A Donáth Gyula szobrászművész mintázta, szárnyait kitáró, karmaiban éles kardot szorító Turul szobrot 1905-ben avatták fel a budai királyi várpalotát a polgárvárostól elválasztó úgynevezett Habsburg-kapu keleti sarkában. A magyar eredetmondák mitologikus madaraként ismert bronzból kikalapált kerecsen-, mások szerint altáji havasi sólyom felállításának ötlete állítólag akkor jutott az eszébe a mesternek, amikor Feszty Árpád festőművész Bajza utcai műtermében vendégeskedett.

A korabeli beszámolók alapján itt látta meg 1902 nyarán egy ódon szekrény tetején azt a két kitömött ragadozómadarat, amelyeket Feszty a körképéhez használt fel modellként még a millennium idején. Bár ez a két sutba vágott kipreparált állat egy fakókeselyű és egy szirti sas volt, 

Ötlete megtetszett a várpalota átépítésével megbízott Hauszmann Alajos építésznek, aki a Jungfer Gyula műhelye által elkészített kovácsoltvas díszekkel gazdagított századfordulós kapuját direkt úgy tervezte meg, hogy az lényegében Donáth szobrának „hosszan elnyújtott és csipkézett talapzata” legyen. Míg a várfal felett őrködő madarat masszív kőpillér tartja, addig nyugati irányba a kerítés egyre szellősebb lesz. Itt már míves, kettős kőoszlopok tagolják fel a kaput, hogy méltón keretezhessék be az egy szinttel lejjebb elterülő Savoyai-teraszra leereszkedő díszes lépcsőt.

Donáth műremekjének már a méretei is tiszteletet parancsolóak. A Pest felé néző mítikus madár magassága 5 méter, szélessége 7 méter, a súlya pedig megközelíti a 9 tonnát. A szobor, melynek talapzatát a történelmi Magyarország címere díszíti, az elmúlt közel 120 évben a Budavári Palotanegyed egyik legnépszerűbb látványosságává vált. Az alkotás a második világháborúban több sérülést szenvedett el, állapota pedig a kisebb javítások ellenére azóta jelentősen leromlott. 

A művet a Nemzeti Hauszmann Program keretében restaurálták. A szakemberek patinamegőrző tisztítást és restaurálást is végrehajtottak, a korábbi javításoktól eltérően ezúttal saját alkotóanyagával, bronzhegesztéssel javították ki a fémfelület külső sérüléseit. A szobor belső vázát megerősítették, immár rozsdamentes acélcsavarok tartják össze az műalkotást. A munka során az is kiderült, hogy a Turul önhordó héjas, így különleges módon a szobor vázának fő funkciója nem az alkotás megtámasztása, hanem, hogy a szárnyak ellenállását biztosítsa a viharos szélben.

A Habsburg-kapu renoválásával párhuzamosan elkészült a Savoyai-terasz északi területének teljes körű rekonstrukciója is. Hauszmann Alajos eredeti tervei szerint megújult a Budavári Palota „A” épületének Duna felőli homlokzata előtti tér is, ahol az 1900-ban felavatott Halászó gyerekek kútja áll. A díszkutat több mint százhúsz évvel ezelőtt Senyei Károly alkotta meg, amely egy hatalmas harcsával küzdő két fiút, és egy őket szemlélő kislányt ábrázol. 

A halászó fiúk című alkotás már több mint egy évtizede nem üzemelt. Csobogó csapvize elapadt, szigetelési gondok mellett szivattyúja felmondta a szolgálatot. Csányi Szabolcs restaurátor és Deák Zoltán építész szakértelmének köszönhetően most ez a kellemes színfolt is megújult. A vízzáró vasbetonból készülő medencét immár kemény mészkő szegély keretezi, amelynek átmérője kétszerese a korábbinál. Pótolták a kislány copfjának hiányzó masniját és begyógyították a szobor kisebb lyukait és repedéseit is. A patinamegőrző tisztítás során a bronzot védő zöld ásványréteget nem távolították el, csak a szennyeződéseket és a vízkövet. Megújult a kutat közrefogó zöldfelület és a térkőburkolat is. A növényágyakba a korabeli fotók és a jelenlegi éghajlati körülmények figyelembevételével kiválasztott virágokat és cserjéket ültettek el.