Dohány és zsozsó

A Császári és Királyi Osztrák Hitelbank 1865-ben döntötte el, hogy a pesti és a budai szivar-, szivarka- és cigarettagyárak (pl. Fuchs, Philipps, Medecz, König, Gschwindt, Rottenbiller) állami megadóztatása miatt egy hatalmas méretű raktárt fog felépíttetni Józsefváros gyéren lakott területén, a Stations gasse (ma Baross utca) és az Amschel gasse (ma Rigó utca) közrefogta sarkon.

A Wagner János tervei alapján kivitelezett gazdasági épületet 1867-ben adták át rendeltetésének. Az L alaprajzú, négyszintes raktár hamar beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Mivel az emeletek egybefüggő, szintenként 116 oszlop által tartott hatalmas termek voltak, így a különféle fajtájú és minőségű dohánylevelekkel foglalkozó gyárak egymástól jól megkülönböztetve tudták vágott és vágatlan növényeiket leméretni, és bálánként kifizetni utánuk a királyi jövedéket.

A dohánytermesztés központi termelésszervezése, valamint az egymás után megalapított állami tulajdonú fővárosi dohánygyárak (Erzsébetváros, Ferencváros, Óbuda, majd Lágymányos) miatt a Pénzügyminisztérium 1872-ben döntötte el, hogy

A leendő tisztviselői ingatlant közvetlenül a nyeregtetővel lefedett klinkertéglás raktár mellé, a Rigó utca 3. szám alatti beépítetlen parcellán kívánták megvalósítani. A Reischl Károly tervezte, 2670 négyszögölön elterülő épületet 1874-ben avatták fel. Az állami építész tervei szerint az ingatlan földszintjén alakították ki a főfelügyelő, a számtisztek, a munkafelügyelő, a hivatali szolgák és a pénzügyi tanácsos irodáit, amelyeket az udvar irányába egy raktár és egy kisebb alapterületű őrszoba zárt le. Az első emeleten két, egyenként hét-hét szobás lakást alakítottak ki a főfelügyelőnek és a főtisztnek. A dohánybeváltással foglalkozó hivatali szolgák 1931-ig laktak itt családjaikkal közösen.

Füttyös bencések

XI. Piusz pápa engedélyével és áldásával a pannonhalmi Szent Benedek-rend 1923-ban alapította meg első budapesti reálgimnáziumát. A fiúiskola első otthona a Mária Terézia (ma Horváth Mihály) tér 8. szám alatti Pedagógiai Szeminárium három földszinti terme, majd pár év múlva a Baross utca 62–64. szám alatt felszámolt Stáció utcai elemi iskola lett. A tanári kart a Horánszky utca 20. szám alatti jezsuita fenntartású Kongregációs Otthonban szállásolták el.

A krónikus helyhiány miatt dr. Emszt Sándor vallás- és közoktatásügyi miniszter és dr. Vargha Imre pénzügyminisztériumi államtitkár 1931-ben hagyta jóvá, hogy a bencések megvásárolhassák az államtól a Rigó utca 3. szám alatti tisztviselői házat, hogy a szerzetesrend itt alakíthassa ki új középiskolai és főiskolai internátusát. Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát és akadémikus felkérésére ennek a bővítésnek a terveit két építész, Dávid Károly és Wälder Gyula végezte el. A munkálatokat 1936-ban fejezték be.

Az átépítésnek köszönhetően az épület földszintjén kapott helyet a tanári és az ifjúsági könyvtár, a természetrajzi szertár, a cserkészek otthona, a nebulók gyorsírókör terme és repülőgép-modellező szakköre, valamint a kollégiumi férőhelyet nem nyert, azaz szüleiknél lakó és bejáró iskolások tanulószobái. Az emeleten öt tágas osztálytermet, egy igazgatói irodát, egy termetes méretű tanári szobát és egy kis műhelyt rendeztek be a középiskola altisztje számára. Kibővítették az utcára kifutó központi folyosót is, hogy az ifjúság ebben a két nagy előtérben engedhesse ki felesleges energiáit a tanórák között. Mivel az új alma mater egy hatalmas, 1800 négyzetméteres udvarral is rendelkezett, így a fekete testvérek itt két egyforma méretű játékteret és egy teniszpályát is kialakíttattak a nevelésükre bízott fiúknak.

A Szent Benedek Gimnáziumnak csak a tetőszerkezete égett le. A gyors helyreállítást követően Kováts Arisztid intézményvezető 1948-ban vetette fel a szakminisztériumnak, hogy a régóta halogatott iskolabővítést azért lenne érdemes elkezdeni, mert háborús sérülései miatt pont ekkor bontották le a szomszédos telken 1867-ben átadott, az utcai harcok és bombázások miatt teljesen kiégett dohányraktár gigantikus méretű épületét és az annak udvarán álló két lakóházat. 

Az így felszabadított 7700 négyzetméteres foghíj ideális területnek tűnt ahhoz, hogy a bencések közvetlenül a középiskolájuk mellett építhessék fel pártázatos toronyban végződő új templomukat és főiskolájukat, amelynek leendő főbejárata a Harminckettesek teréről nyílt volna.

Ennek oka az lehetett, hogy az elvtársak valószínűleg már tudhatták, hogy nyolc középiskola (öt fiú, két lány és egy koedukált) kivételével az ország összes egyházi fenntartású tanintézményét Moszkva nyomására hamarosan felszámolják.

Így is lett. A Rigó utcai Szent Benedek Gimnáziumot fennállásának 25. évében, 1948-ban záratta be az államhatalom. A kisajátítást követően a műemléknek számító épületbe először a kerület központi rendelőintézetét költöztették be, 1975-ig működött a falak között.

Államosítás és bontás

A Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ (SZTK) távozásával az épület új ura az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet (ACSI) lett, amely itt rendezte be központi szakkönyvtárát. A könyvállomány elhelyezése érdekében ekkor építettek egy újabb emeletet a házra. Persze eközben az egykori négyszintes dohányraktár telke is beépült. Simon Ferenc tervei szerint 1960 és 1962 között építették fel azt a négy darab, részben árkádosított, lábakon  álló szövetkezeti társasházat, amelyek végérvényesen megváltoztatták a Harminckettesek terének hangulatát, északi térfalát.

A rendszerváltást követően a Rigó utca 3. szám alatti emeletes épületet a Radem Kft. működtette tovább irodaházként. Az idő múlásával azonban az ingatlanhasznosítással és bérbeadással foglalkozó vállalkozás olyan nagymértékű adótartozást halmozott fel, hogy 2016-ban felszámolták. Egy évvel később került sor a 998 négyzetméteres Rigó utcai épület árverésére, amelynek értékét a felszámolással megbízott cég bár 340 millió forintra becsülte, a nyilvános pályázaton nyertesnek kikiáltott Kreditor Consult Kft.-nek „csak” 220 millióba fájt az adásvétel.

A szegedi székhelyű firma azt tervezte, hogy frissen szerzett tulajdona helyére egy 62 lakásos apartmanházat fog felépíteni. A kerületi tervtanács azonban csak azzal a feltétellel engedélyezte a Rigó III. nevű projekt kivitelezését, ha a beruházó teljes egészében megtartja az 1874-ben átadott eklektikus stílusú épület homlokzatát. Az ukázt megértve a tervezéssel megbízott FBIS Architects mérnökiroda átdolgozta terveit, így 

A XIX. századi épület bontását ez év december 5-én kérvényezte az illetékes kormányhivatalnál a generálkivitelezéssel megbízott, szintén ugyanarra a szegedi címre bejelentett HÉB Hungária Építő és Befektetési Kft.