Egy 1896-ban, a millennium idején betemetett átjáró maradványai kerültek elő a Budavári Palotában, a déli összekötő szárny jelenleg zajló rekonstrukciója során, jelentette be a munkálatokat irányító Várkapitányság.

A 18. században épített rámpa egykor a barokk palotához vezetett. Az út a tabáni Szarvas tér felől indulva – részben a föld alatt – egészen a mai Oroszlános udvarig vezetett. Az udvar azonban akkor még nem volt zárt minden oldalról, a palota mai krisztinavárosi szárnya, amelyben az Országos Széchényi Könyvtár működik, még nem létezett, mint ahogy a déli nyaktag sem, amely ezt a szárnyat a palota régebbi részével összekapcsolja. Az udvart nyugat felől még középkori támpilléres falak határolták, amelyeken a Királyi Főőrség kisebb épülete csücsült – de nem az a reprezentatív, díszes Főőrség, amit idén visszaépítettek, hanem szerényebb és jóval délebbre található elődje. Az udvar közepéről egy nyitott, barokk kőkorláttal szegélyezett rámpa vezetett lefelé, az Újvilág kert nevű mélyebb udvarba. Ez az átjáró a föld alatt bújt át az udvarba, ahol felszínre bukkanva a ma is létező Ferdinánd kapun keresztül vezetett le a kocsiút a Tabánba.

Ez így elmondva rém bonyolult, talán ezen az 1874-ből származó térképrészleten jobban megérthető:

És így nézett ki a rámpa indulása a palota hátsó udvarából, a kép bal oldalán a Régi Főőrség látható (ma az Oroszlános udvar van ezen a helyen):

Az alagút-rámpa egészen Hauszmann Alajos által tervezett átépítési munkálatokig fennmaradt, 1896-ban a palota bővítésekor szüntették meg, de a most megtalált részlet tanúsága szerint és a szakemberek legnagyobb meglepetésére nem teljes egészében. A déli összekötő szárny vagy nyaktag nagyjából azon a helyen épült fel, ahol az átjáró földalatti szakasza volt. A nyaktagot a háború után, az 1950-es években kívül belül teljesen modernizálták és átalakították, tavaly azonban megkezdődött az épületrész átfogó rekonstrukciója, aminek része az egykori Szent István terem visszaállítása, valamint a leegyszerűsített déli homlokzat eredeti megjelenésének helyreállítása. A munkálatok során tavaly decemberben már kerültek elő érdekes leletek, amelyek segítik a hiteles visszaállítást, mivel a szocializmus korából való falburkolatok alatt a vártnál több eredeti elem megmaradt.

Most viszont egy olyan boltozott térre bukkantak, ami az előző, Hauszmannt megelőző korszakból származik, az átjáró maradványának létezésével nem számolhattak a rekonstrukció tervezői sem. Az összekötő szárny pincetereiben eddig a Budapesti Történeti Múzeum gépészete rejtőzött, de ezt most lejjebb költöztetik, és a 19. századi pincéket a múzeum bejárható részévé teszik. A pincékből a fal kibontásával egy nyílást létesítettek az Oroszlános udvar alatti részek felé – az udvar alatt rengeteg értékes, középkori épületrész rejtőzik, amit egyszer majd szeretnének feltárni, bemutatni, és ha lesz egy ilyen projekt, akkor jól jön, hogy a múzeumi pincéhez már nem kell hozzányúlni. A nyílást kibontva találtak rá a barokk rámpa boltozatára, de azt nem tudják, hogy mekkora szakasz maradhatott épen belőle. A fényképek alapján egy szűkös pincetérről van szó, így ezt a tényleg különleges történelmi emléket egyelőre a látogatóknak nem lehet majd bemutatni, de természetesen megmarad:

A Várkapitányság két másik friss régészeti felfedezésről is beszámolt. A Budapesti Történeti Múzeum munkatársaival közös kutatómunka során egy eredeti, feltehetően Zsigmond-kori várfalszakaszt találtak a szakemberek az 1530-as években épült Déli Rondella területén, illetve folytatódott a munka a Várnegyed északi részén, az amerikaiaktól visszakapott volt József kaszárnya és az Erdélyi bástya területén is (Táncsics Mihály utca 9.). Itt tavaly nyáron egy pop-up kiállítás keretében már meg lehetett nézni az addig feltárt maradványokat, de a terület még hosszú évekig munkát fog adni a régészeknek, mert nagyon nagy része továbbra is feltáratlan.

Most az utcafronton álló egykori barokk kaszárnyaépületben végeztek kutatásokat.  A feltárások során egy mélyen a padlószint alá vezető lépcső került elő, melynek nagy része még a középkorban épült. Ugyanitt értékes tárgyi leletek is előkerültek: egy 15-16. századra tehető díszes mérlegsúly és egy 16-17. századi gyógyszeres üveg ólomkupakja, amelyen Mária látható a gyermek Jézussal. A régészek találtak egy ezüstláncon függő áttört medált is, és több mint 20 darab érmét, közöttük egy 1500-as évekbeli salzburgi phenninget, valamint II. Ferdinánd magyar király ezüst dénárját.