Előre, hipszterek és tripsterek!

Már a földszinti födém kivitelezésénél tart Európa legnagyobb vendéglátóipari vállalkozása, a 230 ezer embert foglalkoztató francia Accor szállodatröszt új budapesti beruházása. Az összesen 54 nemzetközi márkát birtokló multinacionális cég most nem a tehetősebb, hanem kimondottan a szerényebb jövedelemmel rendelkező fiatalok pénztárcájára vetné ki a hálóját, akikben olyan nagy gazdasági potenciált lát a cég menedzsmentje, hogy

Ennek a hálózatnak lesz az első kelet-európai hostelje a Dohány és a Klauzál utca kereszteződésében most kivitelezés alatt álló épület, amely a Sofitel, a Mercure, a Novotel és az Ibis hotel mellett a multi huszadik magyarországi szállodája lesz.

A leginkább a néhai Pablo Escobar drogbáró után ismert kolumbiai Medellín, a szörfösök között népszerű francia Hossegor, valamint Rio de Janeiro, Bécs és Párizs után a Jo & Joe 2019-ben döntötte el, hogy az izgalmas desztinációkat folyamatosan kereső aranyifjúságnak most már a magyar fővárosban is kialakít egy olyan szálláshelyet, amely szakít a konvencionális, vertikális terekkel és funkciókkal, hogy helyette felszabadult, flexibilis és lázadó szemléletű belső terekkel örvendeztethessék meg leendő vendégeiket. Ebben az állítólag nagyon formabontó belsőépítészeti kihívásban a cég elsősorban a párizsi Webschool Factory főiskola design, marketing és digitális technológia szakos hallgatóinak skicceiből indult ki, amelyeket az angol Penson design tervezőcég munkatársaival fejlesztettek tovább. A brit belsőépítészstúdió egyébként olyan világmárkáknak tervezett már intelligens irodát, mint a Google, a YouTube, a Jaguar, a Land Rover, a Playstation vagy a Jay Z’s ROCnation.

A fentiek tükrében a zsaluzás alatt álló erzsébetvárosi, 78 szobás, összesen 410 ágyas hostel tényleg izgalmas lehet majd átadás után, de szigorúan csak belülről. A nyitottház-koncepció mentén a pinceszinteket úgy alakítják ki, hogy két kocsilifttel is levihessék a vendégek gépjárművüket, lakókocsijukat, mikrobuszukat, összesen 28 darabot. Az Accor több olyan közösségi teret is kialakít majd a lakószinteken, ahol a fiatalok megfizethető kézműves, közösségi konyhákban próbálhatják ki saját főzőtudományukat, legyen szó grillről, barbeque-ról, vokról vagy egy fatüzeléses pizza elkészítéséről. A hostel mosodáit is úgy alakítják ki, hogy a spórolós hipszter-tripsterek akár saját maguk is kimoshassák ruháikat, ha nem kívánják megfizetni a személyzetet.

Szintén az újragondolt hippiérzést erősítheti azoknak a moduláris alvótereknek a kialakítása, ahol a huszonévesek úgy alhatnak együtt egy jurtában vagy akár egy hatszemélyes körágyon, hogy eközben állítólag nem fog megsérülni a magánszférájuk. Aki az éjszakáit nem kívánja megosztani idegenekkel vagy a barátaival, az bárhova felszerelhető függőágyon is aludhat, de a beszámolók alapján a hostel-apartmanház egyedi kialakítású, kényelmes ágyait bárhová át lehet helyezni, legyen az a recepció közepe vagy a tetőterasz széle. A tulajdonosok minden helyiségben több olvasólámpát és USB-portot is felhelyeznek majd, legyen szó a koncerteknek, táncmulatságoknak helyszínt biztosító nagyteremről, az akár jógastúdióként is üzemeltethető rekreációs terekről vagy a fürdőszobákról.

Ne féljetek, Kádár Jani bácsi szelleme jó lesz nektek

Ennél a sarokháznál csak annyi a különbség, hogy nem téglalapok, hanem egyenlő oldalú négyszögek mögé rejtették el a szobákat és a közösségi tereket. A látványtervek alapján ráadásul a csaknem kétszáz homlokzati szálcement lap színe sokkal sötétebb árnyalatú lesz, mint a lakótelepeken látható, a színes hőszigetelésen még át nem esett galambszürke tízszintes társasházaknál. A halottitor- és temetőhatást csak erősíti, hogy míg az első emeletig hatalmas méretű, fekete, festett üveglapokkal védenék meg a külvilág árgus tekintete elől a bent bulizó és pihenő fiatalokat, addig az épület tetejét ismét sötétszürke, de már karcolt fémlemezekkel kívánják lefedni, ami tényleg olyan érzetet kelt az emberben, mintha egy korábban használt, de valamelyest újrahasznosított koporsófedél alá járna hálni.

Talán pont a vállalati filozófia és a terv különbözősége miatt gondolhatták az építészek, hogy a temetői hangulatot és a II. világháborús légókockahatást valahogy fel kellene oldaniuk. Ennek érdekében a kubus homlokzatait több helyen is megtörték emeleteken átívelő, nagyobb méretű négyszögekkel, amelyeket nemcsak fehér színű szálcement lapokkal akarnak befedni, hanem a színváltást hangsúlyozva a falsíkból kiugró betonkeretekkel is kiemelnének.

A népszerű videójátékhoz hasonló látványt ráadásul azzal próbálták fokozni a mérnökök, hogy minden este vagy akár minden órában más és más színben fogják megvilágítani az egységnégyzetekben elhelyezett nyílászárókat kültéri LED-szalagokkal. A vizualizáció hasonló lesz ahhoz, mint a Müpa épülettömbje esetében, csak míg a kulturális és irodanegyed szélére elhelyezett Duna-parti középület villogása és színváltásai maximum a sirályokat zavarja, addig a Jo & Joe egy sűrűn beépített lakóövezetben fogja citromsárga, narancssárga, vörös és párizsi kék színekben kiégetni a szemközti bérházak lakóinak retináját. Ez sok ember éjszakai nyugalmát zavarhatja majd meg, ami akár mentális és pszichés problémákat is előidézhet.

A hostelnek csak a 21,50 méter magasságban meghúzott koronázópárkánya fog úgy-ahogy illeszkedni a Dohány utca 37. szám alatti Frank-bérház ereszszintjéhez. A fentiek tükrében az épület nemcsak hogy nem fog beleilleni a környezetébe, hanem teljes egészében negligálja is a történelmi utcaképet. Számomra érthetetlen, hogy a Főépítészi és Műszaki Iroda miért nem kért korábban módosításokat és miért adott 2019-ben kivitelezési engedélyt a beruházásra, amely várhatóan szeptember 30-án lesz szerkezetkész.

Csőből szól a zene

Pár sort érdemes a telekre is elvesztegetni. A Dohány utca 35. – Klauzál utca 3. számmal illetett parcellán korábban földszintes ház állt, amelyre 1868-ban építtette fel Szupathy János kereskedő az első emeletet Lohr János terve alapján. Ebben a bérházban élt dr. Buzna Ödön orvos, Kacsó Karolina színésznő és Puks Ferenc karmester, zeneszerző, a pécsi székesegyház orgonistája, aki 1875-ben szerződött a Népszínházhoz karmesternek. Növendékei között találjuk Blaha Lujzát, Komáromi Mariskát és Pálmay Ilkát. Operett- és daljátékai közül a legnagyobb sikert a „franciás zenéjű”, 1880-ban bemutatott Titilla hadnagy hozta.

Az épület legismertebb lakója dr. Havas (Hamburger) Adolf doktor volt, aki 1898-tól a Rókus, később pedig az István kórház főorvosaként tevékenykedett. Havas közreműködött a modern bőrgyógyászat meghonosításában, behatóan foglalkozott a prostitúció kérdésével. Több mint száz szakorvosi írása jelent meg magyar és német nyelven az Orvosi Hetilapban és az Orvosok Lapjában.

Az épület a két világháború közötti időszakban leginkább irodaházként funkcionált. Az 1946-os államosítás után a sarokház a Középületépítő Vállalat csőszerelő üzemeként működött. Omlásveszélyre hivatkozva az ingatlant 1989-ben bontották le. Az üres telken hosszú ideig parkoló volt, majd 2012-től egy szabadtéri kocsma működött itt Klauzál Garden néven.