Haggenmacher Henrik gazdag svájci malomtulajdonosok gyermekeként érkezett 1856-ban magyar honba. A wintherthuri ifjú kezdetben segédként dolgozott dunai hajómalmokban, majd tehetségének köszönhetően hét év múlva már főmolnárként alkalmazták az Első Buda-Pesti Gőzmalmi Társaságnál. Rátermettsége miatt hamar a cég műszaki és kereskedelmi igazgatója lett. 

Henrik számtalan találmánya és egyre gyarapodó vagyona fialtatása érdekében egyre több gőzmalmot építtetett fel a fővárosban. Malma működött a Szemere utcában, a Nyugati pályaudvar és a Margit híd mellett is. Portfólióbővítés miatt 1867-ben megvásárolta a kőbányai Jászberényi úton elterülő, ifjabb Barber Ágost és sógora, Klusemann Károly alapította Első Magyar Részvényserfőzdét, illetve Frohner János bécsi szállodás pénzhiány miatt félbehagyott budafoki sörfőzdéjét is. A sörgyártás mellett telekügyekben is érdekelt volt. 

Építkezései mindig jó ízlésről és igényes kivitelezésről tanúskodtak. Az egyik ilyen tetszetős városi bérpalotája az Andrássy út 52. szám alatti háza. Az olasz reneszánsz elemeket felvonultató épület Schmahl Henrik terve alapján valósult meg, aki többek között a Párisi-udvar, az Andrássy úti Del Medico- és Gschwindt-palotákat, a Király utca 41. alatti Grossinger-bérházat, a Rákóczi út 7. szám alatti Stern-bérházat, valamint a mai Uránia Nemzeti Filmszínházat tervezte. Ez az Oktogonhoz közel eső bérpalota a legújabb kutatások szerint 1881 és 1883 között készült el. Az ingatlan eredeti kőburkolatát a Cava Romana trieszti cég szállította le, amely az ekkor épülő Operaháznak is szállítottak mívesen faragott kváderköveket.

Az egykori homlokzat legizgalmasabb része az a hat darab egész alakos, antik ábrázolásmódban megfogant, puttót ábrázoló szobor volt, amelyek Déry Attila építészeti topográfiája szerint Schaffer Károly szobrász műhelyéből kerülhettek ki. Bár az építészmérnök által jegyzett könyv még csak találgatta az oszlopfőkön elhelyezett szobrok jelentését, megfejtésük a Haggenmacher család életútja alapján könnyűnek számít.

A körúthoz legközelebb eső, fogaskerékre támaszkodó gyermek azért a kézműves gépgyártást szimbolizálja, mert a család ősei Svájcban még szakállaspuska-készítőként keresték a kenyerüket, amely tevékenységük idővel vezetéknévvé alakult át. Lásd: Haggenmacher. Az sem mellékes tény, hogy Henrik öccse, a szintén Budapesten tevékenykedő Károly 15 jelentős malomipari találmánnyal járult hozzá az európai élelmiszeripar fejlődéséhez, amit szintén kifejez ez a szobrocska. E figurától jobbra látható a lábánál könyvekkel és fülesbagollyal ábrázolt Bölcsesség, a Tudás allegorikus ábrázolása, hiszen a família történetével foglalkozó kutatók egybehangzó véleménye szerint a vállalkozó kedvű családtagok mindig folyamatosan képezték magukat, mindig pontosan tájékozódtak a nagyvilág technikai vívmányairól és vállalkozásaikat érintő esetleges hatásáról, a fejlesztések ütemezéséről.

E két szobortól jobbra látható az emberi élet fonalát szövő Klóthó. Ám itt van egy pici csavar. Mivel ez a moira nem érinti meg a zsineget, így a puttó arra utal a lábánál kialakított méhkaptárral együtt, hogy a família biztos anyagi háttere miatt ekkor már nem volt kiszolgáltatva az élet szeszélyeinek és a sokakat érintő pénztelenségnek. Őket követi a sorban a fején a kitharióni oroszlán koponyájával pompázó, jobb karjában kőrisdorongot tartó Héraklész szobra, amely nemcsak a Haggenmacherek harciasságára utal, hanem a német származású család asszimilációjára is, hiszen a görög hagyomány szerint Héraklész a szkíták ősapja volt, ők meg elvileg a magyarok őseinek számítanak. Az ötödik szobor a bőségszarut tartó Fortunát megtestesítő istennő alakjáé, ám a hagyományos ábrázolás helyett ő is egy vaskos könyvön pihenteti a jobb lábát, amely azt próbálja kifejezni, hogy lényegében mindenki a saját sikere kovácsa, és nem a vakszerencséé. Az utolsó alak egy frígiai sapkában tetszelgő figura, amely egy svájci keresztet ábrázoló címerpajzsot tart. Ez a szobor az építtető származását, szülőhazáját jelképezi.

Ezt pontosan nem tudjuk. A szobrok rekonstrukciója, pontosabban újrafaragása azért is nagy szó, mert létezésükről szinte csak Hermann Oskar Rückwardt porosz és bajor királyi udvari fényképész 1890-ben publikált felvételei miatt van tudomásunk.

A hat szobor újrafaragása által immár külsőleg teljesen megújult az Andrássy úti egykori Haggenmacher-bérpalota, amelyet idén tavasztól 121 szobával működő háromcsillagos hotelként kívánnak majd működtetni. Az átalakítás miatt a belső udvart üvegtetővel lefedett átriumos lobbivá alakították át. A beruházás megrendelője a CD Hungary Kft. volt, a hotel üzemeltetője a Continental Group Kft. lesz. A szálloda a nem túl fantáziadús A52 keresztnevet kapta, amely remélhetőleg hamar változni fog, és nem valamilyen divatos gagyi angol keresztnevet fog majd kapni.

Az 5200 négyzetméternyi nettó alapterülettel rendelkező műemlék épület felújítási terveit egyébként az Archikon Építésziroda jegyezte. A kivitelező a Market Zrt. volt. A funkcióváltás miatt, de a műemléki elvárásokat figyelembe véve sok helyen kellett az épülethez a szakembereknek hozzányúlniuk. A rekonstrukció során több mint 7000 köbméter bontási törmeléket szállítottak el a helyszínről, illetve a falakba több mint 250 tonna szerkezetmegtámasztó acélt helyeztek el.