A Hungária legyen veled!

A történelmi jelentőségű visszaépítés és felújítás frissen elkészített új látványképeit a koncepcionális tervezési munkákat jegyző Gutowski Robert építész és csapata a minap mutatta be a sajtónak. Az újjáépítéssel megbízott vezető építész kiemelte, hogy elsőként a palota Szent György tér felé néző északi főkapuját építik majd vissza, amelynek falkutatással kezdődő munkálatait már jó pár hónappal ezelőtt el is kezdték.

A helyreállítást itt azért fogják majd először egy

mert a jelenleg „A” épülettömbnek hívott palotaszárnyat Hidasi Lajos tervei szerint 1960 és 1970 között nemcsak puritán szellemben leegyszerűsítették és kibelezték, hanem jelentősen ki is bővítették a Krisztinaváros irányába, hogy annak méretei nagyjából azonosak lehessenek a Mátyás-kutat és az Oroszlános kaput is magába foglaló „C” épülettömbbel. Ez az építészi szemlélet bár megfelelt a szocializmus építészeti felfogásának, ám az eredeti Hauszmann-féle megvalósult elképzelésekkel már köszönő viszonyban sem volt.

A korabeli szakirodalom szerint a Habsburg-lépcső és a Hollós (Koldus) kapu közötti egykori főbejárat nyugati irányú kibővítésére azért volt szükség Kádár János népköztársaságának, hogy 1967-ben itt alakíthassák ki a Munkásmozgalmi Múzeum kiállítótermeit, amit 1991-ben örökölt meg a Ludwig Múzeum. Ezek a termek 2005-ben kerültek a Magyar Nemzeti Galéria kezelésébe, hogy itt mutathassák be a kortárs magyar festők és szobrászok alkotásait. A Várkapitányság szervezésében ezekben a modernista szellemben lebutított és lecsupaszított termekben multimédiás technológia felhasználásával Hauszmann Alajos életét és munkásságát lehetett megtekinteni, amelyet a most kezdődő munkák miatt átköltöztettek a Szent István terem feletti emeletre.

Miután pár év múlva visszanyeri az „A” épülettömb a hauszmanni állapotának megfelelő méreteit, elindul a külső-belső tereket átfogó nagyon aprólékos munka. A beruházó tervei szerint a szakemberek újra kifaragják majd a főbejáratot egykor megkoronázó Jankovics Gyula keze alól kikerült Hungária istennő szobrát, amely jobbjával a háborús győzelmet jelképező babérkoszorút mutatta fel a Sándor-palota felé, balja pedig a mellmagasságáig érő magyar címerpajzson pihent. Az országot jelképező nőalak lábánál szintén visszakerül az ipart és a mezőgazdaságot jelképező két csücsülő mellékalak is, amelyből az egyik egy kackiás bajszú magyar férfi, a másik pedig egy dús idomú osztrák nő volt.

Viszonylagos sikernek könyvelhető el, hogy ez év márciusában a szakemberek nemcsak a mai „B” épület nyugati homlokzatának visszabontott alapfal maradványait és külső vakolatának darabjait találták meg a Hunyadi-udvar mai burkolata alatt, hanem a dualizmus időszaka alatt felépült palota egykori kékes-vörös és zöld színben pompázó természetes angol palatetőzet darabjait is. Ha konkrétan ezek az építőelemek nem is kerülnek vissza az eredeti helyükre, ám kémiai és fizikai vizsgálataik során egyértelművé vált, hogy Nagy-Britannia melyik bányájából származnak ezek a pattintott cserepek.

A jó ízlés helyszíne

A fennmaradt tervek és fotók alapján újraalkotják az egykori neobarokk stílusú kovácsoltvas főkaput is, amely anno még a világhírű Jungfer Gyula műhelyéből került ki. Az épületszárny előcsarnokának és mellékszobáinak újrafaragott márványdíszítései szintén korhűn fogják majd megidézni Detoma Antal és cégének egykori munkásságát. A régészeti módszerekkel megmentett leletek kétségkívül leglátványosabb és legértékesebb két darabjának az a két műmárvány töredék számít, amelyek valószínűleg a ruhatár-előcsarnokhoz, valamint a büfégalériához köthetők.

A művészettörténészek és régészek szerint ezeknél a szintén márciusban megtalált leleteknél a legfontosabb információ a színük volt. Mindkettő töredék ugyanis szürkés-barnás-sárgás színű, amely mellett világosszürke mezőtöredék fut. A szakértők szerint ez alapján a belső tér viszonylag pontosan és könnyen rekonstruálható lesz. A gipszornamentikák és szobrászati gipszmunkák újraalkotásainál Szabó Antal szobrász munkáit veszik majd alapul.

A pontos rekonstrukció jóvoltából az „A” épülettömb így ismét fogadószárnyként tud majd létezni, hiszen a I. világháború végéig ezen a kapun keresztül jutottak be az uralkodóhoz a hazai és külföldi vendégek, ahonnan a mostani Hunyadi-udvar irányában távoztak a budavári polgárváros felé. Érdemes megjegyezni, hogy a Horthy-korszakban ezt a bejáratot már nem használták. Ha diplomaták siettek a kormányzóhoz, akkor mindig az Oroszlános kaput használták, ha kerti partira siettek, akkor pedig a Habsburg-kaput. Gutowski Robert e kapcsán kiemelte:

Megteremtjük a gépjárművel történő áthajtás lehetőségét, így a jövőben ünnepi események fogadóhelyévé válik az északi szárny. Az épület első emeletén továbbhaladva, a mai raktárcsarnok helyén rekonstruáljuk az egykori nagy tánctermet, amelyből kelet felé kilépve a Buffet-galérián keresztül végre újra feltárulhat a dunai panoráma.

A helyreállított történeti és szakrális terek mellett időszaki kiállítások, művészeti galériák, kávézók, ajándék- és könyvesboltok, gyerekvilág, családközpont és oktatási helyiségek várják majd a látogatókat a megújuló budavári palotában. A palota újjászületésének terveit a Várkapitányság december 19-től a Hunyadi-udvarban kialakított új látogatóközpontjában mutatja majd be a nagyérdeműnek, ahol az érdeklődők 3D maketten is megtekinthetik a megújuló épületegyüttest és a varázslatos Báltermet.