkel – idén a női energiákra irányul több figyelem. De bármi legyen is a tematika, a helyszínen ez nem meghatározó, ott már mindentől függetlenül átadhatjuk magunkat a felfedezés örömének. Itt van a Kádár étkezde sólettel, a Horgonyzó Kisvendéglő harcsatepertővel, de a Costes Downtown is borjútartelette-tel vagy a Kollázs tengerisügér-tartárral. Az árak 2500 és 6000 forint között mozognak, és biztosan talál mindenki a fogára való finomságot.

Ez a szerkesztőségi tartalom a Gourmet Fesztivál együttműködésével jött létre.