Szerdán a Burger King egy tréfás reklámot tett közzé, amit egyenesen legnagyobb ellenfelének, a McDonald's-nak címzett: mi lenne, hogyha egyesítenék erejüket, és egy nap kedvéért nyitnának egy helyet, ahol félig a BK, félig pedig a Meki alkalmazottai dolgoznának, minden bevételt jótékonyságra fordítaná, viszont csak és kizárólag a McWhoppert lehetne ott árulni, ami a nevéhez híven a két lánc legnépszerűbb terméke lenne összegyúrva.
Én sose gondoltam volna, hogy a McDonald's lesz az, aki ebben az egészben a racionális félként fog viselkedni, a cég vezérigazgatója kijelentette, hogy inkább egy komolyabb kampány kedvéért kellene összeállni, ja, és egyébként legközelebb egy telefon is elég lenne a Chicago Tribune-ben publikált hirdetés helyett.
Azt kell mondanom, hogy a McDonald's nyuszi, mert a McWhopper lenne az évtized bombaötlete. Ezt onnan tudom, hogy én is ettem, mondjuk nem előzte meg több hónapnyi food stylist az előkészületeket, egyszerűesn csak szétszedtem egy Big Macet meg egy Whoppert, aztán a rétegeiket szépen egymásra terítettem, hogy létrejöjjön egy többemeletes, 1400 kalóriás hússzörnyeteg, amit csak szuszogva, pihegve, részletekben lehet megenni, de nagyon nehéz leállni vele.
Az összeállítás már ott problémás volt, hogy a Whopper egy, a Big Mac meg kétszintes, úgyhogy annyit csaltam, hogy az utóbbiból kihajítottam az egyik réteg zsemlét, mert ha az ember hamburgert akar enni, akkor úgysem a kenyérre kíváncsi. A Burger King sajnos a felhívásában egyáltalán nem mondta meg, hogyan is kellene a két terméket kombinálni, de a józan ész segített: a Whopper zsemléje nagyobb, úgyhogy az lesz a külső rétege, a húsa pedig bekerül a szörnyeteg abszolút közepébe, hogy kicsit lifegjen a két kisebb húspogácsa között. Az eredmény egy szokásosnál jóval magasabb, tartalmasabb és groteszkebb hamburger lett.
Nézze meg, mi hogyan csináltuk:
És sokkal finomabb. Ha eltekintünk attól, hogy az erőteljes nyomkodástól, ami szükséges volt a rendes méret eléréséhez, teljesen összepasszírozódott a belseje és gyakorlatilag egy nagy, zömök, húscafatokkal töltött kulimász lett a vége, amiben egyesült mindkét különböző burgernek az előnye: a Big Mac majonézes szósza és sajtja, és a Whopper kicsit több friss zöldsége. Hogy melyik hús melyik volt, azt már ne kérdezze senki, mert őrült nagy különbség nem volt benne.
Az igazi sokk nem akkor jött, amikor a kollégákkal együtt hárman elfogyasztottuk a csináld-magad-McWhoppert, hanem amikor úgy döntöttük, hogy megkóstoljuk a hozzávalókat, vagyis az eredeti burgereket. A Big Mac kifejezetten olyannak tűnt, mint két kartonlapban húsmorzsalék, a Whopperben meg sokat nem éreztük a szikkadó zsemlén kívül. Mintha a McWhopper lenne a kiteljesedése ennek a két dolognak, mintha belekóstoltunk volna egy magasabb formájába a hamburgernek, és miután megtapasztaltuk, az előző kettő csak olcsó másolat, röhejes hamisítvány lenne az eredetihez képest.
Nem hiába létezik egy lista a McDonald's Titkos Kínálatairól, aminek a nagy része abból áll, hogy meg kell venni két különböző ételt, aztán beleszuszakolni egymásba. Kár, hogy a Burger King és a McDonald's nem tudott legalább annyi időre meghunyászkodni egymás előtt, hogy ezt ne bindzsizni kelljen a konyhában, hanem elvitelre kérni náluk.
Viszonylag egyszerű is megcsinálni: a legtöbb plázában van mindkét gyorsétteremből, és a belvárosban is több helyen (Blaha Lujza tér, Astoria, Deák tér, Oktogon, Nyugati pályaudvar) egyszerűen hozzáférhető mindkét szendvics, hogy gyorsan összedobjuk a McWhoppert.