Ha azt mondom, a szecessziós paloták alföldi városa, lesz akinek Szabadka ugrik be, másnak Szeged, sokaknak pedig Kecskemét. Mindegyiknek megvan a sajátos íze, és mindnek van valamilyen adottsága, amiben egyedülálló. Természetes volt, hogy a Mi vidékünk túrái során - Csongrád megyei kalandozásunkhoz hasonlóan - Bács-Kiskun megye székhelyén is felkeressük ezeket az épületeket. Lássuk őket sorra!
Kecskemét főteréről, vagyis főtereinek láncolatáról (Szabadság, Kálvin, Kossuth, Széchenyi, Katona József terek) már esett szó korábban is. Ha valakit érdekel alaposabban, annak érdemes elolvasnia a Táj-kert blog idevágó posztját. A város szecessziós palotáinak többsége is itt található, de az azt megelőző, és az azt követő korból is számtalan szép épület áll itt. A korábbi évszázadokat a templomok idézik fel, köztük a középkori elemeket őrző Szent Miklós talán a legizgalmasabb. Furcsa módon öregebb az Öregtemplomnál is, mely viszont a vidék legnagyobb temploma. A reformátusokét azt teszi izgalmassá, hogy a még a török hódoltság alatt épült (komoly lobbizás kellett hozzá!) gótikus és reneszánsz elemekkel, aztán persze kötelező barokk átépítéssel. Ám a legismertebb szakrális épület a városban az egykori zsinagóga.
Megdöbbentő méretű épület még ma is, pláne az lehetett a parasztházakkal teli, 19. századi mezőváros közepén. Érdekes, hogy ez a romantikus-mór stílusú - tehát nem szecessziós - templom ma mennyire belesimul a szecessziós épületek sorába, aminek az az oka, hogy a néhány évtizeddel később hódító stílus - kiváltképp a magyaros irányzata - sokat merített a keleti motívumkincsből.
A főtér épületeinél azért muszáj megemlíteni a huszadik század második felében készült alkotásokat is. Képregényes oszlopai miatt már írtam a modern rendelőintézetről, mely egy sarokra áll innen, és a sajnos lebontásra váró, gyönyörű, virágablakos Kerényi-házról is. De a tér meghatározó - sokak megdöbbenésére védelemre javasolt - épülete az Aranyhomok Szálló is, amit Janáky István tervezett 1962-ben.
Szóval ebben a több évszázados kavalkádban jelenti a meghatározó stíluselemet a szecesszió.
A magyar szecesszió megteremtői, Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján épült a kecskeméti városháza, akárcsak a szegedi. Ennek ellenére ez sem valódi szecessziós épület. Igaz, jelentősen elmozdultak már a tervezők a barokkos kötöttségtől, és a magyar népművészetet gyúrták egybe a középkori formákkal, megbolondítva némi keleti ízzel, az épület azonban sok tekintetben még az előző korszakhoz, a historizmushoz tartozik.
Ottjártunkkor javában zajlott a ház felújítása, de így legalább remekül lehetett tanulmányozni a tető szerkezetét, hogyan is kerülnek helyükre a díszes cserepek. A ház valódi nevezetessége jóval később készült el: Kodály születésének századik évfordulóján, 1982-ben helyezték el a homlokzaton a híres harangjátékot. Most az sem működik, de a felújítás után várhatóan ismét rendszeresen felcsendülnek majd rajta a Háry Jánosban felhasznált népdalok, valamint a Kecskemét is kiállítja kezdetű, réges-régi katonanóta dallamai.
Ennek a háznak a nevét minden gyermek ismeri, hiszen az egyik leghíresebb magyar gyermekdalban szerepel. Még a zöld ablakok is stimmelnek (bár eredetileg azok is több színnel voltak díszítve). Jó kérdés persze, hogy van-e köze az éneknek a házhoz. Érdekes módon épp Kecskemét híres szülötte, Kodály Zoltán gyűjtötte azt, de több száz kilométerre innen, Csíkban, Kászonjakabfalván.
Nem nagyon valószínű, hogy az akkor még csak tíz éve álló alföldi kaszinó ilyen gyorsan népdalt ihletett volna a székelyeknél. Hihetőbb, hogy egy másik "cifrapalotáról" lehet szó, mert sokfelé hívta így a népnyelv a díszes szecessziós házakat. Mindenesetre ez a leghíresebb mind közül és joggal.
A Márkus Géza tervezte épületet díszítését mindenki megcsodálja, nem kell hozzá nagyon gyakorlott szem, olyan szép és olyan magától értetődő. Eredetileg a földszintjén üzletek, az első szintjén a már említett kereskedelmi kaszinó, feljebb lakások voltak. Az utóbbi két funkciót külön lépcsőház szolgálta ki. Ma képtár működik a házban.
A magyaros szecesszió legszebb példáit alkotó Komor Marcell és Jakab Dezső műve ez a ház, mely ma Ifjúsági Otthon néven működik. Üvegmozaikjait is szintén egy jól ismert mester, Roth Miksa készítette. Valódi gyöngyszem, a város éke lehetne. Bár nincs tragikus állapotban, azért egy renoválás ráférne, meg hát a környezete sem olyan csalogató. Ha egyszer a szomszéd utcát is olyan okosan kitalálják, mint a háztömb túloldalán, ez a ház is nagyobb figyelmet fog kapni. Megérdemelné.
Jánszky Béla és Szivessy Tibor is leginkább együtt alkotott, bár külön-külön is vannak ismertebb műveik. Stílusuk igen szerteágazó volt, Újlipótvárosban például egy remek art déco épületük áll. Ezt a szecessziós épületet Kecskemét formálódó sugárútjára tervezték, mely méltó felvezetése a főtérnek, vagyis főtereknek. A házat gyönyörű színes üvegablakok díszítik mind a mai napig, de fénykorában sgraffitók is borították, sokkal gazdagabban díszített volt, mint manapság.
És akkor jöjjön még egy országos hírű építészpáros, amelyik ott hagyta kézjegyét Kecskemét központjában: Korb Flóris és Giergl Kálmán. Igaz, ők jóval konzervatívabb, kevésbé népies vonalat vittek, elég csak leghíresebb alkotásaikra, a Zeneakadémiára, vagy a Klotild-palotákra gondolni. Persze a nemzetközi trendeket követő, komoly, historizáló épületen azért megjelenik a korszellem, a szecesszió, akárcsak a már említett budapesti házakon. Az egykori pénzintézetet a pártbizottság foglalta be a háború után, majd később Sajtóházként működött, végül egy vállalkozó alakított ki benne luxuslakásokat. Az van rá kiírva, hogy Szabadság ház, de állítólag máig nem lakik benne senki.
A ma Újkollégium néven ismert épület egészen káprázatosan néz ki. Középkori várak, erdélyi templomok legszebb motívumait egyesíti. Hatalmas, monumentális épület egy síkságon fekvő város kellős közepén, de mégsem érzi senki, hogy agyon nyomná a teret. Meglepő az is, hogy az amúgy szimmetriára éhes átlagember is szépnek látja, pedig szinte sehol nem az. Ebben persze benne van az is, hogy a középkori épületek sem voltak azok, legfeljebb az azokat utánzó historizmus. Meg hát a szecesszió is szerette az aszimmetriát. Fiatal építészének, Mende Valérnak hatalmas sikere volt vele.
Így aztán, a másik nagy protestáns felekezet, az evangélikus egyház is Mende Valért bízta meg, hogy tervezzen nekik egy házat - épp szemben a reformátusok kollégiumával. Mende is tagja volt a Fiatalok csoportjának, akárcsak Kós Károly. Aki ismeri az ő munkásságát - például a Wekerle-telepről -, annak alighanem ismerősek lesznek ezek a barátságos, népies építészeti formák: az átjáró, a zárterkélyek vagy épp a csúcsíves ablakok. A legfelső szint részben utólagos betoldás: a középső homlokzatrészen csak az átjáró feletti három kis ablak volt meg a harmadik emeleten. A mellette levőket csak a háború után alakították ki. Érdekes, hogy mennyire erős hatása volt az épületnek: a szomszédos telekre, majdnem száz évvel később emelt ház is követte a stílusát.
Viszonylag távolabb a szecessziós magtól, magában áll Löllbach Kálmán épülete. Eredetileg állami főreáliskolának épült, 1957 óta a Katona József Gimnázium működik benne. Egyszerű, katonás főhomlokzata van, amit a sarkon álló egykori tanári lakóház tömege billent meg, ezáltal válik igazán izgalmassá. Belül logikus szerkezet fogad, a maga korában is inkább korszerűségre törekvő ház volt, mintsem öncélú művészeti alkotás. A díszterem például a nem a régi megszokott modell szerint, a főbejárat felett van. A nagyforgalmú út túloldalán kedves rózsakert található, érdemes azt is felkeresni.
Mint ahogy Kecskemét több más szecessziós épületét is. Ebben a városban ugyanis a paloták stílusa az egyszintes lakóházakon is megjelent, így számtalan szecessziós díszt fedezhetünk fel egyszerű polgárok, iparosok otthonain is. Akit bővebben érdekel a téma, induljon el mondjuk ezzel a sorvezetővel - jó utat!
Borítókép: Cifrapalota, Bődey János/Index.hu fotója. Szereted a szecessziót? Kövess Facebookon és Instagramon!