Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Budapest ki nem mondott főterét sikerült kiszabadítani az autók fogságábólA csaknem 1200 kilométer hosszú Szent Lőrinc-folyó nemcsak a Nagy-tavakat köti össze az Atlanti-óceánnal, hanem egy viszonylag hosszabb szakaszon az Egyesült Államok és Kanada határát is alkotja. A folyó csaknem kétezer sziget és 104 zátony partját nyaldossa. Az egyik legérdekesebb múlttal rendelkező szigetpár a másfél hektáros Zavikon és a félhektáros, Kiwa nevű folyami földhányás.
A történelem viharai miatt úgy alakult, hogy amikor 1793-ban meghúzták a Szent Lőrinc-folyó mentén az Egyesült Államok és Kanada határát, akkor a nagyobbik sziget Ottawa, a kisebbik pedig Washington fennhatósága alá került.
A felosztástól függetlenül Elmer Andress vállalkozó 1902-ben egy tetszetős küllemű villát építtetett a nagyobbik, Kanadához tartozó Zavikon-szigetre. Mivel a házépítő egy veteményeskertet és egy stéget is szeretett volna kialakítani otthona körül, így ezeket a kisebbik, az Egyesült Államokhoz tartozó szigeten valósította meg. A két gyöngyszem közé egy 9,5 méter hosszú fahidat is ácsoltatott, hogy a kapálás és a pecázás miatt ne kelljen mindig ladikba ugornia, és áteveznie a szomszédos országhoz tartozó kertjéhez, majd vissza a családi házához.
Az aprócska híd és a helyszín kuriozitása miatt az amerikai sajtó rögtön „háztáji határátkelőnek”, illetve „a világ legrövidebb nemzetközi átkelőjének” nevezte el a Zavikon-szigeteket. A propaganda hatására fel is húzták a nagyobbik szigetre a Brit Birodalom, a kisebbikre pedig az Egyesült Államok lobogóját. A lelkes földmérők még egy geodéziai követ is felállítottak a kisebbik földkupac közepére. A Szent Lőrinc-folyó azonban nem volt tekintettel az országhatárokra. 1967-ben az Amerikai–kanadai Határbizottságnak újra meg kellett állapítania az országhatárt. A kisebbik sziget ekkor került Kanada fennhatósága alá.
Hagyománytiszteletből azonban a szigeten élő Andress család a továbbiakban is felhúzza a két folyami gyöngyszem korábbi domíniumurainak lobogóit. Ha jobban megnézzük a napjainkban készült fényképeket, akkor láthatjuk, hogy az apró fahíd közepén egy magyar zászló is díszeleg. Nem csalás, nem ámítás, valóban egy magyar lobogót láthatunk. Hogy kerülhetett oda?
A válasz egyszerű. A szigetpárt 1976-ban vette meg a tavaly elhunyt Donald Rickerd egyetemi oktató, tudományos főmunkatárs és magyar származású, de Torontóban született felesége, Julie Rékai politológus végzettségű szabadúszó író, újságíró, a Torontói Nemzetközi Filmfesztivál korábbi sajtófőnöke. A nagy dohányosnak tartott asszony szülei dr. Rékai János sebész és Rékai Kati műsorvezető-újságíró volt, aki még Desider Katalin néven látta meg a napvilágot 1921. október 20-án Budapesten.
Juli ősei még 1948-ban disszidáltak a kommunista bábállammá átvedlő Magyarországról. A család először Párizsba, majd onnan Kanadába emigrált. Rékai Kati kezdetben heti kommentátora volt a The Hungarian Show című rádióműsornak, kolumnistája a Kaleidoszkóp című angol–magyar kulturális folyóiratnak, majd az egyik alapítója a kanadai Etnikai Média Egyesületnek. Az emigrációt választó magyar hölgy egyik legfőbb feladatának Kanada sokféle kultúrájának megőrzését és a közösségek közötti kapcsolatok ápolását tekintette.
A Kanadai Írószövetség külügyeinek vezetőjeként rengeteget tett a kanadai irodalom nemzetközi megismertetéséért is.
Felolvasókörutakat, bemutatkozási lehetőségeket, illetve kiállításokat szervezett a tengerentúli szerzők számára. Munkáját a Kanadai Becsületrend keresztjével díjazták.
A kanadai sajtó a magyar emigránst csak „Torontó First Ladyje”-ként emlegette. Rékai Katit egyébként az 20 kötetes gyermekkönyvsorozata tette igazán híressé, amelyben négy állathős segítségével próbálta Kanadát a világ soknemzetiségű gyermekeinek bemutatni. A szigetet megvásároló Juli édesapja egyébként az az 1978-ban elhunyt dr. Rékai János volt, aki 1957-ben Torontóban létrehozta bátyjával, dr. Rékai Pál belgyógyásszal közösen
Kanada első „multikulturális”, hivatalosan 36 nyelven kommunikáló kórházát és idősek otthonát,
amely ma már Torontó egyik központi kórházaként funkcionál. Dr. Rékai Jánost egyébként szintén a Kanadai Becsületrend keresztjével tüntették ki.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
