Hogyha nékem sok pénzem lesz

A brit királyi család tagjai régebben 146 darab, napjainkban már csak 24 kisebb-nagyobb méretű rezidenciában térhetnek nyugovóra az Egyesült Királyság területén. Ezek a minden kényelemmel felszerelt szigetországi ingatlanok lehetnek nagyméretű paloták, csipkézett kastélyok, méretes parasztházak, timpanonos kúriák, de még emeletes udvarházak is. 

Bár ezek az épületek méreteikben és építészeti stílusaikban jelentősen különböznek egymástól, annyi közös azért csak van bennük, hogy mindegyik ingatlanban a dinasztia kiváltságait és előjogait szabályozó 1760. évi polgári jegyzéktörvény és a Halsbury-törvények érvényesek. 

ám II. Erzsébet királynő mégis úgy döntött, hogy alattvalóihoz hasonlóan ő is adózni fog, hogy ezzel is növelje a monarchia népszerűségét. Utódja, III. Károly hasonlóan cselekszik.

A korona joga

A kéttucatnyi épületből 14 darab ház az uralkodó személyétől teljesen független és jogilag önálló brit korona, három pedig a walesi herceg hitvesének, a cornwalli hercegség tulajdonában áll. Kis csúsztatással ezek olyan állami tulajdonú épületek, amelyeket az év nagyobbik felében főleg reprezentatív okok miatt naponta használnak a Windsor-ház tagjai. A maradék hét terebélyes méretű lakóház magántulajdon. Ezeket a saját vállalkozásaikból és zsebpénzükből, pontosabban alattvalók adójából vásárolta meg egykoron maguknak a királyi pereputty.

Az összes épületet az Egyesült Királyság Királyi Háztartásai nevű kollektív osztály gondozza és működteti. Ennek a hivatalnak nemcsak a közfeladatokat ellátó családtagok háztartásáért és személyzetért kell felelnie, hanem több olyan szimbolikus funkciót is meg kell oldania, amelyekkel a monarchia képviselői jobban ki tudják fejezni, hogy egyenlőek az alkotmánnyal, az egyházzal, a hadsereggel és a nemzettel.

Ez a hivatal munkáltatja az uralkodói testőrséget, a királyi és a skót gárdát, valamint a szertartásos katonai testületeket is. A grémiumnak komoly beleszólása van abba is, hogy ki lehet a király, a királynő és házastársaik, a hercegek magán- és sajtótitkára, udvaronca, tanácsadója, társalkodónője, orvosa, patikusa, illetve a király/királynő levéltárosa, festője, csillagásza, botanikusa, történésze, órakészítője, sőt még az udvari zenekar karmestere is.

A korona alá tartozó 14 palotából öt ingatlant az uralkodó két hivatalos londoni és egy-egy angliai, skóciai és észak-írországi rezidenciájaként működtetnek.

• A fenti sorrendet követve a 775 szobás londoni Buckingham-palotát a korábban fent megnevezett ingatlanfejlesztő számításai szerint most 1300 millió fontért, azaz 611 milliárd forintért lehetne eladni.
• A londoni Green parkhoz közeli Clarence-ház az uralkodó fővárosi szállásaként és irodájaként funkcionál. Ha a korona úgy döntene, hogy eladja a négyszintes bérházát, akkor 298 millió fontot, azaz több mint 140 milliárd forintot kapna érte.
• A fővárostól nyugatra eső ezerszobás windsori kastélyt már jóval kevesebbért vehetnénk meg. Ennek az angol „kulipintyónak” az esetleges vételárát 580 millió fontra, azaz 273 milliárd forintra becsülik.
• Az 1128-ban épített skóciai Holyrood-palota még ennél is olcsóbb lenne. Ezért az ingatlanért csak 55 millió angol fontot, csaknem 26 milliárd forintot kellene leperkálni az államnak.
• A százhektáros birtok közepén elnyúló észak-írországi Hillsborough-kastély 70 millió fontot, 33 milliárd forintot kóstál.
• Érdekes módon a királyi család egyik tagjának sincs Walesben hivatalosan, azaz a korona alá tartozó rezidenciája. A Llwynywermod melletti birtok a walesi herceg magántulajdona. A Daily Post számításai szerint ezt a fehérre meszelt cuki házat most 1,2 millió fontért lehetne megvenni, ha III. Károly eladná.

Természetesen a koronának a família többi tagjának, így a walesi, a sussexi, a yorki, a gloucesteri és a kenti hercegeknek és házastársaiknak, a trónöröklési sorrend legvégén álló királyi hercegnőknek, az unokatestvéreknek, az unokahúgoknak, az unokáknak és Wessex grófjának is biztosítani kell tekintélyes méretű szállásokat, amelyeket téli, nyári, munkahelyi és vidéki rezidenciaként különböztetnek meg egymástól.

• Vilmos walesi, Richard gloucesteri és Michael kenti hercegek és hitveseik (Katalin walesi, Birgitte gloucesteri és a magyar felmenőkkel rendelkező Marie-Christine Ágnes kenti hercegnő és reibnitzi bárónő) hivatalos, korona által fenntartott és üzemeltetett közös palotája a londoni Kensington-palota, amelynek jelenlegi ingatlanpiaci értéke 558 millió fontot, vagyis 263 milliárd forintot ér.
• Szintén a korona kiadásait növeli Vilmos walesi herceg és Katalin hercegné Windsor-kastély melletti Adelaide Cottage,
• Harry sussexi herceg és felesége, Meghan hercegné Frogmore Cottage,
• Anne királyi hercegnő, Beatrice hercegnő és Alexandra hercegnők által közösen használt londoni Szent-Jakab-palota fenntartása is, amelynek értékét 600 millió fontra becsülik.
• És akkor még nem is beszéltünk András yorki herceg Royal Lodge; Eugenie hercegnő londoni Ivy Cottage nevű klinkertéglás házáról; Wessex grófjának, Edvárdnak Bagshot Park nevű otthonáról; valamint a másik Edvárd, most a kenti herceg Wren House nevű házáról.

A magántulajdon joga

Persze a fenti ingatlanoknál jóval kevesebbet ér a Windsor-ház Nagy-Britannia területén fellelhető hét, saját tulajdonú rezidenciája. A legelső helyen a Norfolk melletti húszezer hektáros birtokkal rendelkező, Jakab-stílusú Sandringham House áll, amely azért ismert leginkább az alattvalók körében, mert itt hunyt el III. Károly nagyapja, VI. György és dédapja, V. György király, valamint a kastély parkjában fellelhető kétszintes házban, a Park House-ban született és nőtt fel Diana hercegné, amelyet családja (a Spencerek) évtizedek óta bérelt a királyi családtól. Ezt a kastélyegyüttes jelenleg 55 millió fontot, azaz csaknem 26 milliárd forintot ér a Bloomberg szerint.

A kékvérű família másik híres és értékes magántulajdona a balmorali kastély, amelyet külön cikkben azért mutatunk be, mert ez a birtok volt II. Erzsébet királynő kedvence és halálozási helyszíne.