A repülő csészealjra hasonlító emlékművet a bolgár állam alapításának 1300., a Dimitar Blagojev nevével fémjelzett bolgár szociáldemokrata párt 100. és az 500 éves oszmán uralmat végleg felszámoló, győztes Sipka-szorosi csata 90. évfordulója kapcsán 1981-ben avatták fel. Az akkor hatalmon lévő kormány az objektumot a Sipka-szorost is magában rejtő, 1441 méter magas Buzludzsa-hegy csúcsán építtette fel. A Georgij Sztojlov tervezte „újkori megalit” az egyik legnagyobb és legdrágább beruházás volt a balkáni ország történetében, az építkezés ugyanis több mint 14 millió levába (akkori árfolyamon mintegy 7 millió angol fontba) került.

Bruttó bolgár ufó

A hét évig tartó építkezés nagy részét önkéntes kommunista brigádok, a Delcso Delcsev Állami Építőipari Vállalat és a bolgár hadsereg hatezer főt kitevő építőezredei, illetve a Dobromir Kolarov építészprofesszor irányította több mint hatvan szobrász és festő végezte el. A lakott vidékektől távol eső helyszínre több új utat is kiépített a katonaság Szófia parancsára, ezekből a két legjelentősebb közlekedési folyosó a 16 kilométer hosszú, Kazanlakba és a 12 kilométer hosszú, Gabrovóba vezető út volt. 

Az épülethez tartozó, 70 méter magas, nyújtott trapéz alakú, zászlórúdként is használatos torony mindkét oldalát egy-egy 6,5 × 12 méter nagyságú vörös csillag ékesíti – ezek egyenként is háromszor nagyobbak, mint a Kreml tetején látható pentagram. A 42 méter széles, 14,5 méter magas nagycsarnok plafonját a legfőbb szovjet jelkép, a sarló és kalapács díszíti, amely körül 550 négyzetméternyi területet foglalnak el a hazai és a külföldi kommunista vezetők mozaikból kirakott arcmásai és falfestményei.

A központi csarnokhoz vezető folyosókon és a nagycsarnokban 15 különböző stílusú és technikájú műalkotást helyeztek el. A főkapun belépve a folyosó jobb és bal oldalán Dimitrij Bojkov és Mihail Bencsev szobrászok 12-12 méter hosszú, bronzból és gránitból kialakított, „Zászlók” és „Öröktűz” című domborművei láthatók. Az épület belseje felé haladva a folyosó legvégén Velicsko Minekov „Győzelem” című szobra „utasítja rendre” az internacionalista szentélybe belépő harsogókat.

A csarnok bal oldalán az óramutató járásával megegyezően a „A Párt születése” (Valentin Sztarcsev), „A Párt harcai és győzelme” (Hriszto Sztefanov), a „Világ munkavállalói, egyesüljetek” (Vladiszlav Paszkalev), az „1944” (Iván Kirkov), a „Bolgár–szovjet barátság” (Toma Vrbanov) és „A Kommunista Párt V. Kongresszusa” (Alexandr Terziev) című freskók és mozaikok láthatók.  

A terem jobb oldalán „A mezőgazdaság szocialista rekonstrukciója” (Georgij Trifonov), a „Serdülők ellenállása” (Iván Sztojlov), a „Nők a szocialista társadalomban (Iván Ivanov), a „Szolidaritás” (Grigor Szpiridonov), „A kommunizmus áprilisi felemelkedése” (Dimitrij Kirov) és „A Kommunista Párt X. Kongresszusa” (Sztojmen Sztoilov) című falfestmények néznek az elvtársakra. Az épület három lépcsőháza, illetve a tárgyalótermek cseh kristályüvegből elkészített csillárjai a szintén cseh származású Stanislav Libenský szobrász alkotásai.

A fosztogatók és a vandálok hamar rátalálták az őrizetlenül hagyott építményre. A gazdagon díszített, impozáns belső mára súlyosan megrongálódott, az is kérdéses, hogy helyreállítható lesz-e valaha. Ettől függetlenül az egész terem jelenleg is vörösben pompázik, a nagycsarnok plafonját a legfőbb szovjet jelkép, a sarló és kalapács még mindig díszíti az alatta kialakított felirattal együtt: „Világ proletárjai, egyesüljetek!” 2011 szeptemberében a bolgár kabinet átruházta az emlékművet a szocialista pártra, de forráshiány miatt ők sem tudtak és tudnak a műtárggyal mit csinálni. A Bolgár Szocialista Pártnak csak annyira futotta az erejéből, hogy minden év augusztus első vasárnapján ide szervezik találkozójukat, amelyen 30-40 ezer, kommunizmus/szocializmus iránt nosztalgiázó szokott részt venni. „A világ legszebb elhagyatott helyei” 2013-as listáján a 25. helyre rangsorolták az építményt.

Kiálts fesztivált!

A további pusztulást megakadályozva az állam 2016-ban vette vissza a modern építészet egyik ikonjának számító épületet a párttól. Vezsdi Rasidov kulturális miniszter ekkor kért fel öt európai egyetemet, hogy készítsék el a rekonstrukciós és a természetvédelmi terveket. Érdemes megemlíteni, hogy a német ICOMOS szárnyai alatt tevékenykedő, 18 szakértőből, építőmérnökből, restaurátorból, tájépítészből álló grémium vezetője az a Dora Ivanova építészmérnök lett, aki 2014-ben pont a Buzludzsa megmentéséről és funkcióváltásáról írta szakdolgozatát a Berlini Műszaki Egyetemen.

Érdemes megemlíteni, hogy az ICOMOS a fiatal lány tervei szerint alakítaná át a kommunista csészealjat történeti múzeummá, amely az ókortól napjainkig mutatná be a balkáni nép történetét. 

Mivel az épület nem műemlék, így sem az Európa Nostra szervezet, sem az Európai Beruházási Bank anyagilag nem támogatja az állagmegóvást és a felújítást, így azt teljes egészében magánszemélyek, helyi cégek, vállalatok és az amerikai Getty Alapítvány finanszírozza.

A krónikus pénzhiány enyhítése érdekében a szervezők most hétvégén egy nagyszabású zenei fesztivált indítottak útnak a kizsaluzott ufó alatt. Az egy hétig tartó, Open Buzludzsa néven futó programsorozaton Bulgária összes jelentős zenekara, előadóművésze, színésze fellép, úgymint Stefan Valdobrev, Wickeda és Mila Robert. A koncertszervezők azt remélik, hogy a 937 négyzetméteres, több mint 2 millió darabból álló mozaik felújításához és részleges helyreállításához szükséges 64 ezer leva, azaz csaknem 12 millió forint most össze fog jönni a fesztiválozók jóvoltából.