A Magyar Konyha magazin Balatoni Gasztrokalauza 12. alkalommal foglalja össze, hol és mit érdemes enni a Balatonnál. A 300 ínyenctipp között 50 új hely szerepel: éttermek, strandbüfék, pékek, cukrászdák, fagyizók. A strandtáska-kompatibilis kiadvány a 2024. június–júliusi Magyar Konyhához csomagolva kapható az újságárusoknál.

Tizenkettedik alkalommal kapja meg ingyenes balatoni gasztroiránytűjét az olvasó a 48 éves Magyar Konyha magazintól. A szerkesztőség idén is „körbeette” a tavat, aminek az eredménye 300 tipp és 50 vadonatúj hely. A kiadvány, amelynek borítóján Rácz Nóra grafikái láthatók,

amely az éttermi kategóriák mindegyikéből ajánl helyeket: kultúrbisztrót, halsütödét, retróikonokat, fűszerkerteket, sajtkészítő műhelyeket, kockás abroszos kisvendéglőket, fine dining éttermeket, borászatokat, cukrászdákat és fagylaltozókat.

A hekk hozzátartozik a Balatonhoz

„A jó iránytű fontos, mert ha rosszul választunk, visszasírjuk a gasztrokádárizmust, azt pedig nem szeretnénk” – fogalmazott a kiadvány budapesti bemutatóján Vinkó József, a magazin főszerkesztője. Elmondta, hogy a kínálat az elmúlt 12 évet tekintve letisztultabb lett,

Érezhető viszont elmozdulás a fine dining irányába, amit az is mutat, hogy nagy nevek – például Csillag Richárd vagy Mede Ádám – jelentek meg a Balaton körül séfként, illetve tanácsadó séfként. Jó hír, hogy a Michelin ellenőrei is figyelik a Balaton kínálatát, idén 16 helyet tartottak a tó mellett ajánlásra méltónak, ezeket is sorra veszi a kiadvány.

Aki viszont az egyszerűbb, netán a komfortételekre szavaz, az a jellegzetes balatoni klasszikusokat továbbra is megtalálja. Lángos, hekk, nápolyi pizza, francia, olasz, mediterrán, mexikói ízek, tengeri herkentyűk, BBQ, hamburger szerepel a kínálatban, ám egy jó hagyományőrző fonyódi halászlevet (más néven petyek) továbbra sem találni. Sajnálatos tény ugyanakkor, hogy a munkaerőhiány nem változott, az árak pedig általánosságban budapesti szinten mozognak.

Lévai Anikó a balatoni titkokról

A bemutatón Lévai Anikó, a Magyar Konyha szerkesztőbizottságának elnöke a kiadványról és a balatoni életérzésről beszélt. 

Ahhoz magyarnak, vagy legalábbis a magyarok között gyökeret vert, köztünk ismerősen mozgó embernek kell lenni, hogy értsük és megértsük, miért is önálló régió a Balaton. Nem is elsősorban földrajzi, történelmi, ökológiai vagy társadalmi szempontokból tekinthetjük régiónak, hanem kulturális, és még inkább érzelmi okokból

– fogalmazott Lévai Anikó, aki szerint a Balaton a balatoniaknak a világ közepe – minden más magyarnak pedig egyenlő a nyárral, a nyári szünidővel, a gyerekkorral. A gondtalan, álmos, jókedvű gyerekkori nyarakkal, lángossal, főtt kukoricával, sült keszeggel – és igen, a hekkel is –, ezzel a tengernek kicsi, tónak nagy víztömeggel, nagyszülők által rendben tartott kiskertekkel, fűzfás-homokos, náddal szegélyezett strandokkal.

A Balaton nagyon a miénk, a Balatonhoz mindannyian érzelmileg kötődünk, és amikor a magyar érzelmileg kötődik, ott gasztronómia is van, mert mi, magyarok örömünkben és bánatunkban is eszünk, és sokszor jobban emlékszünk arra, hogy mit ettünk egy eseményen, mint arra, hogy ott mi is történt

– mondta a szerkesztőbizottság elnöke, és felelevenítette a kezdeteket: „Amikor a balatoni gasztrokalauzt megálmodtuk, azt mondogattuk egymás közt: ennek a kis kulináris iránytűnek az a feladata, hogy a magyar családok ne rossz szájízzel jöjjenek haza a nyaralásból.

Mert a Balaton és a balatoni gasztronómia már rég nem a strandbüfék kínálatával azonos – bár azok között is van kiemelkedően különleges is. Kiváló éttermek, büfék, piacok, standok jellemzik, ezek mögött pedig kiválóbbnál kiválóbb szakemberek, séfek, de sokszor csak nagyot álmodó és maximalista háziasszonyok állnak. A Balatonon azonban minden rejtve marad: mindenki őrzi a titkot, hol a legfinomabb a halászlé, és melyik fagyi igazán mennyei.

Ez a kalauz, a Magyar Konyháé, mindenkit ezeknek a balatoni titkoknak a tudójává tesz. Arra való, hogy sokat forgassuk, használjuk. Rongyolódjon el a sarka, öntsük le véletlenül vörösborral vagy maszatolják össze csokoládés gyerekujjak” – mondta Lévai Anikó. 

Felemelő és ijesztő

A szerkesztőbizottság elnöke szerint az, hogy 12. alkalommal adják ki a kalauzt, egyszerre felemelő és ijesztő.

Felemelő, mert végig nyomon követtük a tóparti konyhaművészet fejlődését, és a pandémia idején sem bátortalanodtunk el. Ugyanakkor ijesztő is, egyrészt mert még mindig nem érezhetjük azt, hogy teljes egészében sikerült feltérképezni, leltározni a balatoni kulinária legjobb helyeit. Másrészt mert ilyen gyorsan fut az idő: nemcsak ez a 12 év telt el gyorsan, hanem a Magyar Konyha maga is 48 éves.

Ezzel az életkorral Közép-Európa legrégebbi, folyamatosan megjelenő, kulináris havilapja, alcíme szerint »gasztrokulturális magazin«, tehát nem pusztán receptújság, hanem egy lap, amitől a szellem is jóllakik. Kívánom, hogy forgassák rongyosra ezen a nyáron a Magyar Konyha balatoni gasztrokalauzát, fedezzenek fel jobbnál jobb helyeket, finomabbnál finomabb ízeket, és ismerjék meg az embereket, családokat is, akik ezekkel ellátnak bennünket” – zárta beszédét Lévai Anikó. 

A Magyar Konyha Balaton-könyvecskéje nélkül tehát el lehet indulni a tóhoz, de nem érdemes, hiszen az élmény a legjobb helyekkel lesz teljes. A magazin következő kiadványa, amelyet szintén a laphoz csomagolnak, a legjobb magyar termelőket veszi majd számba, akik nélkül nincs jó konyha, kiváló gasztronómia. A Balatoni 2024 gasztrokalauz bemutatójának a Pénzmúzeum Panoráma Terasza adott otthont a Várfok utcában: a Sándy Gyula tervei alapján megalkotott százéves, különleges épület – az egykori Postapalota – hetedik emeletén található terasz páratlan kilátást nyújt a városra, és a nagyközönség számára is nyitva áll.