Kutatók szerint a bolygónk és saját egészségünk érdekében jelentősen át kellene alakítani az étkezésünket, a Föld ideális étrendje az lenne, ha a felére csökkentenénk a vörös húsok és a cukor globális átlagfogyasztását, és kétszer annyi gyümölcsöt, zöldséget, hüvelyeseket és magvakat ennénk. Hogy ez valaha megvalósul-e, nem tudni, de tény, hogy egyre népszerűbbek azok a “találmányok”, amikkel ki lehet váltani a húst. A mesterségesen növesztett vagy növényi alapanyagokból készült póthúsok már itt vannak köztünk. Az Euromonitor International szerint 2020-ra 2,2 milliárd dolláros üzlet lesz a gomba- és rovaralapú termékek piaca, ami tavaly még csak 1,8 milliárd dolláros biznisz volt, Leonardo DiCaprio műhúsos cégét, a Beyond Meatet is imádja a tőzsde, és szépen-lassan a gyorséttermek is beadják a derekukat, nemrég például a Burger King mondott igent a vegetáriánus hamburgerre.
Magyarországon szívesen esszük a húst hússal, de vannak országok, ahol sokkal nyitottabbak a szép új világra. Ilyen például Finnország, és a hétvégén mi is megkóstolhattuk, hogyan képzelik a jövőt. A magyarországi finn nagykövetség nyolcadik alkalommal rendezte meg az Étteremnapot, és idén egy olyan finn start-up cég termékét próbálhattuk ki, akik fast és street foodbarát választást kínálnak azoknak, akik kacérkodnak a húsmentes élettel.
A Ravintolapäivät, vagyis Restaurant Day-t 2011 májusában tartották meg először Helsinkiben, és az évek során a világ egyik legnagyobb gasztrorendezvényévé nőtte ki magát. Az Étteremnapot nem úgy kell elképzelni mint nálunk mondjuk a Torkos Csütörtököt: a honlapon bárki regisztrálhat rá, akár hobbi és amatőr szakácsok is, akik eddig mondjuk a családnak főztek, de szeretnének másokat is vendégül látni. A kezdeményezés Magyarországra is elért, bár most éppen nem bővelkedünk eseményekben.
Pedig igény lenne, ezt mutatja az is, hogy hiába mentünk oda kezdésre, a finn nagykövetség kertjében már hosszú sorok kígyóztak a pultoknál, és természetesen a legnagyobb várakozási idő a hivatalos menünél volt. A nagy sikerű lazaclevest nemrég leváltották, és inkább a street food került előtérbe. Ahogyan azt már az ajánlóban elspoilereztük, az egyik opció egy pulled pork szendvics volt, a másik pedig ugyanaz a szendvics, csak éppen nem szaftos és puha disznóhússal, hanem tépett zabbal.
A tépett zab finn találmány, a Gold&Green nevű start-up dobta piacra. A Pulled Oatsban több fehérje van mint a marha- vagy a csirkehúsban, ráadásul alacsony a zsírtartalma, és nemcsak nyers formában lehet kapni, hanem húsgolyóként (még szép) és hamburgerpogácsaként is - derült ki az ismertetőből.
És megvan az illúzió? Látványban mindenképpen, távolról nehéz volt megállapítani, hogy melyik a húsos és melyik a vegetáriánus. A tányérral a kézben már könnyebb volt a helyzet, bár a zabos verzióról így sem mondtuk volna meg, hogy húsmenetes, igaz, a sertés- helyett inkább csirkehúsra hasonlított. A textúrára sem lehet panasz, az íz megítélését pedig embere válogatja. A tépett zab olyan mint egy üres vászon, emiatt tökéletes összetevője bármilyen street foodnak, hiszen ebben a műfajban nem szoktak spórolni a fűszerekkel és a szószokkal. Ha valaki nem tud még teljesen elszakadni attól az ételkínálattól, amit húsevőként megszokott, de heti rendszerességgel szeretne húsmentesen étkezni, azoknak egy teljesen jó opció.
Mint megtudtuk, 2018-ban is egy finn innovációt kóstolhattak meg a nagykövetségen az Étteremnap vendégei, ez egy babalapú Härkis volt. Bárkivel is beszéltünk, mindenki megerősítette, Finnországban most a vegetáriánus és vegán étkezés, illetve a tudatos és fenntartható fogyasztás a legnagyobb trend. Az Eco Expert szerint ez az ország a második legjobb hely azok számára, akik nemet mondanak a húsokra, és nem véletlen, hogy a McDonald’s is itt próbálta ki a vega/vegán szendvicsét.
Komoly társadalmi vita megy arról, hogyan lehet visszafogni a húsfogyasztást. A finn hadseregben például bevezették, hogy minden héten legyen egy húsmentes nap. És nagyon sok kutatás foglalkozik azzal, hogyan melyek azok az ételek, amik egészségesek és nem károsítják a környezetet
- nyilatkozta Cita Högnabba-Lumikero, a FinnAgora nevű finn kulturális intézet igazgatónője.
Mivel nálunk kötelező sorkatonai szolgálat van, ezért az ilyen változások nagyon fontosak a szemléletformálás miatt, hiszen a felnőtt társadalom fele megfordul a hadsereg menzáin. Hasonlóan kiemelt szerepe van természetesen az oktatási intézményeknek is. A hetvenes és nyolcvanas években teljesen máshogyan étkeztünk, nagyon sok zsiradék és vörös hús fogyott, aminek megvoltak a következményei, ha az állampolgárok egészségi állapotát nézzük. Azóta sokkal tudatosabbak vagyunk
- tette hozzá Markku Virri nagykövet.
Persze ez nem jelenti azt, hogy teljes az egyetértés, az idősebb generációt nehezebb rávenni a változásokra.
Lassú folyamat, de nincs ezzel baj. Nem olyan országban élünk, ahol diktatúra van, és megmondják az embereknek, hogy mit hogyan kell csinálni, mi szeretjük ezeket a kérdéseket alaposan körbejárni
- jegyezte meg Högnabba-Lumikero.
Visszatérve az innovációkra, természeti adottságai miatt a zöldség- és gyümölcstermesztés elég visszafogott Finnországban, ezért van szükség olyan megoldásokra, amelyek a helyi alapanyagokat (zab, babfélék) felhasználva tudnak megfelelő választási lehetőséget biztosítani a növényi alapú étrenden élőknek, arról nem is beszélve, hogy a húspótlékok fontosak az átmeneti időszakban azoknak, akik most térnének át.
Ahogyan az előző években, a nagykövetség és a FinnAgora Étteremnapján a Tamperei Felsőfokú Szakképzési Intézet diákjai főzték le a menüt, a munkájukat két oktató, Arja Luiro és Riitta Brännare felügyelte. Őket kértük meg arra, hogy meséljenek a hagyományos finn konyháról, hiszen reformok ennek az alapjain nyugszanak.