Sokat ettünk és teszteltünk, de végül megtaláltuk az év legjobb strandételét. Nem hamburger, nem is rántott sajt, hanem a kecskesajtos Big Mekk.
Idén másodszor rendezték meg az „Év strandétele” versenyt, amit a Balaton-parti büféknek hirdetett meg a Balatoni Kör. A szervezők meghívták az Indexet a zsűribe, így egy egész álló nap csak strandételeket teszteltünk. Nagyon sokat ettünk, majd győztest hirdettünk.
Azt nem mondom, hogy nagyon nehéz volt a döntés, mert bár minden büfében és ételben volt valami újszerű, de a balatonboglári Palettában és a badacsonyi Kishableányban is kapható, Big Mekk nevű kecskesajtos szendvics egyértelmű győztesként került ki a megmérettetésből. Az év felfedezettje díjat pedig egy újonnan nyílt hely, a The Spot kapta meg. Most bemutatjuk az összes versenyzőt.
Hogy mekkora reneszánszát éli a rántott sajt, annak egy egész cikket szenteltünk nem is olyan régen, bár akkor nem a zánkai, hanem a keszthelyi rántott sajtot méltattuk. Tavaly írtunk a Neked Főztem büféről, és önkényesen a legjobb strandbüfének választottuk, bár a Balatoni Kör tavalyi versenyét a fövenyesi Kalóz harcsa-krumplija nyerte.
A Neked Főztem megújította a strandbüfé fogalmát: már nem hekkért állnak sorban a strandolók, hanem harcsanyársért meg mangalica burgerért. Bár Horváth Orsolya, a Neked Főztem megálmodója szerint a sláger idén is a mangalica burger maradt, és esély sincs letaszítani a trónról, de ők is ráéreztek az új trendre, és rántott sajttal újítottak a büfében.
De nem a coopos trappistával, hanem a Levendula porta ötféle tehénsajtjának összeolvasztásával készítenek saját sajtot, amit aztán rántanak. A keszthelyi Palettában aztán ezt így elénk is tették, a Neked Főztemben azonban alaposan továbbgondolták a dolgot. A sajtot egy leginkább ciabbatára hasonlító pocakba teszik, ami Kisapátiban készül a Búzalelke pékségnél, és gyakorlatilag hibátlan. Került bele friss paradicsom salsa és ecetes lila hagyma is, mellé pedig burgonyacsipsz.
Végig azon gondolkoztam, kell-e ehhez a sajthoz még a kenyér is, illetve minek, de a szószokkal együtt mégis tökéletes kombót alkot az étel, egyedül a paníron lehetne kicsit javítani. És mint utólag kiderült, ami fölösleges, az a csipsz. Egy eleve zsíros rántott sajthoz túl sok a szintén olajos sült csipsz, bár ha ettől a kajától nem lakik jól valaki, akkor semmitől, szóval ez ügyben nem lehet panasz, az ára pedig 1890 Ft körettel együtt. Az együttes eredmény azonban mégis kissé olajos, és ez az, amiért ez az étel végül nem lett befutó, hangsúlyoznám azonban, hogy maga a sajt nagyon finom volt.
A Neked Főztem egyébként idén újabb hellyel is indult, fent a hegyen, egy egész évben nyitva tartó étteremmel indítottak, ahol Horváth Orsolya férje a séf, és ahol egészen más az étlap, ott aztán strandkajákat ne is keressük, még a hamburgert se.
A név azért kicsit megtévesztő, mert ez a pulled pork újragondolás nem mangalicából készül, csak simán disznóból, ez persze nem válik kárára egyáltalán. A balatonedericsi pék által sütött rozsbagettbe gyümölcsfán füstölt malac hasaalja kerül, alapos bőséggel. A hús tökéletes, de különlegessé mégsem ez, hanem a nagykanizsai házi mustár teszi. Egyedül a savanyú uborka nem a környékről való, az jó messziről, Kalocsa mellől érkezik egy nénitől, mert egyszerűen ezt találták a legtökéletesebbnek: nem túl savanyú, nem túl kemény, de nem is túl puha.
Az Év strandétele versenyt először tavaly hirdette meg a Balatoni Kör, céljuk, hogy felgyorsítsák a balatoni gasztrokultúrában az elmúlt pár évben bekövetkezett változást és lehetőség szerint szakítsanak a hekk és a lángos egyeduralmával. A Balatoni Kör felhívásra bármilyen büfé jelentkezhetett július 15-ig, majd egy előszűrés után, amelyet a We Love Balaton végzett, sor került a legjobb strandétel kiválasztására. A háromfős zsűriben Stahl Judit és az Origo gasztrorovata mellett az Index is képviseltette magát. A Balatoni Kört 2014-ben hozta létre húsz balatoni vendéglátós és borász. Idén tíz új taggal bővültek. A régiós érdekvédelmi szervezet a helyi borokra, ételekre és alapanyagokra építve igyekszik megújítani a balatoni gasztronómiát.
A Manga Laci szuper kaja, kiadós, laktató, ínyenc, talán a kenyéren lehetne változtatni, de ez sem fontos, ára 1900 Ft.
Nem nagyon vettem a szóviccet, és biztos voltam benne, hogy itt valami úgymond újragondolt hamburgerrel lesz dolgom, aztán persze csaptam egy jó nagyot a fejemre: hát kecske lesz az a mekk, nem burger.
A Big Mekk tulajdonképpen egy kecskesajtos szendvics, és minket, zsűritagokat azonnal letarolt, elég egyértelműen és magasan nyerte meg a versenyt. Egyszerűen nagyon egyben van az egész: a meleg, zöldfűszeres kecskesajt a házi rozskenyérben, a házi fokhagymás majonéz, a friss bazsalikom, és ami felteszi a koronát az egészre, az a sült paradicsom.
Ha bármin változtatnék, az az ára lenne. 1950 Ft egy kecskesajtos szendvicsért nekem soknak tűnik, főleg ha strandkajáról beszélünk. És bár nekem elég volt, de én ugye egész nap ettem, és nem vagyok benne biztos, hogy mindenki jól lakott volna vele. Minden más szempontból azonban a Big Mekk tökéletes találmány.
Nem véletlenül kapta meg tőlünk a The Spot az év felfedezettje díjat, Sipos Ádám önerőből vágott bele egy kis büfébe a vonyarcvashegyi strandon, ami gyökeresen más, mint a többi, holott semmi hasonlót nem csinált előtte. Teljesen egyedül tartja a tűzhely mellett a frontot minden este tízig, és többnyire vevők is rá a strandolók.
A döntőbe a Spot burger nevű saját találmányával került, ami tulajdonképpen a lángos és a hamburger ötvözése. A marhahúspogácsát, amit maga gyúr és fűszerez, kisüti, majd az előre nyújtott lángos tésztába bugyolálja, és olajban három perc alatt tovább süti. Megmondom őszintén, a lángosburger nem az a műfaj, amit én magamtól rendelnék, nekem tök jó a hús buciban is, és amúgy sem vagyok lángosőrült.
Így nekem csak pozitív lehetett a csalódás. És érdekes módon az is volt, a Spot burger sokkal kevésbé zsíros, mint gondoltam, sőt a hús volt az végül, amivel probléma van. Túl száraz volt és túl volt sütve (és egy kicsit túl apróra is volt darálva). Fődíjat így nem nyerhetett a burger, kell még rajta dolgozni egy kicsit, de nem lehet eléggé értékelni azt a hozzáállást és igyekezetet, amit a Sipos Ádám ebbe a helybe beletesz. Eleve nagyon jól néz ki az egész, és miután sokat pepecsel a hamburgerrel, még a kiegészítőkre is száz százalékig figyel.
Ad a burger mellé például egy mangós mustárt, amihez ő maga főzi a mangólekvárt némi gyömbérrel, majd kikeveri mustárral – ezt önmagában szabadalmaztatni lehetne, de nagyon finom az amerikai káposztasaláta, és az oregánós-rozmaringos tejföl is. Egyszóval minden részlet a helyén van, a The Spot egészen biztosan zarándokhely lesz, ha Siposnak lesz lehetősége kisegítőket fogadni, és ugyanilyen lelkesen folytatja, amit elkezdett. A Spot burger emellett ár-érték arányban is a legkiemelkedőbb volt minden versenyző közül, a választható körettel együtt 1550 Ft-ba kerül.
Számomra a leggyengébb versenyző volt a gyenesdiási Darnay pince, legalábbis ami az ételt illeti. A hely eleve fent van a hegyen, több köze van szerintem a romantikus zalai vidékhez, mint a Balatonhoz, alapvetően egy borpincéről beszélünk, konyhájuk nincs, borkorcsolyákat készítenek borkóstolók mellé. Azt azonban igyekeznek százszázalékosan csinálni, és csak helyi alapanyagot használni.
A Gyenesi ficánkába tapolcai füstölt pisztráng került, illetve házi sütésű pirított kenyér, rá pikáns majonéz és kétféle uborka. Ára 400 Ft, ami legnagyobb előnye, ugyanakkor van még mit javítani rajta. Az egész kreáció túlságosan majonézes és túlságosan savanyú, sok benne a kenyér, és mivel az egész saláta műanyag dobozokban előre össze van állítva, nem is friss, és nem is ropog. Az ételt műanyag dobozban is kínálják, talán ezen is lehetne változtatni. Mindamellett a Darnay pince, ha arra járunk, megér egy látogatást nagyon kellemes hely, egy 1644-ből származó műemlék pincével.